+ Irodalom

140 éve született Krúdy Gyula – részletek Krúdyt nem értő kritikusok írásaiból

Szűk világnézet, durva nők, romlott szüzek, apacslelkű perverz liliomok, akik megrugdalják rajongóikat. Tehetetlen, kitartott férfiak, elaljasodott apák… – részlet a Nagy kópéról szóló kritikából.

KRÚDY A LEGNAGYOBB?

„…regényében nincs egyetlenegy üdítő hely sem, mindenütt az unalomnak terméketlen, életet megfojtó homokja.”

Most vasárnap 140 éve született.

Számomra a legnagyobb magyar író.

Mások számára lehetnek mások a legnagyobbak – ma az ízlés világában működik az egyetlen valódi demokrácia.

Persze nem ő volt kora ünnepelt írója, hanem Tormay Cécile és Herczeg Ferenc. („Azok meg kik?” – kérdi az unokám.)

Azok az ítészek anno, akik a kritikai életben számítottak valamit, elismerték Krúdy zsenialitását.

Mások… Mások kritikáiból az alábbiakban közlünk néhány rövid részletet a szerzők megjelölése nélkül, mert nem érdemlik meg, hogy nevük fennmaradjon. (Ez tanulság.)

Krúdy a gyerekeivel

„…mélyre süllyedt Krúdy »írásművészete«. Nehezen mozgó, formátlan, akárhányszor unalmas történetek, mintha az író képzelete kimerült volna a tárgy kigondolásában s a mese megalkotására már nem futotta volna belőle. Eleven, szerves cselekvény helyett nagy kínnal tovább vonszolt köznapi vagy furcsa, de egyképpen hihetetlen históriák; húsból, vérből, idegekből álló emberek helyett ösztövér bábok, amelyekre a szerző a vonások rikító tarka köntösét aggatja: művészetnek is, mulatságnak is kevés.

(Téma: Krúdy Gyula: A betyár álma.)

„Krúdy Gyula azok közé a hosszú lére eresztett stílusú írók közé tartozik, akik mesteri munkát produkálnak abban, miként lehet egy témátlan, szétfolyó históriából regény-limonádét gyártani.”

(Téma: Krúdy Gyula)

„A lüktető élet megfogásához tágabb pupilla, izmosabb tehetség, reálisabban néző szem, erősebb világítás kell. Kevesebb líra, átfogóbb koncepció. /…/ Szűk világnézet, durva nők, romlott szüzek, apacslelkű perverz liliomok, akik megrugdalják rajongóikat. Tehetetlen, kitartott férfiak, elaljasodott apák, akik saját lányaik prostituálásán örülnek…. /…/ A cselekmény gyér, megkomponálatlan, tele logikai hibákkal s rossz pszichológiával.”

(Téma: Krúdy Gyula: Nagy kópé)

„…nem korrajzot ír, és így azt a sok pajzánkodó anekdotát, amit tollára gyűjtött, csak színesítő, édesítő cukorkának szánhatta. …/…/ …a regény meséjével, általában a regényírás művészetével nem törődik.”

(Téma: Krúdy Gyula: Hét bagoly)

„…sohase hangsúlyozza a történetet, mint valami riportot; a hangulatát akarja megfogni a meséjének, de pikáns történetei egyhangúak, és amire az író számított, hogy mentségük lesz e novelláknak, a pikáns ízük, épen az teszi őket egyformává, untatóvá.”

(Téma: Krúdy Gyula: Szindbád. A feltámadás.)

„…a Napraforgó nemcsak érdektelen, hanem fárasztó, üres, sivár és száraz is, elejétől végig. Ebben különbözik a Szaharától. Az afrikai forró homoksivatagot helyenként üde, zöld oázisok szakítják meg – Krúdy regényében nincs egyetlenegy üdítő hely sem, mindenütt az unalomnak terméketlen, életet megfojtó homokja.”

(Téma: Krúdy Gyula: Napraforgó)

És végezetül néhány dicsérő mondat 1913-ból A vörös postakocsi kapcsán – névvel feljegyezve:

ADY ENDRE (FIGYELŐ):

„De könnyes, drága, gyönyörű könyv ez… Szerelmetes, mindenkitől nemesen különböző, erős poéta írása, s ez magában biztosítja sokáig az életét azokban, akik a tegnapi ifjúságunkat akarják megtalálni.”

BRÓDY SÁNDOR AZ ÚJSÁG

„Miután… végig olvastam Krúdy Gyula könyvét, »A vörös postakocsit«, a következő száraz eredményekre jutottam:

Nem lehetetlen, sőt nagyon valószínű, hogy Krudy Gyula az a regényíró, a kire régen várunk. (Én szerettem volna az lenni, de különféle, leginkább jellemhibák miatt lemaradtam. Titkon, néha, még mindig van reménységem, hogy megjavulok.)

Nem mérlegelem az értékeket: általában és egészében el vagyok ragadtatva. Boldog vagyok. Mintha valamim volna, valaki jót tett volna velem: ez az új könyv rám való hatása.

Ilyesmit és így nem látott még magyar író. Külföldi se sok.”

Nógrádi Gábor

3 hozzászólás

3 Comments

  1. Galgóczi István

    2018-10-21 - 09:11

    Számomra Krúdy Gyula a legnagyobb magyar író.A regényeit többször is elolvastam, olvasom.Imádom.

  2. Nagy Gábor Miklós

    2018-10-21 - 09:22

    Krúdy (hexameterek)

    Ő a sosem volt emlékek hegedűse, a bortól
    színesedik boldog-szomorú szívében a régvolt
    úrfikor édes, pókhálós, porlepte meséje.

    Kancsó bor mellett támasztja fejét meg a vándor.

    Hallani, hogy muzsikál ezeregy dús, bús magyar éjjel
    álombéli szerelmek szép gordonkaszavával,
    s titkon postakocsik tűnnek fel a tejszerü ködben.

    Kocsmai ködlovagok bóklásznak a macskaköves, szűk
    utcákon, viszi szívük a női cipők kopogása.

    Régvolt álmok képei villannak fel a múltból,
    éjjeli konflisok ablakain túl. Furcsa stroboszkóp:
    már-már elfeledett buja színek, s illatok, ízek,
    szeplők, tincsek, imák – hát ez volt egykor az élet.

    Kandellábereken túl, hársak s gesztenyefák nagy
    árnyékában elindul a vándor az éjjeli gyorssal.

    És az acélkerekek bús szív ütemét zakatolják.

    (https://szivallasjelentes.blog.hu/2018/06/07/krudy_292)

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top