Szilveszter napján írt a Librarius a Kozmikus Cenzor Hipotézisről – egy kutató-fizikussal készült interjúban. A teljesség kedvéért a dolgot más aspektusból is érdemes megvizsgálni. Elsősorban azért, mert bármiféle matematikai fizikát is definiálunk, az nem mondhat ellent a józan észnek.
Roger Penrose Kozmikus Cenzor Hipotézise úgy tartja, hogy mindennek legalább egy oka van. Vagyis determinisztikus. Mint ahogyan a konvencionális fizika is az. Ha ez a hipotézis hibás, akkor az ok-okozatiság, mint olyan is hibás. A kozmikus kutatók ún. eseményhorizontot is definiálnak még, ami, mint mondják, eltakarhatja magát az okot, de ez az ok-okozatiság alapelve szempontjából tulajdonképpen mellékes.
És ezt a „józan ész” által megfogalmazott hipotézist – amennyiben az olvasó azt helyesen értelmezi – a meginterjúvoltnak a négy dimenziós terek topológiájával sikerült megcáfolnia. Illetve úgy tartja, hogy az további finomításra szorul. Mert a fekete lyuk belsejében „durván sérül az ok-okozatiság elve”!(?) Vagyis úgy történik benne valami, akármi is legyen az, hogy annak nincs oka? És úgy összesűrűsödve-összecsavarodva van benne a tér és az idő, hogy az ok-okozatiság elve kicselezhető…
A kozmikus szenzor hipotézist józan ésszel valóban nehéz elmagyarázni. A fizika pedig matematikai leírással és gyakorlati igazolással érvényes.
Nehéz dolguk van a fekete lyukkal foglalkozó kutatóknak, illetve kutatni azt. Ha a „messziről jött ember azt mondhat, amit akar” mondást itt alkalmazzuk, akkor ebből az jön ki, hogy ami messze van és leellenőrizhetetlen, arról bárki azt mond, amit akar és úgy cáfolja azt, ahogy akarja.
A tér összesűrűsödésre-összecsavarodására pedig Teslát érdemes idézni, aki azt mondta még a század elején, hogy nem lehet azt tartani a térről hogy az görbült, ha nem tudjuk hogy mi az.
Itt még azt is fel lehetne vetni a messziről jött embernek, hogy mi az a fekete lyuk? Az most egy lyuk? Vagy egy inflexiós pont? Ha az egy lyuk, akkor mi van benne? És e kapcsán azt is, hogy mi az a világűr? Mert, ugye, az nem lehet a semmi.
A kozmikus matematikai fizikában minden mondás-állítás-tézis-hipotézis és azok ellenkezője is tulajdonképpen Einstein általános relativitás elméletére épül. De az ok-okozatiságot az meg nem kérdőjelezi. És ha az einsteini elmélet bukik, akkor minden bukik.
Kiss Zoltán J. független kvantumenergia-kutató
Tisztelt Kiss Zoltán J. független kvantumenergia-kutató!
Jelezni szeretném, hogy a következetesen használt „kozmikus szenzor” kifejezés valami nagy félreértés lehet az Ön részéről, mert aki csak legalább egy ismeretterjesztő művet elolvasott a témában az tudja, hogy itt a kozmikus cenzor kifejezésről van szó. Az előbbi érzékelést jelent, az utóbbi cenzúrát. Ez a lényege a Penrose tanulmánynak, hogy a fekete lyuk eltakar előlünk valamit, cenzúráz. A common sense-nek (józan ész) semmi köze ehhez.
Üdv.:
Egy laikus
Igen. Igaza van. Sajnos csak angolul olvastam. Sajnálom hogy így sikerült. Köszönöm hogy kiigazította. Láthattam volna, hogy az eredeti cikkben is magyarul is cenzorank van írva. Remélem a lényeget nem takarja el. Üdv.
Tényleg, mi van a fekete lyukban?
Mert, ha látni látjuk ugyan de nem tudjuk, akkor a fekete lyuk, mint olyan maga sem definiálható. Ha a tér görbülve, forogva, csavarodva, vagy akárhogyan, vagy akármilyen ciklusban zuhan a fekete lyukba,-hoz,-felé, akkor azt hogyan kell érteni? Itt nem az a kérdés elsősorban, hogy bele ér-e vagy sem? Vagy hogy a fekete lyuk egy polaritásváltó inflexió-e, vagy sem, hanem az, hogy mi is az ami így tesz? Mi is maga a tér. Mi alkotja a teret?
De azt a kérdést is fel lehet tenni, hogy az univerzum fényei miben haladnak? Mert a fotonként definiált fényhordozóknak valamiben nyilván haladniuk kell? A foton az repül? Vagy mit jelent az, hogy terjed? Vagy ha kettős a természete, akkor részecskeként is hullámként terjed, meg hullámként is hullámként terjed? Ha tényleg a foton a fény hordozója, akkor az utolsó (mármint a fényforrás kikapcsolásakor az utolsóként keletkező) foton az végig repüli/terjedi (?) a távolságot, mint egy autóslánc utolsó autója? Úgy hogy utána már nem terjed foton? Vagy mint hullámszignál azonnal megszűnik? A kettős rés felé egyféleképpen halad, de kétféleképpen halad át rajta?
A világunk most véges vagy végtelen? Mert, ha a foton részecske tulajdonságú, akkor nyilván végesnek tekintjük. Ha pedig hullám tulajdonságú, akkor meg végtelennek. Lehet a hivatalos fizikai szemlélet szerint a világunk egyszerre véges is meg végtelen is?
És mi a vákuum? Miből áll? Mert ugye a körbekerített semmi, vagy a majdnem semmi az nem lehet. És ha egy üvegedényben vákuum van és az üvegedényt átvilágítjuk, akkor a vákuum milyen színű? Miféle közegen halad át a színes szignál? Mert valamin át kell mennie. Akkor az a tér/közeg/valami, ami benne van, az mindenfajta színű lehet?
Vagy a fénysebesség kérdése. Ha a hivatalos nézet elfogadja azt, hogy különböző téridők léteznek, akkor ebből egyenesen az is következik, hogy azok a téridők különböző intenzitásúak. És ha az energia legegyszerűbb m-szer c négyzet per kettő képletét nézzük, akkor ezekben a különböző intenzitású téridőkben talán az m vagy a kettő jelenti a másfajta intenzitást?
Lehet okozat ok nélkül? Vagy működhet az univerzum többféle törvény szerint? Az egyik szemlélet megkérdőjelezi az ok-okozatiságot, a másik meg nem? Az egyidejűség az egyik szemlélet szerint alapérték, a másik szerint meg nem az?
Vagy mi a gravitáció?
Ezek egyszerű kérdések, amelyek egyszerű válaszokra várnak. Mert több száz oldalas tanulmányokat lehet róluk írni és írnak is, de igazából válasz nélkül. Illetve a válasz mindig és minden esetben az, hogy Einstein.
A mindenkori bölcs úgy tartja, hogyha segíteni nem tudsz, akkor legalább ne árts! De ezek a sorok nem is ártó szándékúak, de másképpen nem fogalmazhatók meg, és magam is ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásán dolgozom.