+ Film

Bemutatták a magyar irodalom luxusemberéről készült filmet – Juhász Ferenc 90

Juhász Ferenc születésének kilencvenedik évfordulójára jelent meg A mindenség szerelmese – Juhász Ferenc 90 című kötet a Helikon Kiadó gondozásában, s vele egy olyan film, amely egy privát Juhász Ferenc képet rajzol a nézők számára.

Juhász Eszter és Juhász Anna. Fotó: Sárközy Marianna.

„Példakép egy ikontalan világban”

– így nevezte Esterházy Péter Juhász Ferenc költőóriást a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott születésnapi köszöntésén, a nyolcvanadikon. Tíz év telt el azóta, és már egyikük sincs közöttünk. Megindító, amikor az egyik irodalmi nagyság így tudja tisztelni a másikat. Ahogyan megindító és rendkívül tiszteletreméltó az is, amikor egy család vállalni tudja az elvesztett családfő miatti fájdalmát. Gyászmunka ez, nyilván, mégsem a megszokott.

Juhász Ferenc születésének kilencvenedik évfordulójára jelent meg a A mindenség szerelmese – Juhász Ferenc 90 című kötet a Helikon Kiadó gondozásában, s vele egy olyan film, amely egy privát Juhász Ferenc képet rajzol a nézők számára. Az elmúlt két év munkája eredményeként született meg mindez, a három női családtag, Juhász Anna irodalmár, az édesanya, Juhász Ferencné Katalin, és a nővér, Juhász Eszter aktív közreműködésével.

Fotó: Sárközy Marianna.

A könyv és a film bemutatóját teltház előtt tartották 2018. október 24-én este az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Juhász Anna köszöntőjében elmondta, hogy élete legfontosabb állomásának tartja a kötet és a film megjelenését, miközben rengeteg új dolgot tanult édesapjáról. A filmet privát filmnek nevezte, a könyv pedig arra hivatott, hogy a szakmai írásoknak helyet adjon.

Élni és teremteni, ez éltetett mindig – mondja a filmben Juhász Ferenc. Ebben a gondolatkörben egy színművész, egy énekesnő és egy író is megosztotta az est főszereplőjével kapcsolatos emlékeit. Vecsei H. Miklós színművész az utolsó éveiben találkozott a költővel személyesen, de egész élete meghatározó élménye lett a Bárka Színház A szarvassá változott fiú című előadása, Törőcsik Marival a főszerepben. A darab Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című műve alapján készült. Felelevenítette, hogy Törőcsik Mari és Juhász Ferenc kézen fogva álltak fel a színpadra a taps közben, a nézőtéren pedig mindenki sírt.

Vecsei H. Miklós és Juhász Anna. Fotó: Sárközy Marianna.

Ezen az előadáson határozta el a színművész, hogy a színház nem csupán foglalkozása, de hivatása is lesz. Juhász Ferencet olyan utolsó pillérnek nevezte, akitől meg lehet tanulni a szívvel és a lélekkel való megértést. Szívesen emlékezett vissza arra, hogy Juhász Ferenc mindig mosolygott, derűs volt, olyan ember hatását keltette, mint aki valami jó hírt hoz. Az egész fiatal generáció barátjának nevezte a költészetét.

Harcsa Veronika énekesnőnek Juhász Anna elmesélte, hogy édesapja utolsó éveiben nagyon sokat játszották neki Veronika számait, és ő mindig derűs volt, ha hallhatta a hangját. Juhász Ferenc halála után, az Élő búcsú című, a Kieselbach Galériában tartott kiállításra, megemlékezésre az énekesnő a költő Élni, élni, élni című versével készült. Az említett vers szövege rendkívül szuggesztív, úgynevezett soroló-vers, tehát nem is klasszikus megzenésítésére törekedett, inkább kántálás-improvizálás volt ez, ahogyan a filmben is hallható.

Hartay Csaba költő Nyár marad utánunk címmel, Juhász Ferenc számára írt versét olvasta fel.

Juhász Anna. Fotó: Sárközy Marianna.

Juhász Anna fontosnak tartotta kiemelni, hogy a film és a könyv szeretettel és összefogással, egy emberként készült, függetlenül attól, hogy a család nőtagjainak személyeiben egy irodalmár és két orvos dolgozott a közös célért. A film előtt Juhász Eszter őszintén beszélt arról, hogy a munka kezdetekor csodálta édesanyja és húga bátorságát és szenvedélyét, amellyel nekikezdtek a feladatnak, míg ő csak később tudott csatlakozni hozzájuk, nem tartott még ott a gyászmunkában, hogy rögtön bekapcsolódhasson. A szüleinek ajánlotta a kötetet, és kiemelte Juhász Ferencné Katalin különleges lényét, mellyel békét teremtett édesapjának az alkotáshoz. Egy kis részt szeretett volna megmenteni és megmutatni abból az útból, melyet Juhász Ferenc az ő személyes életéhez mutatott.

A kötet három részből áll. Az első részben Juhász Ferenc nagy író-barátságainak történeteit dolgozták fel a szerkesztők. Kiemelkednek Hantai Simonnal és Csernus Tibor festőművészekkel köttetett baráti kapcsolatai. Hantai már Párizsban élt, de még mindig tartották a kapcsolatot, és mint a filmben látható, Juhász Ferenc volt az, aki egy kis doboznyi földet vitt Hantai párizsi sírjára a szülőföldről, Biáról. Fontos barátságokat ápolt többek között Nagy Lászlóval, Weöres Sándorral, Tamási Áronnal, Illyés Gyulával vagy Pilinszky Jánossal, ezeket szintén bemutatja a kötet.

Ezután válogatott versek következnek, melyekhez M. Nagy Miklós József Attila díjas műfordító, esszéista, író, a Helikon Kiadó irodalmi vezetője és főszerkesztője írt előszót. A huszonhat vers a költő talán legismertebb műveinek válogatása, azoké, amelyek igazi ismertséget, sikert hoztak számára. Ilyen például a már említett A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából, a József Attila sírja, a Babonák napja, csütörtök, amikor a legnehezebb és több más jelentős Juhász Ferenc vers. Esszenciáját adják annak a sajátos különbolygónak, amelynek vonásai költészetében felfedezhetők.

Majd a harmadik rész a kortárs írók tollából származó visszaemlékezéseket tartalmazza Emlékek fejezetcímmel, Ágh István, Alexander Brody, Bartis Attila, Dragomán György, Grecsó Krisztián, Spiró György, Szabó T. Anna és mások osztják meg az olvasóval Juhász Ferenchez kötődő élményeiket.

Prieger Zsolt, Pap Levente, Csáky Attila, Juhász Eszter, Juhász Anna és Juhász Ferencné. Fotó: Sárközy Marianna.

A film rövid idő alatt bár, de végigkalauzol a költő egész életén. Láthatjuk szülőházát, hallhatunk az élet közepén őt elért fájdalmakról, nehézségekről, és példamutató talpra állásáról is. Személyes sorsával kapcsolatosan bátorságot üzen a jövőnek. Kortárs írók is megszólalnak a filmben, akik mind sajátos nyelvi világának tulajdonítják sikerességét és egyediségét, Kányádi Sándor egyenesen a magyar irodalom luxusemberének nevezi őt ebből a szempontból. Lator László pedig a XX. század egyik leggazdagabb nyelvű magyar költőjének titulálja.

A filmvetítés után Juhász Anna megköszönve az alkotóknak a munkát, bemutatta a film készítőit: Balázs Gábor hangmérnököt, Prieger Zsolt zenei konzulenst, Papp Levente vágót, Jancsó Nyika operatőrt, Csáky Attila producert, és Surányi András rendezőtársat. Mind a film, mind pedig a kötet ötletadója, szerkesztője, rendezője, és a dokumentumok lelkes összegyűjtője Juhász Anna irodalmár volt. A film a kötet mellékletét képezi.

Bemutatták a magyar irodalom luxusemberéről készült filmet – Juhász Ferenc 90
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top