+ Gondolat

Őrzi-e a kultúra az identitást?

Idén a Baltikum – azaz Észtország, Lettország és Litvánia –, illetve Lengyelország köré épül a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös eseménysorozata, az Európai Hidak.

Országok, amelyek viharos történelmük során kultúrájukon keresztül tudták megőrizni identitásukat. Idén a Baltikum – azaz Észtország, Lettország és Litvánia –, illetve Lengyelország köré épül a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös eseménysorozata, az Európai Hidak. Szeptember 16. és 26. között Arvo Pärt műveit, Piotr Anderszewski és a Sinfonia Varsovia közös hangversenyét, a litván indie pop tündér, Sus Dungo vagy a zenei transz utazásra hívó Warsaw Village Band koncertjét is meghallgathatjuk a Müpában.

Lengyelország függetlenségének egyik élharcosa, majd a Második Lengyel Köztársaság miniszterelnöke egy zongoraművész-zeneszerző, Ignacy Jan Paderewski volt. Litvániában 1990-ben a zenetudós-professzor, Vytautas Landsbergis lett a független állam első elnöke. 1989. augusztus 23-án, a szovjet megszállás ellen tiltakozó „éneklő forradalom” csúcsán pedig Tallintól Rigán át Villniusig, hatszáz kilométeres élőláncban énekelt kétmillió balti. Csak néhány történelmi tény, ami jól mutatja, ezekben az országokban a kultúra tisztelete nem csak szerves része a mindennapoknak, de a művészeknek és a művészeteknek fontos szerepük volt a függetlenségért vívott harcokban és az identitás megőrzésében is. Mára Lengyelország a kortárs jazzben és színházban megkerülhetetlen tényező, Észtországban született az egyik legtöbbet játszott ma is élő zeneszerző, Arvo Pärt, Litvániát ősidők óta a dalok földjének nevezik, a Dal- és Táncfesztiválok Lettországban is még mindig komoly ünnepnek számítanak, a népviselet pedig a mai napig a lett örökség szerves része.

Az Európai Hidak szeptember 16-i nyitókoncertjén az anyai ágon magyar származású, lengyel zongoraművész, Piotr Anderszewski szülővárosa együttesével, a Sinfonia Varsoviával lép színpadra. A klasszikus zene egyik punk figurájaként is emlegetett Anderszewski a koncerten a 20. századi lengyel és balti zene remekeiből válogat: Arvo Pärt Collage sur B-A-C-H című, Bach zenéjére reflektáló repetitív-neobarokk-kontrapunktikus opusát két lengyel mű, Karol Szymanowski IV. szimfóniája és Witold Lutosławski zenekari Concertója követi, valamint egy meglepetés, Kodály János Balettzenéje, ami eredetileg a Háry János része volt, a zeneszerző azonban végül kihagyta a műből, így szinte soha nem hallható élőben.

Arvo Pärt az egyik legtöbbet játszott ma élő szerző. Valódi kultusz övezi, műveit száznál is több filmben felhasználták. Életét a Müpa Előcsarnokában kiállítás dolgozza fel, Dorian Supin 21-én vetített dokumentumfilmjében pedig próbáktól a premiereken át a szemináriumokig, számtalan helyzetben láthatjuk a művészt. Ugyanezen a napon a Budapesti Fesztiválzenekar a komponista két művét is előadja, a litván Mikalojus Konstantinas Čiurlionis szimfonikus költeménye és a lett Pēteris Vasks Epifania című műve mellett. A BFZ szeptember 25-i kortárs estén Tõnu Kõrvits Himnuszok az északi fényhez című műve egy férfi szemén és lelkén keresztül mutatja meg ezt a varázslatos természeti jelenséget. Az észtek egyik kedvenc zeneszerzője, Erkki-Sven Tüür Ardor címmel írt marimbaversenyt Pedro Carniero számára, amit hangversenyen a portugál ütős ad elő. Másnap a BFZ barokk együttese Lengyelországba repíti a közönséget, a műsorban üde korai barokk dallamokat és lélekemelő énekes kompozíciókat hallhatunk. Az itthon kevéssé ismert darabok mellett izgalmasan csengenek majd a korszak német óriása, Johann Sebastian Bach művei. Ugyancsak Bach darabjai csendülnek fel az éppen 100 éve született lengyel hegedűvirtuóz, Henryk Szeryng emlékére rendezett koncerten: a magyar Baráti Kristóf és a lengyel Jakub Jakowicz felváltva játssza el a zeneszerző hegedűsöknek írt bibliáját, a három-három szólószonátát és -partitát.

A jazzkoncertek közül a 4 Pianos fellépése a fesztivál egyik legkülönlegesebb produkciója lesz. A négy virtuóz zongoraművész – Możdżer, Wasilewski, Kaczmarczyk és Orzechowski – ugyanis a legnagyobb lengyel jazzmuzsikusokat pályára állító Jazz Juniors verseny és fesztivál életre hívásának 40. évfordulója alkalmából állt össze. Szinte transzszerű élményt ígér a Warsaw Village Band szeptember 21-i koncertje. A csapat az archaikus népi hangszereket a dubbal, elektronikával és hiphoppal vegyíti. Céljuk, hogy zenéjükben közös hangra találjon a városi és a falusi kultúra, a kelet és a nyugat. Az irodalom szerelmeseit pedig az egyik legismertebb lengyel író, Witold Gombrowicz műveire épülő est várja.

Szeptember 16. és 26. között a Müpában összesen 24 program közül válogathat az,
aki felfedezné a Baltikum és Lengyelország
kulturális ritkaságait.

Őrzi-e a kultúra az identitást?
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top