+ Irodalom

Kozmosz-útikalauz orvosoknak

Mihez kezd egy orvos, ha kiszakítják megszokott környezetéből? Mire elég embermentő tudása, ha ismeretlen körülmények között landol? Kir Bulicsov…

Kir Bulicsov: A kozmosz vándorai [Закон для дракона]– Metropolis Media Group / Galaktika Fantasztikus Könyvek, 2018 – fordította Egri Zsuzsanna – 318 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-615-5859-36-6

Kir Bulicsov (1934-2003) a klasszikus szovjet sci-fi jelentős szerzője, s bár más típusú regényeket is alkotott, mégis azok a regényei tűnnek időtállónak, melyek messzire repítik az olvasót. Messzire a hétköznapi valóságtól, el a szovjet szürkeségtől, a mozgalomtól, az áruhiánytól, a szánalmas ügyeskedéstől. Távolra az erőszakos egyenlősditől és a propagandától. Még az sem biztos, hogy a sorok között akar olvastatni, lehet, hogy egyszerűen csak kiemel a szürkeségből. Ennek a szándéknak a fontosságát pedig csak az ismerheti, akinek van fogalma, hogy milyen az, amikor a gyorsuló világban megáll – vagy visszafelé csörgedezik – az idő.

Pavlis doktor visszatérő szereplője Bulicsov ma is népszerű regényeinek. Megesik, hogy csak mellékszereplője egy-egy történetnek, ahogy Túlélők [Посёлок] esetében. De az is előfordul, hogy Pavlis doktor a főhős, Ahogy az A kozmosz vándorai című frissen megjelent kötetben, mely három Pavlis-történetet tartalmaz.

A Tizenhárom évnyi utazás

azért is különleges, mert ebben a történetben Pavlis doktor még egészen fiatal – más történetekben nem szokott szerepet játszani hősünk életkora. Pavlis egy éves gyakorlatra kerül egy olyan űrhajóra, melynek útját évszázadnyinál is hosszabbra tervezték, s melyen a legénységet teleportáció útján cserélik évről évre. Amikor, egy legénységcsere folyamán megszakad a kapcsolat a Földdel, a legénységnek el kell döntenie, hogy hogyan tovább. ha visszafordulnak, az emberiség több évtizedes munkáját nullázzák, ha továbbmennek, akkor elképzelhető, hogy majdnem negyed századra az egyre lerobbantabb űrhajó foglyai lesznek. Önnön életüket tulajdonképpen a megfoghatatlan és távol lévő „emberiségnek” áldozzák. S még az sem biztos, hogy ennek értelme van… A regényben nincsenek idegen bolygók, ismeretlen lények. Egyetlen zárt térben, egyetlen közösségben játszódik az egész. A lényeg Pavlis doktorban történik.

A Hatalmas Szellem és a szökevények

már olyan terepre kalauzolja az olvasót, ahol Bulicsov világteremtő fantáziája igazán otthonos: egy idegen bolygóra érkezik a doktor. Hajótöröttként – mint a Túlélő hősei –, és itt neki kell szembenéznie az ember számára idegen lények sokaságával, sőt, még értelmes lényekkel is találkozik… Az egyik faj fejlettebb az emberiségnél, a másik pedig éppen csak elindult a civilizáció útján:

„…első ránézésre emberszerű, de ugyanakkor egyáltalán nem. Sötét, kékes bőrét ritka, barnás szőr borította, fején és mellkasán kicsit sűrűbben. A csípőjét kötéssel tekerték körbe, a kötésről pedig feltekert kötél lógott. Rövid, görbe lábai szétterülő lábfejekben végződtek, és hosszú körmei, úgy tűnt, közvetlenül a tenyeréből nőttek ki. De Pavlist legjobban a szemei lepték meg. Sárgák voltak, és függőlegesen szelték át a pupillák, mint a macskának. A fekete csík összeszűkült és kiszélesedett, pontosan reagált a fény legkisebb változására is.”

A Sárkánytörvényben

Pavlis doktor tervezett módon, egy bázis sérült orvosának pótlására érkezik az idegen bolygóra, ahol az emberi telepet sárkányszerű lények támadják. Az embereknek arra kellene rájönniük, hogy miért kerültek a sárkányok agressziójának kereszttüzébe, s miként lehetne – a kutatótelep megszűntetése nélkül – rendezett viszonyokat teremteni.

Az első történetben Pavlis csak egyike a szereplőknek, s a történet szempontjából tekinthető a véletlen művének, hogy Bulicsov pont őt állította a középpontba. A másik két történetben viszont ő a kulcsfigura, akinek döntései mások – emberek és nem-emberek – sorsát befolyásolja.

Bulicsov nem tartozik a manapság trendi írók közé, de történetei érdemesek az olvasó figyelmére, hiszen ezek olyan klasszikus sci-fi-mesék, melyek kiállták az idő próbáját, s ha itt-ott van is bennük egy-két anakronisztikus momentum, az csak erősíti az érzést, hogy a történetek ezekkel együtt is szórakoztatók és érdekesek.

Kozmosz-útikalauz orvosoknak
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top