+ Életmód

Mi rejlik a márkákat felismerhetővé tevő logók mögött?

Egy egész univerzum, ahol Szalay Miklós az idegenvezető.

Szalay Miklós: Megtervezett érzés (avagy élet a márkákon innen és túl)Typotex Kiadó, 2018 – 216 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-2799-99-5

Szép számmal vannak a minket körülölelő világnak olyan jelenségei, melyek úgy vesznek körül minket, hogy érdemben nem foglalkozunk velük. Egyrészt, mert olyan természetességgel vannak jelen, mint a levegő, amit belélegzünk, másrészt, mert annyi ügyes-bajos és apró-cseprő dolog akad, hogy bőven lelhetünk olyasmit, amire nem is jut eszünkbe rácsodálkozni. (A levegővel is csak akkor foglakozunk, ha baj van vele… vagy velünk.)

A világmárkák és a hozzájuk köthető logók pont ebbe a kategóriába tartoznak:

vannak, változnak, hatnak, feltűnnek, hanyatlanak… de biztos, hogy hétköznapjainkban jelen lévő, döntéseinket és választásainkat befolyásoló tényezők, melyek kikerülhetetlenek. S ha már együtt élünk velük, s „ezek” együtt léteznek velünk, akkor sokkal jobban járunk, ha ismerjük a mögöttük meghúzódó összetett világot, mint ha nem.

„A vizuális identitás megtervezett érzés.”

– szögezi le Szalay Miklós már a könyv bevezetőjének első mondatában, s bár ő nem kerülgeti a forró kását, azért egy javarészt a fogyasztói oldalon álló olvasónak ízlelgetnie kell ezt a mondatot, s azt is, ami ebből a mondatból kinő. Hiszen a Megtervezett érzés című kötet olyan világba kalauzol el minket, amelyről szükségszerűen vannak ismereteink, csak teljesen rendezetlenek.

A logók és a mögöttük található márkák sok olyan aspektussal rendelkeznek, melyek első pillantásra nem nyilvánvalók. Az, ahogyan a világnak ez a szelete hat és működik, az elmúlt száz évben változott inkább-művészetből inkább-tudománnyá, s így mostanra már vitathatatlanok a társadalmi, pszichológiai és egyéb vetületei…

Szalay Miklós az alapfogalmaktól indít,

s végigvezeti az olvasót ezen az ismerősen-ismeretlen világon. Olyan a könyv hatása, mintha egy öröktől rövidlátó ember megkapná az első szemüvegét, s életében először nyílna alkalma rácsodálkozni az ég csillagaira, vagy a konyhapadlón kevergő morzsákra… A Megtervezett érzés megmutat egy halom olyan jelenséget, amit eddig is láttunk, csak „valahogy homályosan”. A sokoldalú szerző, bár – mint ez szakmai közösségi oldaláról is kiderül –, sok egyéb mellett logók tervezésével is foglalkozik. Az ebben szerzett jártasságot most úgy kamatoztatja, hogy túllépve a tervezésen a logók mögötti márkák működését veszi górcső alá. Megmutatja, hogy egyes márkák miként funkcionálnak, milyen tudatos döntések irányítják a márkák életét… S ha nem is a jövendő siker kulcsát, de a megvalósult siker magyarázatát az olvasó kezébe adja. Szűkített értelemben ez egyfajta „XXI. századi világmagyarázat”, mely valóban hozzájárul ahhoz, hogy a hétköznapi halandók megértsék az őket körülvevő, ember által kreált jelenségeket. (S bár ezzel nagyon csínján bánik, de esetenként mintha a politika működésmódjairól is lerántana egy-egy lepeldarabot.) Mindezt egy olyan könyvben, ahol a téma tudományos igényű és mélységű feldolgozása jól megfér a személyes – gyakran gyerekkori – élményekkel.

„Amikor hét éves voltam, falun töltöttem a nyarat. Unokatesómmal csavarogtunk, és kincset kerestünk mindenfelé. Nagyapámék padlásán is kutattunk régi ládákban, még a kohósalakot is feltúrtuk, amelyben félig betemetve üres üvegek voltak…”

– olvashatjuk az egymás után sorjázó gyerekkori emlékekről szóló szösszenetek egyikében, s Cinzano vermut címkéjével való találkozást. S ahogy egy bizonyos kor felett (utólag) rá tudunk bólintani Matchbox vagy a pedálos Moszkvics nyújtotta elsöprő élményére, úgy talán meglepő lehet a Xyladecor, a Canon (ez különösen vicces) vagy éppen a Marlboro… hiszen rácsodálkozás ide vagy oda, ezek mind-mind olyan élmények, melyek befolyással vannak ránk a későbbiekben.

Szalay Miklós nem csak rávilágít a világ egy létező részének működésére, de megteszi ezt egyrészt a márka, másrészt viszont a fogyasztó szemszögéből is. Ami azért sem utolsó, mert bár sokan vagyunk, akik „vegytisztán csak fogyasztók”, de azok, akik bizonyos esetekben „a márka oldalán” állnak/élnek, minden más esetben fogyasztók…

Mi rejlik a márkákat felismerhetővé tevő logók mögött?
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top