Zarándokok a csatkai búcsúban, a Komárom-Esztergom megyei falu határában, a Szentkúti kápolna közelében 2018. szeptember 8-án. A Csatkán Kisboldogasszony napja alkalmából tartott búcsú a kárpát-medencei oláh cigányok legfontosabb egyházi ünnepe.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Egyfelől, akár a többi zarándok, ők is a Szentkút áldásos vize miatt érkeznek, hatalmas gyertyákat visznek a csatkai Szűz Mária szoborhoz, meghallgatják a misét, imádkoznak, énekelnek. Másfelől ilyenkor önálló cigánytalálkozót tartanak: férjet keresnek a lányoknak, ékszereket, ruhákat, különféle díszes holmikat árulnak, zenélnek, mulatnak.
A búcsút rendszerint Kisasszony (más néven még: Kisboldogasszony) napján, Szűz Mária születésének emléknapján, szeptember 8-án tartják. Idén a szeptember 6-ai hétvégén került megrendezésre az esemény. Az ez évi búcsú különösen jelentős volt a tekintetben, hogy most 150 éve, 1864-ben szentelték föl a csatkai búcsújáróhely kápolnáját.
A Zirchez közeli, eredetileg Veszprém megyei, de ma közigazgatásilag már Komárom-Esztergom megyéhez tartozó Csatka az 1860-as években vált búcsújáróhellyé. Csatka szerepének alakulásában a döntő fordulatot 1862-re datálják, amikor is a szentkút mellett remete életet élő Csöbönyei József egy látomása során hírt kapott Szűz Mária látogatásáról.
Ennek okán rengetegen érkeztek Csatkára a környező térségből, a hely látogatottsága hirtelen óriásit nőtt. A szentkúthoz már Csöbönyei József ottléte előtt is jártak emberek annak reményében, hogy vize gyógyító erővel hat. Az odaérkezők megmosakodnak a szentkút vizében, és az otthon maradottaknak is visznek belőle. A Szentkút közelében épített mai, Irgalmasság Anyjáról elnevezett kápolna, illetve a szentkút gondozását a kápolnában élő mindenkori remete végzi. (forrás: ciganymisszio.reformatus.hu, szöveg: Falyuna Nóra.)
