Szeretethimnusz, 2018. október 18. 19:30, Olasz Kultúrintézet (Pászti bérlet 1.)
SOMOS CSABA, a Nemzeti Énekkar karigazgatójának koncertajánlója:
A Nemzeti Énekkar történetének igen fontos állomása a Pászti-sorozat elindulása. Alapító karnagyunk emléke előtt tisztelegve új hangversenysorozatunk első műsorának talán legfontosabb törekvése a szeretet közvetítése a zenén keresztül. Együttesünk kiemelt missziójának tartja a klasszikus remekművek és a modern, új alkotások megszólaltatását. Így esett választásunk Haydn Nelson-miséjére (Missa in Angustiis – Mise szorongattatások idején) és Orbán György Ricercare című oratóriumára. Haydn miséjében (1798) a napóleoni háborúk folyamatos veszélyei miatt Európát féltve a legszemélyesebb együttérzését, aggodalmait, reményeit fogalmazza meg. Orbán Szent Pál talán legismertebb gondolatait zenésíti meg izgalmas hangvételű és apparátusú darabjában. A Szeretethimnusz szavai és a két nagyszerű alkotás gondolatisága a Nemzeti Énekkar vezérfonala a koncerten és az előttünk álló jövőben: „Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három: ezek között pedig legnagyobb a szeretet” (Károli Gáspár fordítása)
Joseph Haydn 1796 és 1802 között majd’ minden évben komponált egy ünnepi nagymisét Esterházy II. Miklós herceg felesége, Maria Josepha névnapjára. Az 1798-ban, A teremtés bemutatásának évében elkészült misét a zeneszerző így nevezte meg sajátkezű műjegyzékében: Missa in Angustiis, azaz mise szorongattatás, félelem idején. A furcsa cím az egész Európát fenyegető napóleoni háborúkra utal, s e háborúk angol hadvezéréhez, Nelson admirálishoz kapcsolódik a mű ma ismert címe is: amikor 1800-ban az admirális Lady Hamiltonnal együtt Bécsben meglátogatta Haydnt, a mester újra előadatta a hadvezér 1798-as abukiri győzelme idején keletkezett miséjét. Ettől kezdve nevezik a művet Nelsonmisének.
Orbán György Ricercare műve egy híres bibliai szöveget: Szent Pál korinthusiakhoz írott első levelének Szeretethimnuszként is ismert részletét interpretálja személyes hangon. Ahogyan Orbán György fogalmaz, a darab próbálkozás, olvasat, amelynek központjában „fúgaféleség” található, a Kossuth-díjas szerző ezért is választotta címnek és egyben műfajmegjelölésnek a korai barokk fúgákra utaló, de keresgélést is jelentő olasz ricercare szót. Az alkotás négy szakaszra bomlik – mintegy „tételekre”, amelyek között összefüggést teremtenek a közös témák és motívumok, valamint az egységes tempó. A nagyszerű szólisták és a Nemzeti
Énekkar mellett a Gráf Zsuzsanna vezette világhírű Angelica leánykar is aktív szerepet vállal a hangversenyen. A hangversenyt Somos Csaba Liszt-díjas művész, a Nemzeti Énekkar karigazgatója vezényli.
Angelica Leánykar (vezető karnagy: Gráf Zsuzsanna)
„Napjaink nem szűkölködnek nehéz élethelyzetekben, nekünk azonban – az Angelica Leánykarnak és nekem – a kodályi örökség ebben is segítségünkre van: Kodály Zoltán gyakorlati útmutatásai mindennapos munkánk része, zenei nevelési eszméi a mi eszméink is.”
(Gráf Zsuzsanna a Magyar Örökség díj átadásakor: 2009)
2018. október 18. csütörtök, 19:30
Km.: Szemere Zita – szoprán, Bakos Kornélia – mezzoszoprán, Szappanos Tibor – tenor, Bakonyi Marcell – bariton, Lisztes László – narrátor, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna), Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Vezényel: Somos Csaba