+ Képzőművészet

Csipkerózsika halott: Nagy Kriszta 52 ezer műrózsát használ az Art Capitalon

A 2019-es Art Capitalon a Szentendre utcáin található vetítőfülkékben betekinthetünk Raszkolnyikov vagy Tatjána álmába, a Barcsay Múzeum udvarán létrehoznak egy Álomfejtő Központot. A fesztivál szerdai sajtótájékoztatóján jártunk.

Régi és új álmok címmel nyílik május 25-én Szentendrén a 4. Art Capital képzőművészeti fesztivál, amelyen 14 helyszínen 16 tematikusan összekapcsolódó, kiemelt tárlat látható szeptember 1-ig.

A rendezvény szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Gulyás Gábor, a fesztivált szervező Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) igazgatója, az Art Capital főkurátora ismertette a fesztivál programját. Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális ügyekért felelős alpolgármestere felidézte, hogy a 60-as 70-es évek minden művészetkedvelő Szentendrére figyelt, az Art Capital segítségével pedig egy hasonlóan izgalmas, pezsgő művészeti atmoszférát szeretnének teremteni a városban. Hozzátette, hogy ezúttal izgalmas nemzetközi projekteket is be tudnak vonzani a negyedik alkalommal megvalósuló fesztiválra.

Gyürk Dorottya az Art Capital szerdai sajtótájékoztatóján – fotó: Várkonyi Zsolt

Szentendre olyan város, ahol a régi álmok nem tűntek el teljesen. Vannak olyan régi álmok, amik nagy értékek, és a mai művészeti diskurzusban is jelen vannak

– mondta Gulyás Gábor. Az Art Capital kiállítói között lesz Dimitrij Kavarga orosz képzőművész, akit a szervezők már régóta szerettek volna bemutatni a magyar közönségnek. Kavarga a poszthumán művészet ikonikus alakja, aki helyspecifikus alkotásokat készít. A művész május elején érkezik Szentendrére, hogy a Malomban installálja az Anyag és test című projektjét. Szintén a Malomban kap helyet Nagy Kriszta Csipkerózsika halott című helyspecifikus kiállítása, melyhez a magyar képzőművész ötvenkétezer szál kínai műrózsát is felhasznál. A Barcsay Múzeumban rendezik meg a román Florin Stefan Morpheus című kiállítását – az ő képei Párizsból érkeznek Szentendrére.

Gulyás Gábor ismerteti az Art Capital programját – fotó: Várkonyi Zsolt

A Ferenczy Múzeumban Magyar szürrealizmus címmel átfogó kiállítás látható az irányzat 1924-1969 közötti időszakának magyarországi műveiből. A város Fő terén lévő Képtárban a Szentendrei Teátrum fél évszázados történetét bemutató tárlat nyílik Díszletek közt címmel, ami Gulyás Gábor szerint fontos kultúrtörténeti vállalkozás. A Vajda Lajos Múzeum alsó szintjén Halász Péter Tamás Tripod című tárlata, az udvaron pedig Nagy Barbara Takaró című installációja várja a közönséget. Nagy Barbara az Art Capital egyik visszatérő kiállítója, akinek Takaró című installációja a Vajda Lajos Múzeum kertéjében látható majd.

A Bizottság-ligetbe szánt public art munkák megvalósítására a szentendrei múzeum idén is pályázatot írt ki. A beérkezett 27 pályamű közül az egyik nyertes Hugyecsek Balázs Fa-fűrész című műve: egy hat méternél is hosszabb, fából készült fűrész körülvesz egy élő fatörzset. A másik díjnyertes mű Gwizdala Dáriusz Circulator című projektje, amely egy művészeti akció: működő régi újságosbódé, kézzel készített fanzinokkal – mondta a kurátor. Koronczi Endre Extrém alvás című projektje szintén szabadtéren lesz látható. A fotósorozat azt mutatja be, hogyan lehet elaludni a legextrémebb helyeken.

„Ez a tárlat arra reflektál, miként lehet úgy aludni, hogy az ember akarja, hiszen az alvás valamiféle tehetetlenség, nem pedig akarás lévén jön létre”

– magyarázta Gulyás Gábor.

fotó: Várkonyi Zsolt

Szintén a szabadtéren kap helyet Szentendre városában az a 12 egyszemélyes vetítőfülke, melyekben a világirodalom fontos szereplői egy színész előadásában híres álmokat mesélnek el. A járókelők betekinthetnek többek között Raszkolnyikov vagy Tatjána álmába is. A Barcsay Múzeum udvarán létrehoznak egy Álomfejtő Központot és irodalmi programot is szerveznek Álompárok címmel a Fő téren, ahol Álmaink filmjei címmel filmes program várja a közönséget ingyenes vetítésekkel. Több meghívott színházi produkció is látható, emellett a Laboratorium Animae Műhellyel közösen Madách Imre Az ember tragédiája című művét mutatják be május 25-én Sardar Tagirovsky rendezésében, múzeumi színház formában.

„Rengeteget foglalkozunk Madách Imrével, mert az élete szervesen kapcsolódik a műhöz. Az ember tragédiáját körülbelül 10 éve akarom megrendezni, de nem tudom, hogy miért. Kétfajta személyesség létezik, az egyik, amikor az alkotó tudja, hogyan kapcsolódik a darabhoz, de talán még személyesebb, amikor nem tudja. A társulatnak fontos az a bizalom, amit megkaptunk az Art Capitaltól és Szentendre városától”

– mesélte a rendező, hozzátéve, hogy az előadás a színház, a film, a koncert és a képzőművészet műfajai között mozog majd.

Sardar Tagirovsky mesél az általa rendezett Madách Imre Az ember tragédiája című múzeumi színházi darabról – fotó: Várkonyi Zsolt

A darab bemutatóját több nyilvános főpróba is megelőzi, és az előadás később több alkalommal is látható a fesztiválon. A sajtótájékoztató végén egy újságíró rákérdezett, hogy a Duna áradása fenyegetheti-e az Art Capital megrendezését.

„2013-ban kipróbáltuk az új mobilgátat, és kiválóan teljesített, pedig az volt a legnagyobb dunai árvíz, annál nagyobbal idén nem számolunk”

– mondta Gyürk Dorottya. Gulyás Gábor viccesen hozzátette, hogy ahogyan A tanú című magyar filmben a gátőr, úgy ők is folyamatosan figyelni fogják a Dunát.

Csipkerózsika halott: Nagy Kriszta 52 ezer műrózsát használ az Art Capitalon
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top