+ Gondolat

Maradhat-e Nagy Imre a Vértanúk terén?

Korábban már lecserélték Károlyi Mihály szobrát gróf Tisza Istvánéra, most pedig úgy határoztak, hogy Nagy Imre mártír miniszterelnök szobrát távolítják el.

„Egyetlen vigaszom ebben a helyzetben az a meggyőződésem, hogy előbb vagy utóbb a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály majd felment azok alól a súlyos vádak alól, amelyeknek súlyát most nekem kell viselnem, amelynek következményeként nekem életemet kell áldoznom, de amelyet nekem vállalnom kell. Úgy érzem, eljön az idő, amikor ezekben a kérdésekben nyugodtabb légkörben, világosabb látókörrel, a tények jobb ismerete alapján igazságot lehet szolgáltatni az én ügyemben is. Úgy érzem, súlyos tévedés, bírósági tévedés áldozata vagyok. Kegyelmet nem kérek.”

– idézi a NAGY IMRE MARAD Facebook-csoport a mártír miniszterelnök szavait.

Ugyanezen az oldalon így foglalják össze a jelenlegi helyzetet, és a szobor eltávolítása elleni tiltakozás okait:

Tiltakozunk a Nagy Imre-szobor eltávolítása és a magyar történelem kisajátítása ellen!

A magyar kormány a Steindl Imre Program keretén belül úgy határozott, hogy visszaállítja a Kossuth tér 1944. évi állapotát. Ennek a programnak köszönhetően korábban már lecserélték Károlyi Mihály szobrát gróf Tisza Istvánéra, most pedig úgy határoztak, hogy Nagy Imre mártír miniszterelnök szobrát távolítják el.

A szobor áthelyezése szimbolikus, egy aggasztó és elfogadhatatlan tendenciába illik, amelyben a jelenlegi magyar kormány a felfogásának nem megfelelő személyeket és értelmezéseket egyszerűen kiiktatja a magyar emlékezetből, s ezzel a közös történelmünk kérdéseit aktuálpolitikai céljainak rendeli alá.

Ennek a folyamatnak volt előzménye a Szabadság téren felállított német megszállási emlékmű, amely a magyarság felelősségét tette zárójelbe a holokausztot illetően, ebbe illeszkedik Lukács György szobrának eltávolítása és az archívum kutathatóságának felfüggesztése, a PTI ellen folytatott támadások, most pedig Nagy Imre fokozatos kiretusálása 1956 emlékezetéből.

Nagy Imre kommunista pártban betöltött szerepével és nézeteivel sokan nem értenek egyet, de Nagy Imre a halált választotta hogy kiálljon a hazája mellett, és azzal, hogy nem tagadta meg a magyar népet, megváltotta a nemzet tiszteletre méltó vezetői közé a menetjegyét.

A szobor méltó helye ott van, ahol jelenleg is áll: az Országház és a Szabadság tér között félúton. Méltó emléke 1956-nak és az ő akkor betöltött szerepének, áthelyezése a Jászai Mari térre, hogy a Fehér Ház felé (az egykori ÁVÓ épületére) nézzen, teljes nonszensz – ha nem egyenesen kegyeletsértő – nem csak rá, hanem az 1956-ban részt vett baloldali, kommunista forradalmárokra nézve is.

Mi azokat tiszteljük bennük, akik azonosultak a magyar társadalom akaratával, akik hogy ezt megtehessék, képesek voltak leszámolni a szent kommunista tabukkal, azaz az orosz birodalom feltétlen szolgálatával és a párt diktatúrájával. Ők azok az államférfiak számunkra, akik az akasztófa árnyékában sem vállalták hogy a társadalmat megtizedelő gyilkosokkal egy sorba álljanak, akik életük árán sem tagadták meg azt a nemzetet, amely elfogadta őket és bizalmát beléjük helyezte.

Éppen ezért mi elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Nagy Imre-szobrot jelenlegi helyéről eltávolítsák és ezzel szembeköpjék 1956 emlékét.

Maradhat-e Nagy Imre a Vértanúk terén?
3 hozzászólás

3 Comments

  1. Európai téridő

    2018-09-03 - 08:34

    Jó helye lesz a Jászain is a Marx-szobor hűlt helyén.

  2. Balog János

    2018-09-03 - 10:10

    “Azért szánok én minden elmúltat, hogy látom: ki van szolgáltatva, –
    – ama nemzetség kénye-kegyelmének, szellemének, őrűletének, a mely eljövend és mindent, a
    mi volt, a maga hídjává magyaráz át!
    Nagy zsarnok jöhet, csalafinta szörnyeteg, a ki kegyelmével és kegyetlenségével minden multat
    addig kényszerítene és gyötörne, valamig az ő hídja és előjele és hirnöke és kakasszója lenne.
    Ez pedig a másik veszedelem és másik részvétem: – a ki a csőcselékből való, annak emlékezete
    visszanyúlik tán a nagyapjáig, – a nagyapjával pedig megszűnik néki az idő.
    Im-ígyen minden múlt ki van szolgáltatva; mivelhogy eljöhet az idő, a mikor a csőcselék leend
    az úr és sekély vizekbe fojt majd minden időt.
    Ezért, óh én véreim, ezért kell egy uj nemesség, a mi minden csőcseléknek és minden
    zsarnoknak ellensége és a mely uj táblákra ujonnan írja ezt a szót: „nemes”.
    Sok nemesre van szükség és sokfajta nemesre, hogy nemesség lehessen! Vagy, miként egykor
    hasonlatképen mondám: „Éppen az az isteni, hogy vannak istenek, de nincs isten!””
    Nietzsche

  3. Mahir Kara

    2018-09-03 - 18:13

    KI IS VOLT A HŐS

    Az idegen nyelvű oldalak orosz dokumentumokra hivatkozva még messzebb mennek és tényként közlik, hogy Nagy Imre, alias Vologya besúgóként kereste a mindennapi betevőre valót Moszkvában, a csekának (NKVD) nyomva fel több tucat kamerádját akik közül aztán a szerencsésebbek Szibériába, a kevésbé szerencsések a kivégző osztag elé kerültek. Ezek szerint Sztálin terrorjának legsötétebb időszakának lett volna az egyik legsötétebb gazembere.
    Hogy Nagy Imre részt vett-e az orosz cári család meggyilkolásában vagy sem, az már részletkérdés, de az biztos, hogy az 56-os orosz invázióig a sztálini kommunizmus elkötelezett végrehajtója volt, mégpedig a javából
    Nagy Imre címszavakban.
    Az említett papírok azt bizonyították, hogy Nagy Imre az 1930-as években közönséges rendőrspicli volt, akinek a jelentései alapján számos kiváló magyart végeztek ki. Nyikita Hruscsov és Lavrentyij Berija, akik Sztálin halála után a Szovjetunió élére kerültek, nem véletlenül mondták 1953-ban Rákosinak: Nagy Imrét nevezze ki miniszterelnöknek! Kezükben akarták tartani a magyar miniszterelnököt. Mint tudjuk nem sikerült, és nekünk is rengeteg kárunk származott belőle.
    Mit érdemes kihagyni az 56-os megemlékezések beszédeiből: (!

    Tanulmányok: 4 elemi és 4 polgári osztály. 1912 géplakatos segéd, 1914 segédi oklevél.
    1948. szeptember 15-én Nagy Imrét kinevezték a Közgazdaság-tudományi Egyetem professzorává, az agrárpolitikai tanszék vezetőjévé. 1949 és 1950 között emellett az Agrártudományi Egyetemen tanít agrárpolitikát. 1953-ban agrártudományi, tanulmányaiért a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.
    1949-ben a gödöllői agráregyetem rektora.
    Magyar politikai karrier: 1944 őszén Gerő Ernővel és Vass Zoltánnal együtt érkezik Magyarországra.
    1945 március 15-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés földművelésügyi minisztereként kihirdette a földosztásról szóló rendeletet.

    !! 1945. december 22-én, a Tildy kormány belügyminisztereként terjesztette elő a németség kollektív bűnösségén alapuló kitelepítési alaprendelet tervezetét.

    1947-49-ig az országgyűlés elnöke.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top