+ Képzőművészet

A németek átvilágítják saját háborús műkincsrablásaikat

Németországban is napirendre veszik a gyarmatosítás idején elhurcolt kulturális javak és műalkotások visszaadásának ügyét, a folyamat első állomásaként közös nyilatkozatot fogadtak el a német kultúrpolitika vezetői egy új egyeztető fórum, a tartományi kulturális miniszterek konferenciája alakuló ülésén – írták csütörtökön német lapok.

A „gyarmatosítással összefüggésben jogilag és/vagy erkölcsileg ma már elfogadhatatlan módon szerzett” kulturális javak azonosítása és „visszaszolgáltatásuk lehetőségének megteremtése” Németország számára „etikai-erkölcsi kötelezettség, és korunk egyik fontos politikai feladata” – olvasható a nyilatkozatban, amelyet a tartományi kultúrpolitika irányítóiból és a szövetségi kormány kulturális ügyekért felelős államminiszteréből álló konferencia tagjai, valamint a külügyminisztérium nemzetközi kultúrpolitikával foglalkozó államminisztere és a városi és települési önkormányzati érdekképviseletek vezetői fogadtak el szerdán véget ért tanácskozásukon.

A nyolcoldalas nyilatkozat hosszú viták eredménye, és kevés konkrétumot tartalmaz. A leginkább egyértelmű az a megállapítás, hogy a gyarmatosított területekről Németországba hurcolt emberek maradványait, illetve emberi maradványokat vissza kell szolgáltatni.

A műalkotások, műkincsek és más kulturális javak – például munkaeszközök és gyermekjátékok, járművek és fegyverek – visszaszolgáltatására nem vállaltak egyértelmű kötelezettséget a nyilatkozat aláírói, hanem csak alapelveket rögzítettek.

Például azt, hogy folytatni kell a gyarmatosítás történetének és a jelenkorig ható következményeinek kutatását, és a közgyűjteményeknek és egyéb kulturális intézményeknek „önállóan és proaktívan”, vagyis visszaszolgáltatási követelések nélkül is fel kell tárniuk, hogy őriznek-e az egykori gyarmatokról a mai jogi szabályok és erkölcsi előírások alapján elfogadhatatlan módon szerzett alkotásokat.

Azonban a nyilatkozat csak a folyamat kezdete, egy „nagyon ésszerű kiindulópont a további vitákhoz”, amely azt mondja ki, hogy „nem lehet jó lelkiismerettel jogos tulajdonnak tekinteni mindazt, amit egykor erőszak és kényszer alkalmazásával szereztek” – hangoztatta Carsten Brosda hamburgi kulturális szenátor – a tartományi rangú város vezetőségének kulturális ügyekért felelős tagja -, a konferencia soros elnöke.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top