+ Irodalom

Szerelemtől Velencéig – Hadik Irodalmi Szalon 2018. őszi évad teljes programja

A nyári szünet után a Hadik Irodalmi Szalon szeptember 19-én indítja őszi programsorozatát, az első este Csányi Vilmos etológus, dr. Bánki György pszichológus és Révai Gábor író lesz vendég az Egy este a szerelemről és szeretetről programon.

Szeptember 19-én indítja őszi évadát a 2010 óta fennálló, kultikus irodalmi műhely, a Hadik Irodalmi Szalon. A Szalon az elmúlt lassan nyolc év alatt száz irodalmi estet szervezett változatos témákban: az alapító, Juhász Anna irodalmár vendége volt Bächer Iván, Esterházy Péter, Bogányi Gergely vagy éppen Kányádi Sándor, itt ismerkedett meg és kötött barátságot Grecsó Krisztián és Szabó Balázs, míg a tavalyi évben tematikus esten emlékeztek Petri Györgyre, Pilinszky Jánosra, Nemes Nagy Ágnesre, volt vendég Kepes András, Péterfy Bori és Vecsei H. Miklós is önálló esten. A Szalon mottója éppen az, ami összekapcsolja alapítót és közönségét: #azirodalomvilágnézet.

A nyári szünet után a Hadik Irodalmi Szalon szeptember 19-én indítja őszi programsorozatát, az első este Csányi Vilmos etológus, dr. Bánki György pszichológus és Révai Gábor író lesz vendég az Egy este a szerelemről és szeretetről programon. Az esten a három vendéggel, három nézőpontból beszélgetnek arról, miért szeretünk? Miért éppen azt szeretjük, akit szeretünk? Szeretjük is, akibe szerelmesek vagyunk? Miért múlik el a szerelem, és miért alakul át idővel szeretetté? Másképp szeret a nő, mint a férfi? Egyik legősibb ösztönünk, a szeretet/szerelem utáni vágy meghatározza gondolkodásmódunkat és cselekedeteinket is.

Október 17-én a Szalon folytatja azt a mini sorozatát, ahol a magyar kultúra, a magyar irodalom kiemelkedő alkotóit nemzetközi távlatból is nézi. Az előző évadban Róma, ezen a programon pedig Velence kapcsán elemzi a város és a magyar alkotók kapcsolatát – kortárs szerzők bevonásával is. Az Írók Velencéje programon a titkok városa, a lagúnák városa, az ihlet központja, Szabó Magda, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Márai Sándor, Szerb Antal, Nemes Nagy Ágnes és Gulácsy Lajos városa, Velence kerül középpontba és épp az említett alkotók szemüvegén, írásain, képein keresztül. Vajon Velence túlszimbolizált irodalmi város?  Vajon Velence miképp tud megújulni – mi a Biennáé sztorija és miként látják a helyiek a kultúra lüktető városát?

“Ez a sok szépség mind mire való?”

– kérdezi Babits egy versében… A programot harmadik alkalommal szervezi közösen a Hadik Irodalmi Szalon a Római Magyar Akadémiával és igazgatójával, dr. Puskás Istvánnal.

November 21-én ünnepli fennállásának nyolcadik évfordulóját a Szalon, ekkor a költészet, a zene kerül fókuszba a Bob Dylan esten – az Oscar-, Golden Globe-, tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő kapcsán olyan kérdéseket boncol majd Juhász Anna vendégeivel, hogy van-e határ dalszöveg és vers között? Mit üzen a magyar (olvasó)közönségnek az alkotó, akit Barna Imre, Prieger Zsolt és Hobo kitűnően ismer és munkáikban feldolgoz? Dylan hazai kapcsolódásai, zenéi, hatása és felfedezése várható.

December 19-én, az év utolsó programján a májusi nagy sikerű Szerb Antal – Utas és holdvilág est után ismét Szerb Antal estet tartanak – ezúttal a szerző 1934-ben írt regénye, A Pendragon legenda kapcsán, ami sokak szerint a szerző legfőbb szépirodalmi alkotása. A Pendragon estéje programon a beszélgetés tárgya lesz, a mű miképp kapcsolódik az angol történelemhez vagy épp előfutára-e Umberto Eco A rózsa neve kötetének? Felolvasás, vetítés, beszélgetés várható a magyar irodalom kiemelkedő szerzője kapcsán.

A programokra a belépő egységesen 1000 Ft, a belépés regisztrációhoz kötött, melyet a vendégek az anna.irodalmiszalon@gmail.com címen tehetnek meg.

A Hadik Irodalmi Szalon facebook oldalán (www.facebook.com/hadikszalon) naponta frissülő tartalommal, információkkal és hírekkel találkozhatnak, míg a programokhoz kapcsolódó versek, szövegek színesítik az olvasók hétköznapjait.

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Mahir Kara

    2019-01-02 - 05:15

    Sznobok úszkálnak, általuk is szaporított fürdővizében! Strandon is, vízben intézi a hugyozást!
    Petőfi jóslata (ahogy megvalósult) Iroda lom, és önismerethez!

    Petőfi jóslata nagyon “bejött”! “Ha a nép uralkodni fog az irodalomban, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék!” Írta Arany Jánosnak a Toldi születésekor! Mára beteljesült! Csak nem szereplőként, hanem az “alkotókként” irodalmat „hamisítók” uralkodnak az irodalomban, politikában!

    . Annak, hogy a sok szellemi erővel rendelkező zsidóság az irodalom terén csak reklám-silányságokat tudott termelni: nem csak racionaliz¬musa az oka. Racionális volt a római is, irodalma mégis világképletté lett. Legfőbb oka éppen az, hogy a zsidó írók mindenütt hazug alapra: más faj pszichéjébe, vagy egy gyökértelen „nemzetközi” ideológiába, hamis elvonásokra helyezkednek.
    Minden egészséges faj magának épít jövőt, és amelyik faj hagyja, hogy egy másik faj életépítésének eszközéül használja fel, megérdemli az elpusztulást. De milyen propagandamunkát végez ezen a téren a magyar intelligencia: a magyar arisztokrácia és a magyar középosztály? Szabó Dezső

    Az európai rabszolga-kereskedelem irányítói általában zsidó származású kereskedők voltak, mert „tradicionálisan már a középkortól kezdve ők közvetítettek kapcsolataikkal a különböző országok, és kontinensek között”.

    Kosztolányi: A Nyugatban. a cikksorozat hét része a magyar és a zsidó szerzőket állítja szembe egymással, következetesen kihagyva az utóbbiak névsorából a szerző a legkedvesebb zsidó barátait (többet között Karinthy Frigyest vagy Füst Milánt). A Függelékben közölt szöveg együttes tézise ugyanis az, hogy a fiatal írók nem tudnak érvényesülni, mert a zsidó irodalom elnyomja a magyart. Ennek kapcsán a következő összeesküvés képét vázolja fel: „A Petőfi, Vörösmarty, Arany, Jókai és Mikszáth lelkéből táplálkozó irodalom addig fel nem támadhat, bimbózó magyar tehetségek addig ki nem virágozhatnak, amíg a kábultságból felrázott ország nem érti, hogy itt igenis, a faji össze tartásban megedzett írók, kiadók, színház igazgatók és színházi ügynökségek jól megszervezett szövetkezetéről van szó!” Ennek a konspirációs teóriának a kifejtésében Kosztolányi Dezső szerkesztőként és nevét nem vállaló újságíróként is részt vett. –

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top