+ Ajánló

Szakrális belső utazás Bachhal

Lélekbe tekintő s akár önvizsgálatra késztető zenei élményre hív a Müpa Régizene Fesztiváljának nyitókoncertje. Március elsején Michael Volle és az Akademie für Alte Musik Berlin Bach-kantátákból és egy motettából felépített műsora ugyanis egy estére szakrális térré változtatja a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet.

Johann Sebastian Bach életművének csaknem felét teszik ki a bensőséges, vokális kompozíciók, melyek összessége az egyetemes zeneirodalom egyik csúcspontját jelentik. A zeneszerző több száz egyházi és világi kantátát írt, ám ezek közel kétharmada elkallódott, ugyanis Bach életében mindössze egyet nyomtattak ki, a többi kéziratos formában maradt fenn. Mai ismereteink szerint Bach 1707-ben, 22 évesen komponálta első fennmaradt kantátáit. Huszonnégy teljes kantátáról elsőként Alfred Dürr bizonyította be, hogy Bach korai korszakából – főleg Weimarból – származnak, ám ezek közül soknak csak a lipcsei, többé-kevésbé átdolgozott formáját ismerjük. A kantátaszerzést Bach életútja egyes állomásian szinte „mindennapi kenyérként” művelte, a lipcsei Tamás-templom szolgálatában például éveken keresztül minden vasárnapra új művet komponált. Eredetük tehát szorosan összefügg a lutheránus vallásgyakorlattal és szertartásokkal, a művészet eszközeivel kívánták segíteni a hívek lelki életét: a zene az önvizsgálatot, a reményt vagy a bűnbánatot erősítette és mélyítette el a maga lélekbe hatoló szépségével és igazságával. Mégis ezek a művek a mai kor emberét is képesek megszólítani, a szakrális terek helyett a hangversenytermekben előadva is egyfajta belső, lelki utazásra hívva a hallgatóit.

Az 1982-ben, az akkori Kelet-Berlinben alakult Akademie für Alte Musik Berlin a historikus előadásmód egyik legkiemelkedőbb képviselője, szinte mindent eljátszott már, amit a régizene világában el lehet, a legnagyobb szólistákkal és karmesterekkel működve együtt Cecilia Bartolitól René Jacobsig. Március elsején a Müpában a kiváló német bariton, Michael Volle közreműködésével Bach-kantátát és -kantátatételeket valamint egy motettát adnak elő. A műsort Bach egyik legismertebb egyházi kantátájának, a Ich hatte viel Bekümmernis részletével kezdik. Ennek a műnek a keletkezéstörténete a mai napig bizonytalan, egy Bach-kézirat szerint 1714-ben előadták Weimarban, de később Köthenben és Lipcsében is eljátszották a művet, tehát maga a szerző is kiemelt alkotásának tekintette. Ez Bach egyik legsötétebb, legtragikusabb hangvételű kantátája, melyben megjelenik zenei univerzumának egyik alapvonása, a földi szenvedés végtelenségének kifejezése. Ha az ismert weimari előadás egyházi éven belüli időpontja felől vizsgáljuk a darabot, akkor a Szentháromság ünnepe utáni harmadik vasárnapra rendelt írások közül a Péter apostol leveléből idézett Szentlecke szövegével hozható kapcsolatba. Ennek a szövege így szól:

„Alázzátok meg tehát magatokat az Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket a látogatásnak idején, minden aggodalmatokat őreá bízván, mert neki gondja van rátok.”

A hangversenyen a 42. kantátából is elhangzik majd egy Sinfonia. Az Am Abend aber desselbigen Sabbats érdekessége, hogy keletkezéstörténetéről egészen pontos információk maradtak fenn. 1725 nagypéntekén a lipcsei Tamás-iskola zenei együttesei az előző évben komponált János-passió második változatát adták elő, húsvét vasárnapján két kantáta csendült fel, míg húsvét hétfőn egy újonnan komponált kantátát énekeltek. Ez alaposan megterhelte az előadókat és magát Bachot is, így a következő vasárnapon egy kisebb zenekari apparátust igénylő művet vett elő. A 42. kantáta minden zenei eszköze a húsvéti utáni időszak különös lélektani helyzetének érzékeltetését szolgálja: feltámadt Krisztus először jelenik meg a tanítványoknak, akinek rettegése örömre változik.

Nemcsak a nyitókoncert, hanem a Régizene Fesztivál többi hangversenye is zenetörténeti különlegességeket ígér. Március 7-én a  La Chapelle Rhénane koncertjén a Bach előtti korszak egyik legnagyobb zeneszerzője – a magyar koncerttermekben ritkán játszott –, Heinrich Schütz nagyszabású sorozatát, a Dávid zsoltárait hallhatjuk. Másnap Kelemen Barnabás barátaival Bach-, Leclair- és Haydn-műveket szólaltat meg, emellett a Müpa közönségének alkalma nyílik megcsodálni a zenész 1771-ben készült, Januarius Gagliano-féle barokk hegedűjét is, amely nemrég került a birtokába. Händel Izrael Egyiptomban című bibliai oratóriumát 1739 áprilisában a londoni King’s Theatre-ben mutatták be. Az ősbemutató közönsége azonban a kórusrészek szokatlan hosszúsága miatt nem fogadta lelkesen a művet, a 19. századtól azonban pont ezek a részek tették igazán népszerűvé a művet. Március 9-én Václav Luks vezette Collegium 1704 Hannah Morrison hollandiai születésű izlandi-skót szopránnal, Benno Schachtner német alttal és Krystian Adam lengyel tenorral adja elő az oratóriumot. A Régizene Fesztivál zárásaként pedig egy magyarországi bemutatót hallhat a közönség: Vashegyi György, a Purcell Kórus, az Orfeo Zenekar és kiváló szólisták jóvoltából az első bibliai tárgyú francia barokk opera, Montéclair Jephtéje csendül fel.

Források:

Alfred Dürr: Johann Sebastian Bach kantátái

https://issuu.com/budapesti_fesztivalzenekar/docs/bfo-booklet-baroque-web

https://www.mediaklikk.hu/2017/04/16/johann-sebastian-bach-21-kantata-ich-hatte-viel-bekummernis/

Szakrális belső utazás Bachhal
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top