’80-as, ’90-es évek, Trapper farmer, szimatszatyor, lázadás
– A múlt hosszúra nyúlt címmel rendeztek beszélgetős estet a Hadik Irodalmi Szalonban február 20-án. A Hadikban működő irodalmi, művészeti estsorozat havonta jelentkezik friss programmal, és lassan kilenc éve, hogy elindult.
Juhász Anna, a programsorozat szerkesztője és háziasszonya ezúttal két szerzőt látott vendégül a teltházas eseményen, ahol a zene és a szubkultúrák volt a téma. Poós Zoltán tavaly megjelent Rock&Roll Áruház című könyvében 40 év hazai ruhaviselet- és divattörténete került terítékre kisesszék, széljegyzetek formájában. Hartay Csaba Rajongók voltunk kötete – mely szintén 2018-ban jelent meg – a 80’-as, 90’-es években nosztalgiázik a szerző fiatalkorának felidézésével. A beszélgetésen részt vett Oltai Kata művészettörténész, valamint az Ivan & the Parazol énekese és gitárosa, Vitáris Iván és Balla Máté is.
Juhász Anna elsőként arról érdeklődött, kinek mi jut először eszébe a 70’-es évekről. Poós Zoltánnak Kovács Kati: Egy hamvas arcú kisgyerek című száma ugrott be, ami akkoriban sokat szólt a rádióban.
Fotó: Lettner Kriszta
„Óvodásként magamra ismertem a dalban, azt gondoltam, én vagyok a hamvas arcú kisgyerek. Emlékszem, az óvoda homokozójában énekeltem a számot. Ez volt az első önreflexiós élményem. Annyira nem volt rock&roll, bár egy Rock And Rollerre Kovács Kati is fellépett…”
Hartay Csaba 1977 júniusában született, és sokat játszadozott a gondolattal, hogy két egész hónapot élt ezen a bolygón az 1977 augusztusában elhunyt Elvis Presley-vel:
„A 70’-es évekről mindig Elvis jut eszembe, sajnos ez már a leszálló korszaka volt, de a bukásban is meg lehet találni a szépséget.”
Poós Zoltán és Hartay Csaba is Békés megyében nőtt fel, és tizenévesen egyiküknek sem engedték a szülei, hogy felutazzanak egy budapesti koncertre. Poós Zoltán különböző trükköket vetett be, hogy feljöhessen a fővárosba, például levelet íratott a szüleinek unokatestvérével egy képzeletbeli pesti ismerőse nevében, így láthatta életében először élőben a színpadon Révész Sándort 1985-ben.
Fotó: Lettner Kriszta
„Piramisfétisben éltem, szerintem vagyunk így még egy páran. Másfél napot lődörögtem télvíz idején Budapesten, hogy láthassam Révészt. Magával ragadott a Piramist övező mítosz, és persze hogy miért hívják Révészt Ezredesnek, valóban ezer nővel volt-e.”
Oltai Kata művészettörténészként pont azzal foglalkozik, hogy kiderítse, mi állhat a mítoszok mögött.
Fotó: Lettner Kriszta
Hartay Csaba szerint a nosztalgiázás becsapás, mert közben az ember elfelejt élni. Saját életéből azért emelte ki legmeghatározóbb időszakként a 90-es éveket, amiről könyvében is írt, mert szülei akkor engedték el először szórakozni.
„Amikor nyakig benne voltam a 90’-es években, nem éreztem, hogy valami nagy dolog része vagyok. De ahogy jöttek a 2000-es évek, elindult a 90′-es évek nosztalgia, amiben benne volt a rendszerváltás lapfordulása is, amikor hirtelen minden megváltozott. Jött az MTV, csőstül kaptad a nyakadba az összes zenét, nem is tudtál közülük választani. Most, a Youtube és a többi online platform korában olyan széles a paletta, hogy a festékszíneket sem tudjuk megkülönböztetni”
Juhász Anna arról érdeklődött a szerzőtől, hogyan tud egy próza után teljesen más hangvételű verset írni. Hartay Csaba elmondta, hogy prózaírás közben szórakoztatja magát, versíráskor viszont teljesen más tudatállapotban van jelen.
„Amikor leülök írni, már érzem, hogy a próza, vagy pedig a vers fog megszólalni, de nem szeretem keverni a kettőt. Sok olyan író létezik, aki a prózát telepumpálja lírával, és nagyon szép szövegeket alkot. Én szeretem nyersen visszaadni azt a nyelvezetet, amit akkor épp használtunk, akár a káromkodásokat is benne hagyva, a versben ugyanakkor a komolyabb lírai vonalat képviselem”
Poós Zoltán szerint a Rock&Roll Áruház kötete olyan, mintha az olvasó egy pláza ruházati osztályán járna. A könyv visszatérő szereplőjét, Józsikát saját unokabátyjáról nevezte el, aki fiatalként nagy hatással volt rá, például miatta lett Újpest-drukker.
„Ha verset vagy prózát írok, más zenét rakok fel, például klasszikus zenét, esetleg Pink Floydot. Ha olyasmi könyvön dolgozom, mint a Rock&Roll Áruház, akkor mehet a Stones. Szerintem simán megfér egymás mellett ez a két írói én.”
A zene és öltözködés témához kapcsolódva Oltai Kata mesélt a Konfekció nevű butikjáról, amit 4 éve nyitott a Víg utcában. A ruházati bolt ötlete kényszerből született, mert szeretett volna kilépni a politikai diskurzus által diktált intézményrendszerből. A beszélgetést követően kivetítőn keresztül – Poós Zoltán kommentálásával – bemutatták a Rock&Roll Áruház kötetben szereplő ikonikus ruhadarabokat, mint például a svájcisapkát, a miniszoknyát, a diplomatatáskát, a szimatszatyort, az iskolaköpenyt és a Trapper farmert. Az estet Vitáris Iván és Balla Máté zárta élőzenével, a produkciót a közönség vissza is tapsolta, így kapott ráadást is.
Fotó: Lettner Kriszta
