A Pintér Béla Társulat a 2018/19-es évadban ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A kerek évforduló kiemelt pontja a Jubileumi Beszélgetések című új bemutató a Fészek Művészklubban.
A társulat honlapjáról idézzük az előadáshoz kapcsolódó szöveget:
Ezerkilencszázkilencvennyolc december tizenhatodikán
Én kiléptem a Fő utcai lakásom ajtaján,
Mert akkor még ott laktam a bátyámmal együtt.
Az orrom előtt ment el a nyolcvanhatos busz,
A tizenkilences villamos meg nem járt éppen aznap.
Még csak délután három felé járhatott az idő
És azt hiszem, másnapos is voltam.
Szóval sok minden közrejátszhatott abban,
Hogy úgy döntöttem, inkább:
Elsétálok. Elsétálok.
Elsétálok. Elsétálok.
Ez utóbb jó ötletnek bizonyult, mert elég szépen kitisztult a fejem,
Mire fél négy körül beértem a Szkénébe,
Ahol már ott volt Béla, Évi, Kupa, Majka és a többiek,
Végigpróbáltuk az egész előadást,
Aztán elkezdtem bekészíteni a kellékeimet.
És ahogy szép sorban egymásra került az összes kellékem,
Egy dalt énekeltem magamban, amire még most is emlékszem
Hallelujah! Hallelujah!
Hallelujah! Hallelujah!
Most ugrálni fogok az időben össze-vissza
És úgy mondom el a dolgokat, ahogy eszembe jutnak.
Beugrik először a Szarajevói Fesztivál,
Aztán beugranak a cserkúti szilveszterek
Következik a disznóvágás a Kupáéknál,
S hirtelen eszembe jutnak az elvesztett emberek
Virág és Elemér. Virág és Elemér.
Virág és Elemér. Virág és Elemér.
Igen eszembe jutott Virág temetése
De az is, hogy sorban születtek a gyermekek.
Majkának, a Deáknak, nekem, Kupának
Évinek, Tündinek, Antinak és a Szilvinek
És eszembe jutottak azok is
Akiknek a Jóisten ezt nem adta meg.
Végül eszembe jutott a negyvenedik születésnapom,
Mikor a Béla föltette a zenéket, amiket szeretek
Lou Reed, Szécsi Pál, Máté Péter, Cserháti Zsuzsa,
De az első dal ez volt, hogy
Hallelujah! Hallelujah!
Hallelujah! Hallelujah!
Ez nektek vers? Gúnyt űztök, alázzátok a költészetet!
Annak, hogy a sok szellemi erővel rendelkező zsidóság az irodalom terén csak reklám-silányságokat tudott termelni: nem csak racionaliz¬musa az oka. Racionális volt a római is, irodalma mégis világképletté lett. Legfőbb oka éppen az, hogy a zsidó írók mindenütt hazug alapra: más faj pszichéjébe, vagy egy gyökértelen „nemzetközi” ideológiába, hamis elvonásokra helyezkednek.
Minden egészséges faj magának épít jövőt, és amelyik faj hagyja, hogy egy másik faj életépítésének eszközéül használja fel, megérdemli az elpusztulást. De milyen propagandamunkát végez ezen a téren a magyar intelligencia: a magyar arisztokrácia és a magyar középosztály? Szabó Dezső
Süti reklámod hiába tolod pofánkba!