+ Irodalom

Létezik-e szabadkőművesség titkok nélkül? – Az Élet és Irodalom 2018/32. számából

élet és irodalom

Kálmán C. György A legfinomabb vegyes felvágott címmel írt recenziót a Szabadkőművesség titkok nélkül című antológiáról, mely dokumentumokat és esszéket tartalmaz a magyar szabadkőművesség történetéből.

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Almási Miklós Szerepruhák és védekezés e göncök ellen címmel írt esszét.

„A megértés igazi „tárgya” az értékviszony. Ami érzelmi reakcióinkba van „csomagolva. Ilyen például a zenei „megértés”. Ha Rahmanyinov c-moll zongoraversenyén, vagy Bach h-moll miséjének kórusrészletén könnyezem: az a megértés alakzata. Az hogy sírok – értékelő megértésforma. Sokféle sírást ismerünk, ami itt fog el, az a boldogsághoz hasonló örömkönnyezés. Reakcióm nem racionális, nem magyarázható, nem elemezhető – van és hat, a test reagál.
A megértés-probléma legelhanyagoltabb része, hogy a megértésben az egész test vesz részt, nemcsak a szellem, a hallgatólagos tudás, vagy az élményszerűség: zsigeri hatásnak mondjuk köznyelvileg, de jelentése a test megértő tömbje. Ahogy a szerelmet is a test éli át, és szublimálódik az érzelmek, a magasabb rendű érzések, vágyak, az etikai boldogság szintjeire. Itt is, a zenei megértésnél is a test rezonanciája számít. Mind a nevetés, mind a sírás megértés-formák, amennyiben művekhez kapcsolódnak – magyarázhatatlanok, csak „vannak”, és áthatják az embert.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Kálmán C. György A legfinomabb vegyes felvágott címmel írt recenziót a Szabadkőművesség titkok nélkül című antológiáról, mely dokumentumokat és esszéket tartalmaz a magyar szabadkőművesség történetéből.

„Maguk a kötetbe felvett írások rendkívül vegyesek. A maga módján mindegyiknek itt a helye – de műfajilag is, stilárisan is, keletkezésük idejét és célját tekintve is nagyon különböznek. Ez nem fogja zavarni az olvasót, éppen a sokszínűség a kötet nagy erénye; ha csak történeti dokumentumok vagy tudós portrék sorakoznának egymás után, hamar unalmassá válhatna.
A szerkezet a következőképpen fest. A három rész közül (mellesleg a hármas számnak külön jelentősége van a szabadkőműves rítusokban) az első a történetet tekinti át, dokumentumokkal és tanulmányokkal; a második a működésről a páholyokban zajló munkáról közöl írásokat olyan kiváló szerzőktől, mint Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Móra Ferenc, Benedek Elek és Marcell; a harmadik pedig portrékat tartalmaz, fontos vagy érdekes szabadkőműves-életutakat mutat be, a tanulmányok főszereplői például Kossuth, Jászi Oszkár és Ady Endre.”

Marno János kritikája Uri Asaf A rózsa türelme című verseskötetéről szól.

„Itt hever kinyitva előttem a legújabb kötete, A rózsa türelme, a 42. oldalon szereplő címadó versnél, amely versnek azonban nem a címe, hanem a kezdő sora szerepel a könyv címeként, a vers címe: Nem is tudták a nevem. Az irodalomban kissé járatosabb olvasó ennek a címjátéknak a hallatán azonnal asszociálhat Umberto Eco híressé vált regényére, A rózsa nevére, és persze a mindennapi szólásra: “A türelem rózsát terem”, hogy azután a vers első két sorát elolvasva eszébe juthasson Rilke halálának története is, amit közvetlenül egy rózsatövis okozta sérülés sürgetett meg.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Nagy Hajnal Csilla, Schmideg Ádám és Wirth Imre versei kaptak helyet. Ízelítőül az ÉS-ben most debütáló Schmideg Ádám versei közül mutatjuk meg az egyiket:

A mi két dimenziónk

Az ürességről is írni kell végre
akkor is, ha ellenáll, ha nincs miről és nincs mit
hogy lapos a Föld, minden kétdimenziós
A klasszicista homlokzat mögött nincsenek szobák
a szobák lakói elférnek egymás mellett, mint a kártyapakli
én is itt lakom
Életem legnagyobb tragédiája
elfér néhány szóban a hátlapon
Az “ötvös” feliratról lekopott az “öt”
mellette lapul a Francia pékség mintaboltja
ne képzelj mögé párizsi ízeket
a turisták sem ezt fotózzák
hanem magukat
egy kolbászos tükörtojás fölött
Megbámulják a tűzfalat
melyre fölfestett valaki egy életet
a “Budapest, te csodás” projekt keretében
Majd lekopik az is

PRÓZA

A héten Erdei Tamás, Juhász Tibor, Pungor András és Szentléleky-Szabó Ágnes prózája szerepel, tárcatár: Kemény Zsófi.

Részlet Kemény Zsófi Au-gusztus című tárcanovellájából:

„Amikor pár nappal később Au megkapta a saját versét a lánytól, mintha a lány írta volna, meg se lepődött. Tényleg jó vers lett, nem csoda, ha három ember akarja jegyezni egyszerre. Au (relatíve) egyszer az életben ekkor érezte magát gézengúznak: amikor nem mondta meg a lánynak, hogy a verset ő írta, hanem további verseket kezdett írni a fiú nevében – a fiú kérésére – a lánynak, amikről pontosan tudta, hogy a lányon keresztül nála magánál fognak landolni.”

FILM

Báron György Férfiak fecskében, főzőkanállal című filmkritikája két filmről szól (Férfiak fecskében. Angol film. Rendező: Oliver Parker. Ízlés szerint fűszerezve. Olasz film. Rendező: Francesco Falaschi.)

„Mindkét forgatókönyvíró alapfokú receptkönyvből dolgozott, innentől minden az arányokon és a fűszerezésen múlik. Miként az olasz film eredeti címe mondja: Quanto basta, vagyis éppen elég. Visszatérő fordulat ez az itáliai szakácskönyvekben, arra utalva, hogy rendes szakács, mint azt Lénárd Sándortól és Váncsa Istvántól egyaránt megtanulhattuk, nem konyhamérleggel és vekkerrel áll a tűzhelyhez, hanem „gondolomformán” adagolja a hozzávalókat. Ebben az olasz változat rendezője, Francesco Falaschi kifinomultabbnak bizonyul brit kollégájánál, Oliver Parkernél. Az angol film humora helyenként idétlen és harsány, az olaszé visszafogottabb, elegánsabb.”

SZÍNHÁZ

Molnár Zsófia színházkritikája az AlkalMáté Trupp Fenyő Ivánjáról szól (Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház)

„Önként, kés alá – ez két fontos részlet. Ugyanis tizennégy ember – a főiskolai évek óta óhatatlanul meglazult – közösségében sem az egyéni, sem a csoportdinamika nem kizárható körülmény. Félidőben lemorzsolódott Száraz Dénes, aki azóta gyakorlatilag elzárkózik a dologtól: amikor rá került a sor, a derekát ugyan beadta, mesélt, de a megjelenítésben részt nem vett, ő nem tudta „terápiának” felfogni a közös munkát, ahogyan azt többen tették, és ahogyan azt Fenyő Iván is remélte az újbóli találkozástól, mivel egy előzetes nyilatkozata szerint „az utóbbi félév élete egyik legnehezebb szakasza volt”. Csakhogy egy terápiához mindkét fél aktív hozzájárulása kell.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top