+ Irodalom

Könyvritkaságokat adott vissza az OSZK az evangélikus egyháznak

Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) fõigazgatója (j) jegyzéket ad át Prõhle Gergelynek, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelõjének a Magyarországi Evangélikus Egyház Márton-napi ünnepségén az V. kerületi Deák téri evangélikus templomban 2018. november 11-én. Az ünnepségen az Országos Széchényi Könyvtár visszaadta a Magyarországi Evangélikus Egyháznak azt a 15 könyvritkaságot, köztük a Balassa-kódexet, amelyet 1950 óta letétként õrzött. MTI/Soós Lajos

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) visszaadta a Magyarországi Evangélikus Egyháznak (MEE) azt a 15 könyvritkaságot, köztük a Balassa-kódexet, amelyet 1950 óta letétként őrzött. A könyveket Tüske László, az OSZK főigazgatója adta át Prőhle Gergelynek, az MEE országos felügyelőjének szombaton Budapesten, az evangélikus egyház Márton napi ünnepségén.

Tüske László elmondta: nem lehet tudni, hogy “megalapozott vagy megalapozatlan háborús félelem, személyes tudósi ambíció vagy felelősségteljes etikai megfontolások rejlettek-e azon akciók mögött, melyek során értékes könyvek és kéziratok letétként kerültek a nemzeti könyvtárakba”.

Ilyen volt a Himnusz kézirata és ilyen a kicsiny, de annál értékesebb Radvánszky-gyűjtemény is.

Ezeket a darabokat ugyanolyan gondosan őrizték, mint saját állományuk darabjait. Most pedig az OSZK “tisztelettel tesz eleget” a könyveket az OSZK-nak letétként felajánló Radvánszky Kálmán akaratának, és visszaadja azokat evangélikus egyháznak.

A Balassa-kódex az evangélikus egyház múzeumában, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) visszaadott a Magyarországi Evangélikus Egyháznak (MEE) az evangélikus egyház Márton-napi ünnepségén az V. kerületi Deák téri evangélikus templomban 2018. november 11-én. Az ünnepségen az OSZK 15 könyvritkaságot adott vissza, köztük a Balassa-kódexet, amelyet 1950 óta letétként őrzött.
MTI/Soós Lajos

Kitért arra is: időről időre felüti fejét az a megalapozatlan vád az OSZK-val szemben, hogy a második világháborút követően és különösen az 1950-es évek első felében az egyházi könyvtárak és főúri gyűjtemények államosításakor “nem egészen tiszta eszközökkel jutott fontos könyvekhez”.

Tüske László szerint azonban a “képlet ennél sokkal összetettebb”. A felszámolt könyvtárakat az államhatalom vidéki gyűjtőraktárakba hordta össze, ahol minden veszélynek ki voltak téve.

A könyvtár munkatársai megfeszített kármentő munkával járták a gyűjtőraktárakat, hogy kiválogassák és beszállítsák a Széchényi Könyvtárba azokat a kincseket, amelyekről feltételezhető volt, hogy áldozatául esnek a politikai akaratnak vagy az áldatlan körülményeknek – ismertette a főigazgató.

A Radvánszky-család könyvtáráról Hubert Gabriella, az Evangélikus Országos Könyvtár igazgatója tartott előadást.

A művelődéstörténész báró, Radvánszky Béla (1849-1906) 1863-ban alapította meg könyvtárát sajókazai kastélyában. A könyvtár állománya 1906-ban, Radvánszky Béla halálakor 14 ezer kötet lehetett.

A könyvtáralapító fia, Radvánszky Kálmán szintén gyarapította a már meglévő könyvállományt. Ő vásárolta meg a könyvtár legértékesebb darabját, Balassi Bálint világi költészetének egyedüli forrását, a Balassa-kódexet.

A kódex 1874-ben került elő a Radvánszky-család másik, felvidéki, radványi birtokán lévő könyvtárából. Radvánszky Kálmán 1924-ben unokatestvérétől, Radvánszky Antaltól, a radványi birtok anyagi gondokkal küzdő tulajdonosától vásárolta meg.

A második világháború után Radvánszky Kálmán, hogy megelőzze államosítását, 1949-ben az evangélikus egyháznak ajándékozta könyvtárát. Az állomány legértékesebb darabjait azonban – így a Balassa-kódexet is – magánál tartotta, még azután is, hogy ugyancsak 1949-ben kastélyát elvették tőle, és az épületből ki kellett költöznie.

Ugyanakkor eleget tett bejelentési kötelezettségnek, és a nála lévő ritkaságokról jegyzéket küldött a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspöke beszédet mond a Magyarországi Evangélikus Egyház Márton-napi ünnepségén az V. kerületi Deák téri evangélikus templomban 2018. november 11-én.
MTI/Soós Lajos

Az OSZK munkatársa 1950-ben kereste fel, és rábeszélésére Radvánszky Kálmán a kéziratokat és könyveket ideiglenesen, megőrzésre átadta az OSZK-nak.

A letéti szerződés rögzíti, hogy a ritkaságok tulajdonosa az evangélikus egyház, és amennyiben a tulajdonos képes megfelelően őrizni és a tudományos kutatás számára is rendelkezésre tudja bocsátani, úgy az OSZK átadja az egyháznak a könyveket és kéziratokat.

A Balassa-kódex és a többi kötet az Evangélikus Országos Gyűjtemény – Evangélikus Országos Könyvtárba kerül.

Az ünnepségen Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke átadta az üldözött iraki keresztények számára hirdetett gyűjtés eredményét Gáncs Kristófnak, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatójának.

Az evangélikus püspök elmondta: az evangélikus gyülekezetek, iskolák, diakóniai intézmények második alkalommal gyűjtöttek azért, hogy segítségükkel az otthonaikból elüldözött közel-keleti keresztények hazatérhessenek. Adományikból az ökumenikus segélyszervezet 20 házat tudott felújítani. Reményei szerint a mostani gyűjtésből újabb 10 család hazatérését biztosíthatják – mondta Fabiny Tamás.

A rendezvényen Prőhle Gergely, az evangélikus egyház országos felügyelője átadta az egyház legmagasabb rangú kitüntetéseit. A lelkészeknek adható Ordass Lajos-díjat Reuss András teológus, professzor emeritus kapta. A laikusoknak alapított Prónay Sándor-díjat Szála Erzsébet művelődéstörténész, a Soproni Evangélikus Egyházi Gyűjtemények korábbi igazgatója vehette át.

Könyvritkaságokat adott vissza az OSZK az evangélikus egyháznak
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top