+ Irodalom

Egy könyv erejéig legyél szerelmes nigger nő!

James Baldwin regénye ugyanolyan aktuális és erős, mint megírásakor. Az új fordítással újult erővel szorítja össze az olvasó szívét: Ha a Beale utca mesélni tudna…

James Baldwin: Ha a Beale utca mesélni tudna [If Beale Street Could Talk] – Magvető kiadó, 2018 – fordította Mesterházi Mónika – 198 oldal, felxibilis kötés – ISBN 978-963-1437-61-4

James Arthur Baldwin (1924-1987) afroamerikai író különleges figura lehetett, többszörösen hátrányos helyzetből indulva – önéletrajzi tapasztalatokból táplálkozó – írói munkássága által, „a keskeny ösvényen haladva” lett sikeres. Baldwin a New York-i fekete közösségben, egy húszéves leányanya gyermekeként született, nehéz körülmények között nevelkedett, amin az sem javított, hogy homoszexuális irányultsága már egészen fiatal korától megmutatkozott. (A fehér társadalom a bőre színe miatt nézte le, a feketék pedig nyilvánvaló vonzalmai miatt.) A körülmények miatt iskoláztatása is hiányos volt, s fiatal felnőttként Greenwich Village-be költözve is javarészt alantasnak tekintett alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Közben pedig írt. Eleinte könyvkritikákat, később, szépirodalmi műveket. Irodalmi munkássága – éppen megosztó volta miatt – sok figyelmet kapott, az afroamerikaiak túlzott fehérbarátsággal vádolták, a fehérek pedig rasszistának bélyegezték.

A most új fordításban megjelent Ha a Beale utca mesélni tudna című regény egy már beérkezett író alkotása (Franciaországban keletkezett). Kiforrott és letisztult munka, egyetlen hatalmas monológ. Klasszikus szerelmi történetről lévén szó tényleg fura, hogy csak most jutott el a megfilmesítésig:

Tish, egy tizenkilenc éves néger lány, akinek szerelmét – egy Puerto-Rico-i asszony megerőszakolásának (hamis) vádjával – letartóztatják. Tish csak Fonny börtönbe kerülése után tudja meg, hogy terhes. A lány családja mindent megpróbál megtenni, hogy kiszabadítsa a leendő gyermek apját a börtönből. Megrendítő és megható történet, melyben – a két fiatal szerelmén, s az őket körülvevő családon túl – kibontakozik az előítéletektől sújtott amerikai társadalom képe is. A történet, bár konkrét, mégis általános és időtlen, ma, Magyarországon ugyanúgy aktuális, meg- és átélhető, mint a hetvenes években, amikor a szöveg keletkezett. Mert az előítéletekről, az ellenük való – szinte kilátástalan – küzdelemről, és az előítéletek következményeiről szól. Egy egészen szűk keresztmetszeten át mutatja meg az amerikai feketék helyzetét, a szegregáció mindennapiságát, az igazságtalanság egyértelműségét: James Baldwin „keveset markol és sokat fog”.

„…És Fonny ott rohad meg a börtönben, Fonny ott hal meg, és én, én nem tudok Fonny nélkül élni.
– Tish – mondta a mama –, te most már felnőtt nő vagy. Felnőtt nőnek kell lenned. Kemény helyzetben vagyunk, de jobb, ha belegondolsz: nincs ebben semmi újság. Ez egészen pontosan az a pillanat, lányom, amikor az ember nem adja fel. Nem adhatod fel. ki kell onnan hoznunk Fonnyt. Nem érdekel, mit kell csinálnunk, hogy meglegyen: érted már, lányom? Már éppen elég rég tart ez a szar helyzet. Ha máshogy gondolsz erre, bárhogyan, akkor belebetegszel. Te nem lehetsz most beteg, ezt te is tudod, akkor már inkább ölje meg az állam, mint hogy te öld meg. Úgyhogy, légy szíves: ki fogjuk onnan hozni!
Ellépett mellőlem. Megtöröltem a szememet…”

A regény, éppen azért mert az utca nyelvét használja, tényleg megérett az újrafordításra, és jó, hogy ezt a feladatot Mesterházi Mónika vállalta magára, mert a szöveg – éppen őszinte hétköznapisága és egyszerűsége miatt – egyáltalán nem hétköznapi és/vagy egyszerű. A történetnek elengedhetetlen részét képezik a szlengből beszivárgó szavak, a vulgáris kifejezések és a trágárságok, ahogy a nemi aktus leírása is. Ezeket nem lehet – nem szabad! – elmismásolni, finomkodással vagy mellébeszéléssel helyettesíteni. A fordítónak „oda kell tennie magát”, s mindezt úgy, hogy a végeredmény ne legyen mesterkélt vagy kínos. A Ha a Beale utca mesélni tudna című regény új fordításában ezt sikerült megvalósítani! Az olvasót sodorja a történet, és nincs olyan pillanat, amikor fennakad(hat)na a nyomtatásban szokatlan kifejezéseken. Csak utólag gondolkodik el azon, hogy ez a regény talán korhatáros. Aztán gyorsan el is szégyelli magát. A minket körülvevő világ korhatáros!

Egy könyv erejéig legyél szerelmes nigger nő!
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top