+ Irodalom

Elítélendő-e, ha valaki két disznóval kiváltja a fiát?

Feltárható-e a XXI. században, hogy mi történt 1944 októberében egy holland faluban, ahol hét embert végeztek ki a nácik megszállók? A megtorlás…

Jan Brokken: A megtorlás / Egy holland falu élete a német megszállás alatt [De vergelding. Een dorp in tijden van oorlog] – Corvina kiadó, 2019 – fordította Bérczes Tibor – 344 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-1365-34-4

Az 1949-ben – tehát a második világháború után – született Jan Brokken, aki egy lelkész fiaként csöppent bele egy holland falu életébe. Ilyenformán kívülálló, ha a második világháborúról, a német megszállásról van szó, másrészt viszont a közösség tagja, aki látja-érti az emberek közötti viszonyokat, s olyan kérdéseket is feltehet, melyek átír(hat)ják a múltat.

Jan Brokken nem fél a sebek felszakításától,

így könyve, A megtorlás, súlyos, döbbenetes, meghökkentő és végtelenül izgalmas munka, mely tényleg alkalmas/képes arra, hogy jelentősen átrajzolja a múltat… még akkor is, ha a bizonytalanságot nem oszlathatja el teljesen.

1944. október 10-én áramütés

következtében meghalt egy német katona.

A megszállók szabotázsnak tekintik az esetet, és kivégeznek hét ember, családjaikat néhány perc alatt kilakoltatják, házaikat felgyújtják. (Ekkor sikerül két disznó árán megmenteni egy fiút. Mást végeznek ki helyette.) Az esetet vizsgálták a nácik, de kivizsgálták a második világháború után a holland hatóságok is. A tragikus esetről születtek emlékiratok, és – érthető okokból – a történet máig hat a falu életére. Mégis, a XXI. századig kellett várni, hogy jöjjön valaki, aki elfogultságok nélkül az eset mögé akar pillantani!

„A háború alatt az ellenállás nem volt népszerű. Csak a hatvanas években támadt tisztelet a földalatti mozgalom akciói iránt, amikor már mindenki biztonságban élt, kényelmesen ült a tévé előtt és nézte a De Bezetting (A megszállás) című ismeretterjesztő sorozatot. A háború alatt egy olyan faluban, mint Rhoon, legalább annyira féltek az illegális hőstettektől, mint a brit gépek tévedésből végrehajtott bombázásaitól. Egy bátor ellenállási akciót szinte mindig a megszálló gyáva megtorlása követett, az pedig ártatlan polgári áldozatokat követelt. Megérte egyáltalán?”

Majdnem hetven év kellett ahhoz, hogy valaki nekilásson, és összerakja a teljes képet. De majdnem hetven év után lehetséges-e a korábbiaknál jobb, teljesebb, igazabb történetet összerakni annál, mint amit az ügy érintettjei ismernek?
A válasz egészen meghökkentő: IGEN, LEHETSÉGES.

Jan Brokken – szépírói ambícióit nem félretéve – a nyomozókat megszégyenítő alapossággal és a történészek számára példaként szolgáló körültekintéssel rekonstruálja a történetet, melynek fókuszában végig az 1944 októberi véres drámát tartja. S közben, hogy érthetővé tegye, „az egyik irányba haladva” feltárja a családok múltját, egymáshoz való viszonyukat, egyházi és politikai elköteleződéseiket. A másik irány felé fordulva pedig bemutatja, hogy milyen – máig, de legalábbis a szereplők haláláig tartó – hatásai voltak a faluban véghezvitt mészárlásnak.

Jellemek, karakterek bontakoznak ki az olvasó szeme előtt.

Árulások, füllentések és emberi gyarlóságok ugyanúgy felszínre kerülnek, mint a hősiesség, a szolidaritás és az ellenállás. A megtorlás lapjain még az is tisztázódik, mi az, amit a kollektív emlékezet nem szándékosan torzított el.

Jan Brokken könyve egyrészről izgalmas és lebilincselő olvasmány, másrészről – és azt hiszem, ez a fontosabb – fontos tanítást hordoz. Attól még, hogy egy történetet sokszor leírtak, és sokszor elmeséltek, egyáltalán nem biztos, hogy az események úgy történtek, ahogy arra emlékeztetnek minket. Nincsenek olyan kész narratívák, melyekre ne lehetne/kellene rákérdezni, nincsenek olyan történetek, melyek ne érdemelnék meg a mélyebb – még mélyebb – és alaposabb – még alaposabb – vizsgálódást.

(Csak remélni tudom, hogy a magyar kiadás borítója nem téveszt meg senkit.
Vigasztalásként, ha ez vigasz, érdemes megjegyezni,
hogy az eredeti holland kiadás borítója is szemet bántón félrevezető, hamis.
Talán annyira jó a kötet, hogy azzal már nem tudtak mit kezdeni a tervezők.)

Elítélendő-e, ha valaki két disznóval kiváltja a fiát?
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top