+ Zene

Most újra kiderül, mire képes együtt három tenor

A Müpa Tenor3, azaz Tenor a köbön című estjének október 1-jén három fiatal és népszerű énekes lesz a vendége.

Vezényel: Andrij Jurkevics

A legendás három tenor – Luciano Pavarotti, José Carreras és Plácido Domingo – évtizedekkel ezelőtt hatalmas sikert aratott azzal, hogy rivalizálás helyett egyesítette erőit. Őket felülmúlni szinte lehetetlen feladat lenne, de nem is ez a célja a Müpa Tenor3, azaz Tenor a köbön című estjének, amelyen október 1-jén három fiatal és népszerű énekes, René Barbera, Maxim Mironov és Fabio Sartori lép színpadra a legnagyobb olasz szerzők áriáival. Utánajártunk, mit érdemes róluk tudni.

Három énekes három országból: az amerikai René Barbera, az orosz Maxim Mironov és az olasz Fabio Sartori éppen a zene világnapján, október 1-jén mutatja meg a Müpában, hogy így is lehet. Több nézőpont, egy közös nevező. A három tenor jelentős nemzetközi sikerekkel a háta mögött, a világhír küszöbén, éppen ideális időpontban érkezik Budapestre. Eddigi pályafutásuk során olyan karmesterekkel dolgoztak, mint Vladimir Jurowski, Claudio Scimone, Riccardo Muti vagy Zubin Mehta, és olyan operaházakban fordultak meg, mint a berlini vagy a bécsi Staatsoper, a milánói Scala, a Washingtoni Nemzeti Opera, a Los Angeles-i Opera vagy a New York-i Metropolitan. De kik ők?

René Barbera, a texasi, aki szívesen dolgozna Eminemmel

Ha az operaénekesi szakmára gondolunk, Texast biztos nem elsőként kapcsoljuk hozzá. Pedig innen származik a kilenc C-s tenorként emlegetett René Barbera is, aki nemzedéke egyik legizgalmasabb karakterének számít. A Plácido Domingo által alapított Operalia énekverseny történetében ő volt az első, aki három első díjat zsebelt be egyszerre. Rossini Olasz nő Algírban című operájának Lindorójaként mutatkozott be a New York-i Metropolitan Operában, és a kritikák főleg könnyed előadásmódját és kifejező muzikalitását emelték ki. Egy januári interjúban elmondta: abban a pillanatban a hangjához és a személyiségéhez leginkább Donizetti Szerelmi bájitalának Nemorinóját érezte a legközelebb.

„A főiskolán az egyik tanárom egy élő, sétáló, lélegző Nemorinónak nevezett. Mindig is szerettem ezt a történetet”

– mesélte.

A mosolygós bel canto tenor jelenleg Berlinben él, kiválóan beszél olaszul és spanyolul, szereti a mediterrán konyhát, a divatos ruhákat, és motorozik. Mondhatjuk, hogy lubickolni fog a Donizetti, Rossini, Verdi és Puccini operarészleteiből összeállított műsorban, hiszen legnagyobb sikereit olyan szerepekben aratta, mint A sevillai borbély Almaviva grófja, vagy a Traviata Alfredója. Emellett a popzene sem áll távol tőle, hiszen az említett beszélgetésben azt is elárulta, hogy egyszer nagyon szívesen dolgozna együtt Eminemmel.

„Fiatalkorom óta nagy rajongója vagyok, és rengeteg számát ismerem”

– tette hozzá.

Maxim Mironov, az átváltozóművész

Az orosz Maxim Mironov is különleges figura, akit napjaink egyik legjobb bel canto tenorjának tartanak. A tulai születésű énekes Moszkvában szerzett diplomát, és 2002-ben itt, Grétry Nagy Péter című operájában lépett először a közönség elé. Nemzetközi szinten akkor figyeltek fel rá igazán, amikor Németországban megnyerte a Neue Stimmen (Új hangok) című versenyt. Valóságos átváltozóművész, hiszen számtalan karaktert formált már meg a jól fésült szerelmestől a hosszú hajú rosszfiúig. Jól mutatja ezt 2017-ben megjelent első szólóalbuma, a La Ricordanza borítója is: a Bellini életén a komponista vokális kamarazenéjével és elbeszélő részletekkel végigkalauzoló lemezen korabeli öltözékben, vagányan pózol. A kisujjában van az operairodalom, így garantáltan jól áll majd neki, bármihez is nyúl a Müpa koncertjén. Az idei szezonban egyébként többek közt a bécsi Staatsoper Hamupipőkéjében, a Los Angeles Opera Orfeusz és Euridikéjében és az Opera Royal de Wallonie A tó asszonya című előadásában lép színpadra.

Nagy ember nagy hanggal: Fabio Sartori

A legnagyobb operák főszerepeiben bizonyított az olasz Fabio Sartori is, akit a New York Times csak úgy emleget egyik cikkében, hogy „nagy ember nagy hanggal”. A zenészcsaládból származó énekes velencei tanulmányai után az ottani La Fenice operaházban debütált 1996-ban a Bohémélet Rodolfójaként, de számos Verdi-darabban is fellépett  a Don Carlostól A két Foscarin át az Aidáig. Emellett hallhatta már a közönség Kalafként a Turandotban, Pinkertonként a Pillangókisasszonyban, Canióként a Bajazzókban és Cavaradossiként a Toscában – bevallása szerint az utóbbi az egyik kedvenc szerepe, akárcsak Radamesz az Aidából. Rendszeres visszatérő vendége a milánói Scala, a New York-i Metropolitan Opera, a bécsi Staatsoper és a Veronai Aréna előadásainak, október 1-jén viszont a Müpában bizonyít, és végre kiderül, együttes erővel mire képes ez a három zseniális tenor.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top