+ Építészet

Ilyen lett az esztergomi felújított kerektemplom

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (k) szentmisét mutat be a felújított esztergomi Szent Anna-templom (közismertebb nevén kerektemplom) 2018. december 9-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Elkészült az esztergomi Szent Anna-templom, közismertebb nevén kerektemplom külső felújítása. A három évig tartó munkálatok után a templom homlokzatát Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg vasárnap.

Erdő Péter a szentmise homíliájában arról beszélt: a kerektemplom Esztergom egyik jelképe, az ismét régi fényében ragyogó “kupola csillogása pedig így, karácsony előtt, talán a legszebb dísz ennek a közösségnek a karácsonyfáján”.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek megáldja a felújított esztergomi Szent Anna-templomot (közismertebb nevén kerektemplom) 2018. december 9-én.
MTI/Szigetváry Zsolt

A kupola “szelíd csillogásával otthonosságot áraszt”, olyan, mint a “családi tűzhely, amely körül jó együtt lenni” – tette hozzá.

Erdő Péter kitért arra: a kerektemplom “mintegy rímel az esztergomi bazilikára”, és ezzel “eszünkbe juttatja, hogy a helyi közösségekből tevődik össze az egyházmegye nagy közössége, az egyházmegyékből pedig a világegyház”.

A templom felújítása során újjáépítették nagykupoláját: kicserélték favázának több mint felét és aranyszínű vörösrézlemezekkel burkolták a csaknem kétezer négyzetméternyi felületet.

A nagykupola fölötti kiskupola szintén felújításra szorult, ugyanis még a második világháborúban találat érte, és azóta egy 15 centiméter átmérőjű lyuk volt rajta.

A felújított esztergomi Szent Anna-templom (közismertebb nevén kerektemplom) az átadás napján, 2018. december 9-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Emellett szigetelték az épület lábazatát, újrafestették a homlokzatát, továbbá felújították a sekrestye tetőszerkezetét is.

A felújítás állami, pályázati és egyházmegyei pénzből valósult meg, a restaurálás a templom belső terét nem érintette.

A török elől menekülő Várady Pál esztergomi érsek 1543-ban Nagyszombatba helyezte át székhelyét, és az érsekség csak 1820-ban költözhetett vissza. A székvárosba hazatérő Rudnay Sándor hercegprímást ünneplő tömeg fogadta a budai és a komáromi út találkozásánál. Rudnay Sándor ezen helyen, a ma az ő nevét viselő téren építtette fel a Szent Anna-templomot.

A templom tervének elkészítésével Packh Jánost, a bazilika építésének vezetőjét bízta meg, aki a római Pantheon mintájára szerkesztette meg a tervet, hogy alkalma legyen gyakorolni a kupolaépítést, mielőtt hozzákezdene a bazilika nagyobb méretű kupolájához.

A templom alapkövét 1828-ban tették le, az épület 1837-re készült el.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top