+ Irodalom

Spiró György bevezet a Medvetörvények világába – Az Élet és Irodalom 2019/12. számából.

élet és irodalom

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk:

INTERJÚ

Az Erőszakmentes üvöltés című interjúban Molnár Péterrel Krupp József beszélgetett.

„Olyan erővel kell beszélni, hogy szavaink ledöntsék az elnyomó gyakorlatokat védő falakat” – véli Molnár Péter slammer, egykori Fidesz-alapító, a szólásszabadság kutatója, a Földalatti Slam és a Tilos Rádió szerkesztője. Molnár 2018-ban első helyezést ért el a Slam Poetry Országos Bajnokságon, majd megnyerte a műfaj Európa Bajnokságát is: ennek kapcsán beszélgettünk a slam lehetőségeiről, de szóba került a miniszterelnöknek címzett Szóritmusoló híd, a hamarosan elinduló Slam Akadémia és a Keresők, avagy a lány neve című kisregény folytatása is.”

FEUILLETON

Szajbély Mihály Jenseits Freud und Nietzsche címmel, Az Anyagyilkosság és Csáth alcímmel írt esszét.

„Amikor véget ért az 1907-1908-as egyetemi év, Csáth – ahogyan évek óta mindig – hazautazott Szabadkára. A kánikulai napokat persze nem a városban, hanem Palicsfürdőn töltötte. Ez azonban most nem érdekes. Fontos viszont, mégpedig életműve alakulástörténetének a rekonstruálhatósága szempontjából, hogy barátjával és lakótársával, a szintén medikus, de orosházi illetőségű Rajz Sándorral a nyári hónapok alatt sem szakadt meg a kapcsolata. Augusztusra közös velencei utat terveztek, már csak ezért is sűrűn fordultak a levelek Szabadka és Orosháza között. A legelsők egyikében, amelyet kézbesített a szabadkai postás, Rajz egyebek mellett azt a kérést fogalmazta meg, hogy „Legközelebbi leveledben írjál Szepikém a Traumbedeutungról.”  A Szepinek becézett Brenner József, azaz Csáth nyilván tudta, hogy barátja mire kíváncsi: a szerzője nélkül és hibás címmel említett mű nem más, mint Sigmund Freud Traumdeutung, azaz Álomfejtés című munkája.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Darida Veronika Egy kereszt lehetősége című recenziója Esterházy Péter és Nádler István Hét utolsó szó című kötetéről szól.

„A szenvedéstörténet a még felidézhető múlt valós jelenete: egy vallatás tanúi lehetünk. Ez emlékeztethet Nádas Találkozására (Mária kihallgatására, melyet élete szerelme rendel el) vagy akár Jeles András Szenvedéstörténetére, melyben Ámen alezredes (az ÁVÓ tisztje) szemszögéből követjük végig az általa levezényelt, kegyetlen kínzásokat, melyek során egyre jobban izgatja a szenvedés kérdése, egészen addig, hogy végül feláldozza (egy ablakkeretre feszíti) magát. Jean Améry A kínvallatás című, egyszerre teoretikus és megélt tapasztalaton alapuló, esszéjében arról ír, hogy a megkínzott számára az első ütéskor elveszik mindaz, amit a „világ iránti bizalomnak” nevezhetünk. Ezen túl nem marad számára más, csak az „álmélkodás a magát a kínvallatásban korlátlanul érvényesítő másik létezése fölött, és álmélkodás afölött, mivé lehet az ember saját maga: merő hússá és halállá.”

Ezt a határhelyzetet jeleníti meg Esterházy szövege, ahol csupán a másik oldalt, a kínzók beszédét halljuk. Ebben pontosan megfigyelhetők a megfélemlítés legkülönbözőbb eszközei, mindenekelőtt a testi agresszióval való fenyegetés: „Azt hiszed, patkány, hogy a fájdalom valami alsóbbrendű, testi dolog? Tévedsz.” De ugyanígy szerepet kap a szerettekkel való zsarolás is: „éjszaka behozatjuk az anyádat”. A nyomatékos terror („féljél / most igazán féljél”) célja egy név („egynévegynévegynévegynév”) kimondatása.

(…) Nádler absztrakt képkompozíciói egyszerre kapcsolódnak a zenéhez és a szöveghez, de egyiket sem illusztrálják. A festő a hét krisztusi kijelentést olyan tanításként értelmezi, mely lehetőséget nyújthat egy istenkép és istenhit nélküli transzcendencia élményre.”

AZ ÉS KÖNYVE MÁRCIUSBAN

Csehy Zoltán Az antikvitás eleven pulzusa című kritikája Szilágyi János György Örvények fölé épülő harmónia című posztumusz kötetéről szól, mely interjúkat, dokumentumokat, leveleket tartalmaz, összeállította és a jegyzeteket írta Komoróczy Géza.

„Az Örvények fölé épülő harmónia című, a görög vázák színeiben ragyogó két kötet Komoróczy Géza összeállításában és elképesztően gazdag jegyzeteivel jelent meg (és itt nem pusztán a világos tényekre, de a hangulatokra, humorérzékre, ötletes kommentárokra is gondolni kell). Az első könyv interjúkat és úgynevezett tanúságtételeket tartalmaz, a második 830 oldalnyi levelet. Ez a magánlevelezést felölelő (dokumentumokkal, képeslapokkal, kitépett noteszlapokkal dúsított) anyag fantasztikus bázisa a háttérhálózatoknak, az öntudatra ébredő diák, az egyetemista, a munkaszolgálatos, a hadifogoly, végül pedig a kutató, műfordító, közéleti ember, a zene- és művészetrajongó, a kortárs irodalom eseményeire élénken reagáló huszadik századi értelmiségi sorsának. Az érzékenységeiben felsejlő korrajz hitelessége ellenőrizhető az első kötet minden egyes sorában.”

VERS

A versrovatban Simon Bettina és Térey János versei olvashatók. Ízelítőül Térey János egysorosát adjuk közre:

Háztartási bolt augusztusban

„Kiégett játékok eladók a kirakatból.”

PRÓZA

Köves Gábor, Spiró György és Zalán Tibor prózája.

Tárcatár: Mán-Várhegyi Réka.

Részlet Spiró György Medvetörvény című írásából:

„A medvevész egysége a medvesség, amely a skálán 1-től 5-ig terjed. Az 5-ös medvesség egyenlő egy darab felnőtt medvével, egy egységnyi medvesség tehát 1/5 medve, ami egy kéthetes boccsal egyenlő. A várható napi medvességet a Medveorológiai Intézet tegye közzé reggel 8 óra öt perc és 8 óra harmincöt perc között. A rendőrségi drónokat be kell programozni a medvék felismerésére, elérendő a 98%-os megbízhatóság, hogy a drónok semmiképpen se tévesszék őket össze a kutyákkal. A drónokat mind barnamedvére, mind jegesmedvére érdemes kalibrálni, mivel a jegesmedvék megjelenése hazánkban a globális felmelegedés következtében nem zárható ki.

Jó tanácsaink a lakosságnak:

-Ha medvével találkozunk, ne kezdeményezzünk verekedést.

-Medvével szóváltásba ne keveredjünk, a felmenőit ne szidalmazzuk, morgására ne válaszoljunk.

-A bocsot vagy a bocsokat ne vigyük haza házikedvencnek, mert az anyamedve követni fog minket, és vagy lecsap, vagy őt is táplálnunk kell.

-Ha medvét lát, tettesse magát halottnak, ne mozduljon, és az észlelését jelentse a 112-es telefonszámon.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.

Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top