+ Képzőművészet

Titkok Czóbel Béla életében és életművében

HATLÉPÉS / 6 kiállítás / 6 festőművész / 6 téma / 6 helyszín – egy város: Szentendre.

4. LÉPÉS – REJTÉLY / Titkok Czóbel Béla életében és életművében / 2019. március 23. szombat 18.00. Helyszín: Czóbel Múzeum, Szentendre, Templom tér 1.

Az egyre sikeresebb és népszerűbb művészeti sorozat, a szentendrei HATLÉPÉS már a negyedik estjével folytatódik március 23-án, szombaton.

A városhoz ezer szállal kapcsolódó, 92 évet élt Czóbel Béla (1883-1976) festőművész különleges élete és munkássága kerül a középpontba. Rényi Katalin, Vajda Lajos és Vajda Júlia programja után a HATLÉPÉS sorozat negyedik estjén ismét beszélgetéssel és felolvasószínházzal gazdagítva bomlik ki a festői életmű, a helyszín pedig a Czóbel Múzeum Újragondolt Czóbel 3.0 Híd a ‘Die Brücke’hez – Fókuszban Czóbel expresszionizmusa című tárlata, ami újdonságaival Czóbel életművének és életének rejtélyes, a kutatók számára még ma is sok fejtörést okozó és feltáratlan területeit is bemutatja.

A programon Juhász Anna Barki Gergellyel, a kiállítás kurátorával beszélget.

Közreműködik: Radnay Csilla és Nagy Ervin színművészek, valamint Szabó Ádám előadóművész, harmonikás.

Czóbel Béla (1883-1976) nem tartozik az igazán titokzatos művészek közé, életművének feldolgozását mégis számos rejtélyes mozzanat nehezíti. Leginkább az életmű első periódusa, a nemzetközi áramlatokhoz való legszorosabb kapcsolódásának homályba vesző időszaka vár megfejtésre: nem csupán e hosszú évtizedek művészi termésének java hiányzik vagy lappang, de írásos források és egyéb dokumentumok szűkében is vagyunk. Emberi kapcsolatai körül is csak óvatosan tapogatózhatunk, így például a nőkkel, feleségeivel kapcsolatos magatartásában is számos kérdőjel mutatkozik, ahogy a kollégáival, művésztársaival ápolt, vagy éppen mellőzött viszonya is érdekes fénytörésbe helyezi őt. Megfejtésre vár az a rejtély is, hogy zsidó származása ellenére vajon hogyan és miként tudta ő bújtatni a német megszállás idején a szintén zsidó származású jóbarátot, egykori mecénását, Hatvany Ferenc festőművészt. Majd hogyan került a háború végeztével olyan kivételes helyzetbe, hogy a legádázabb kommunista diktatúra idején is ingázhasson Szentendre, vagy éppen Budapest és Párizs közt? (Ahol ráadásul keményvalutáért árusíthatta műveit.) Apolitikus művészként tartjuk számon, ám egyes források arról árulkodnak, hogy voltak esetek, amikor nem rejtette véka alá politikai meggyőződését.

Van mit feltárni!

A hat lépés távolság elmélete Karinthy Frigyes Láncszemek című novellájában kerül elő – eszerint hat lépésben bárki kapcsolatba hozható a Földön bárkivel.

Ezt a gondolatiságot követve a HATLÉPÉS című sorozatban Juhász Anna irodalmár és vendégei a szentendrei tárlatokat több oldalról igyekeznek bemutatni társ-művészeti ágak bekapcsolásával, levelek, naplók, kéziratok bemutatásával és a zene segítségével.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top