+ Irodalom

Luxuslakásban farkaskutya sül a telefonkönyvekből rakott tűzön…

Megesik, hogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy azt eltervezték. Megjósolható-e az összezárt emberek viselkedése? J. G. Ballard-nak van egy forgatókönyve.

J. G. Ballard: Toronyház [High-Rise] – Metropolis Media Group / Galaktika Fantasztikus Könyvek – fordította Tamás Dénes– 240 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-615-5628-77-1

Pedig olyan jól indult minden! A nemrégiben felépült negyven emelet magas, ezerlakásos társasház minden lakása elkelt, a lakók beköltöztek, s az innovatív tervezésnek köszönhetően csak annak kell kilépnie az épületből, aki máshol dolgozik. Van itt minden: uszoda, étterem, bevásárlóközpont, sőt, még iskola is…

…persze, kisebb meghibásodások akadnak, előfordul áramkimaradás, eldugul a szemétledobó, elromlik némelyik lift. De nem történik semmi végletesen rossz, semmi, amit ne lehetne orvosolni. Mégis, szinte egyik pillanatról a másikra összeomlik minden, s előre megjósolhatatlan kimenetelű események veszik kezdetüket. Katasztrófa. Az emberek kifordulnak magukból, s egészen ősi társadalmi modelleket megvalósítva támadnak egymásra. Lemállik róluk a kulturáltság – egyébként meglévő – máza, s a maguk elnyomott ösztönei és perverz vágyai szerint kezdenek cselekedni.

A Toronyház – minden jel szerint – ma aktuálisabb, mint valaha. Nem véletlen, hogy a közelmúltban készült film a 2009-ben elhunyt J. G. Ballard 1975-ben megjelent regényből.

J. G. Ballard regénye egy próféta láttató erejével ad szociografikusan pontos képet arról, ahogy a toronyház lakóinak élete átszerveződik, s ahogy az így kialakuló „osztályok”, rétegek, csoportok egymás ellen fordulnak. Egészen meghökkentő, ahogy lépésről-lépésre megszűnik a lakók kapcsolata a külvilággal, ahogy – gyakorlatilag önként – mindenki részesévé válik a házon belüli polgárháborúnak. Ballard három főszereplőjén keresztül egészen pontosan ábrázolja a harc mindent felülíró fontosságát… és közben értelmetlenségét is.

„Hetek óta másra sem tudott gondolni, csak a következő rajtaütésre, a következő lakásra, amit kirabolnak, a következő lakóra, akit megvernek. Élvezettel nézte Steel-t, ahogy munkához látott, és hamar belefeledkezett az értelmetlen erőszak aktusaiba. minden ilyen cselekedet közelebb vitte őket a toronyház végső céljához, egy olyan világhoz, melyben a legeltorzultabb ösztöneik végre szabadon kifejeződhetnek, amilyen formában csak szeretnék. Laing úgy gondolta, hogy ebben a világban végre megszűnne a fizikai erőszak.”

Az épület egyik tervezője, aki a legfelső szinten lakik, bár minden szempontból „felette áll” a lakóknak, mégsem képes kivonni magát a házban zajló események bűvköréből, s akár az élete árán is meg akarja őrizni pozícióját. A középső szintek egyikének lakója Dr. Robert Laing, aki az utolsó beköltözők egyikeként került a házba, s aki egy idő után munkájáról is megfeledkezik (ő az, akiről már a regény elején tudhatjuk, hogy a regény végén telefonkönyvekből rakott tűzön sütögeti a németjuhászt. De addig hosszú utat tesz meg.) S harmadikként ott van az alsóbb szintek egyikén lakó dokumentumfilmes, aki eleinte csak a ház életéről akar forgatni, de közben önkontrollját elveszítve másfajta küldetést talál magának: családját hátrahagyva, kameráját összetörve, veszélyekkel dacolva próbál a „csúcsra” jutni.

A döbbenetes tablóvá összeálló regény az ember(ek) elfojtott énjének szabad utat engedő helyzetek sorozata. A teljes elszabadulásnak, az események meg- és átélésének, az értelmetlen céltudatosságnak és céltalanságnak a krónikája Ballard könyve. A Toronyház című regényt az teszi – aktualitásán túl is – erőssé, hogy a szerző nem pszichologizál, nem akarja megfejte(t)ni az események mélyebb okát, nem csinál úgy, mintha fel tudná tárni a szereplők motivációját. Egyszerűen csak bemutat egy hihető történetet…

…aminek mi is lehetnénk a szereplői.

Luxuslakásban farkaskutya sül a telefonkönyvekből rakott tűzön…
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top