Schabowski-sajtótájékoztató
+ Média

Mitől és miként omlott le a berlini fal?

…És mi az, amit erről a sajtóból tudhatunk? Hogyan és milyen információk jutottak el az érintettekhez és az érdeklődőkhöz? Ki volt Günther Schabowski? A válaszok Sonnevend Júlia könyvében: Határok nélkül.

A berlini fal ledöntésének története nem választható el attól, ahogy ez a fontos „történelmi fordulópont” a globális médiában megjelent. Sonnevend Júlia könyve olyan kérdésekre is választ ad, melyek feltételétől csak a tudatlanságunk óvott meg minket. Eddig. Olvass bele!

Amikor a „berlini fal leomlásáról” beszélek, az olvasó valami látványosat képzelhet maga elé: emberek pezsgőt bontanak a fal tetején, amely majdnem három évtizeden át elválasztotta őket egymástól. A valóságban azonban a fal ledöntése így kezdődött:

Sajtótájékoztató a Nemzetközi Sajtóközpontban, a kelet-berlini Mohrenstrassén, 1989. november 9-én. A pódiumon balról jobbra: Helga Labs, Manfred Banaschak, Günther Schabowski és Gerhard Beil központi bizottsági tagok. (Bundesarchiv, 183-1989-1109-030. Fotó: Thomas Lehmann)

A történelmi jelentőségű sajtótájékoztatón készült fotóról nem gondolnánk, hogy ikonikus tárgy lesz (4.1-es ábra). Maga a terem a hetvenes évek iszapszürkéjében pompázik, a szocializmus piros és barna árnyalataival. Zsúfolásig tele van, de a tömeg mégsem izgatott. Kelet és Nyugat újságírói egyaránt jelen vannak. Különböző az ideológiai hátterük, de egyformán kimeríti őket a folyamatosan eszkalálódó válsághelyzet, amelyről szünet nélkül tudósítaniuk kell. Még az előző napi hasonló sajtótájékoztatón hallott hírekkel birkóznak, azzal, hogy a teljes Politikai Bizottság benyújtotta a lemondását. Karl-Heinz Baumnak, a Frankfurter Rundschau tudósítójának az érzései valószínűleg sok kollégájáét is tükrözik. Baum a következőket mondja: „Elmegyek a NSZEP (Német Szocialista Egységpárt) sajtótájékoztatójára, meghallgatom Schabowskit, aztán lefekszem aludni. Ha fontos, amit mond, majd holnap megírom a vezércikket.”

A Kelet-Németországban bekövetkezett radikális médiareformnak köszönhetően a keletnémet televízió élőben közvetítette az eseményt. Az első bő órában azonban semmi igazán érdekes nem történt. Schabowski este hatkor kapott szót, és ötvenhárom percig beszélt, mielőtt szóba került volna az utazás szabályozásának ügye. Szabadon ecsetelte egy decemberben rendezendő pártgyűléssel kapcsolatos gondolatait: a nyugatnémet újságírók az információs csomag vonatkozó részére csak úgy hivatkoztak: „Parteitagsscheiße” (pártkonferencia- szar) Schabowski hosszan beszélt a szabad választásokról és a párt elszánt reformterveiről is. Végül, este 6 óra 53 perckor Riccardo Ehrman föltette a döntő, bár gyatrán megfogalmazott kérdést.

KÉRDÉS: A nevem Riccardo Ehrman, az olasz sajtóügynökséget, az ANSA-t képviselem. Schabowski úr, ön hibákat említett. Nem gondolja, hogy komoly hiba volt bevezetni az új utazási szabályozást néhány nappal ezelőtt?

SCHABOWSKI: Nem gondolom. (hm) Tisztában vagyunk a népesség (hm) ilyen irányú igényével, hogy utazni szeretnének, vagy elhagyni az NDK-t. Vannak elgondolásaink arról, hogy (hm) mivel álljunk elő, például mindazzal, amit eddig felsoroltam, vagy megpróbáltam felsorolni a TASSZ tudósítójának kérdésére, nevezetesen, a társadalom teljes (hm) megújítása vár ránk, vagy sok elemének megújítása (hm), hogy az emberek ne így oldják meg a problémáikat.

Több lépésen gondolkozunk, és (hm) nyilván nem változtathatunk meg mindent egyszerre. Több lépésről van szó és arról az esélyről, hogy az emberek az utazási lehetőségek bővítésével szabadulhassanak (hm), fogalmazzunk úgy, a rájuk nehezedő pszichikai nyomástól… mert lehetővé tesszük, hogy jogszerűen távozhassanak, könnyebben elhagyhassák az országot… Sok lépést talán alaposabban meg kellett volna fontolnunk. Sok minden jut tudomásunkra beszélgetésekből, abból, ahogy sokan visszatérnek az NDKba, (hm) a beszélgetésekből olyan emberekkel, akik az NSZK-ban hihetetlenül bonyolult helyzetbe kerülnek, mert az NSZK-nak problémát okoz, hogy ennyi menekültnek menedéket nyújtson.

Az NSZK befogadóképessége tehát lényegében kimerült. Már most is több dologgal… vagy nem csak átmeneti nehézségekkel kell számolniuk… (hm) azoknak, akik ott kívánnak letelepedni. (hm) A lakhatás a minimum, amire szükségük van, hogy felépíthessék az egzisztenciájukat. Aztán munkát találni is lényeges, döntő kérdés…

BEIL [a Központi Bizottság tagja], (halkan): … integráció…

SCHABOWSKI: … igen, szükséges, hogy integrálódjanak a társadalomba, ami nem megy, ha az ember sátorban vagy szükségszálláson él, vagy munka nélkül tengődik.

Tehát, változtatni akarunk, többek között az utazási törvényen, hogy [megadjuk] az esélyét, az állampolgárok maguk dönthessenek, és oda utazhassanak, ahova akarnak. (hm) Természetesen tudatában vagyunk az utazási szabályozás fontosságának, ami egyébként eddig csak tervezet, nem lépett hatályba.

Ma azonban döntés született, ha jól tudom (Labs és Banaschak, a Központi Bizottság tagjai felé pillant, megerősítést vár). A Politikai Bizottság javaslatára kiemeltek egy passzust az utazásról szóló törvény[tervezet]ből, és hatályba helyezték − ahogy mondják, lesz ami lesz −, ez pedig az ország végleges elhagyásáról szóló passzus. Mivel (hm) elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy ilyen irányú mozgás egyik szövetségesünk területét érintse, hiszen annak az országnak sem kis teher ez. Ezért (hm) ma úgy döntöttünk, hogy életbe léptetjük a szabályozást, miszerint a Német Demokratikus Köztársaság minden állampolgára (hm) bármelyik (hm) határátkelőn keresztül elhagyhatja az országot.

KÉRDÉS (egyszerre több hang): Mikor lép ez hatályba?

RICCARDO EHRMAN, AZ ANSA RIPORTERE: Útlevél nélkül? Útlevél nélkül? (nem, nem)

KRZYSZTOF JANOWSKI, AZ AMERIKA HANGJA TUDÓSÍTÓJA: Mikor lép hatályba? (kavarodás, lárma) Mikor lép életbe a törvény?

SCHABOWSKI: Hogyan?

PETER BRINKMANN, A bild zeitung RIPORTERE: Azonnali hatállyal? Vagy mikor?

SCHABOWSKI (… a fejét vakargatva): Tudják elvtársak, ma arról értesítettek (fölteszi a szemüvegét és úgy beszél tovább), hogy ma, valamivel korábban már szétküldték a törvényt. Már ott kell lennie önöknél. Tehát (nagyon gyorsan olvassa papírból): „1. Minden magánszemély folyamodhat utazási engedélyért, anélkül, hogy a korábbi követelményeket teljesítenie kellene (tehát nem kell bizonyítani az utazás szükségességét vagy családi köteléket). Az engedélyt rövid határidővel kiadják. Az engedély csak egészen különleges esetben tagadható meg. Az útlevélhivatalok és a Köztársaság rendőrségének regisztrációs osztályai megkapták az utasítást, hogy haladék nélkül bocsássák ki a vízumokat az ország végleges elhagyásához, anélkül, hogy az eddig szükséges igazolásokat bekérnék.”

RICCARDO EHRMAN RIPORTER, ANSA: Az útlevél marad?

SCHABOWSKI (hm…) (olvas): „A végleges távozás az NSZK-ba vezető minden átkelőhelyen engedélyezett. Ezek a rendelkezések lépnek a korábbi, átmeneti rendelkezések helyébe, melyek szerint [utazási] engedélyt az NDK konzulátusai adhatnak ki, a végleges távozás pedig a személyi igazolvány birtokában egy harmadik országon keresztül lehetséges.” (Felnéz) (hm) Az útlevelekre vonatkozó kérdést ebben a pillanatban nem tudom megválaszolni. (Kérdőn pillant Labsra és Banaschakra.) Ez inkább technikai kérdés. Nem tudom, nos ahhoz hogy mindenkinek legyen útlevele… előbb ki kell ezeket bocsátani. Mi pedig azt akarjuk…

BANASCHAK: A döntő a hirdetmény lényege…

SCHABOWSKI: … ami…

KÉRDÉS: Mikor lép hatályba?

SCHABOWSKI (a papírjait lapozgatja): Tudomásom szerint a törvény hatályba lép… azonnal, haladéktalanul (egyre lapoz).

LABS (halkan): … haladéktalanul.

BEIL (halkan): Erről csak a Minisztertanács dönthet.

KRZYSZTOF JANOWSKI, RIPORTER, AMERIKA HANGJA: Berlinben is? (többen egyszerre)

PETER BRINKMAN: Csak az NSZK-t említette, érvényes a rendelkezés Nyugat- Berlinre is?

SCHABOWSKI (gyorsan olvas): „A Minisztérium sajtóosztálya közölte, a Minisztertanács úgy döntött, hogy amíg a Volkskammer vonatkozó törvényt be nem iktatja, ez a szabályozás lesz hatályban.”

PETER BRINKMANN, RIPORTER, bild zeitung: Érvényes ez Nyugat-Berlinre? Csak az NSZK-t említette.

SCHABOWSKI (vállat von, homlokát ráncolva lapozgat): Tehát… (szünet)… ümm, hümm (hangosan olvas): Az NDK és NSZK közötti, valamint a Nyugat-Berlinbe vezető összes határátkelőn keresztül lehetséges véglegesen elhagyni az NDK-t.

KRZYSZTOF JANOWSKI, RIPORTER, AMERIKA HANGJA: Még egy kérdés: az azonnali hatálybalépés − Krzysztof Janowski, Amerika hangja − az azonnali hatálybalépés azt jelenti, hogy Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül viszont nem hagyhatják el az országot a keletnémetek?

SCHABOWSKI: Nem, erről nem szól a rendelkezés. Azt reméljük, hogy a kivándorlás így majd (hm) szabályozza önmagát, mi ezt szeretnénk.

KÉRDÉS: (sokan egyszerre, kivehetetlen)

SCHABOWSKI: Nem hallottam semmit, ami az ellenkezőjét bizonyítaná.

KÉRDÉS: (sokan egyszerre, kivehetetlen)

SCHABOWSKI: Nem hallottam semmit, ami az ellenkezőjét bizonyítaná.

KÉRDÉS: (sokan egyszerre, kivehetetlen)

SCHABOWSKI: Nem hallottam semmit, ami az ellenkezőjét bizonyítaná. Azért fogalmazok ilyen óvatosan, mert nem vagyok naprakész a kérdésben, az információt közvetlenül indulás előtt kaptam kézbe.

(Néhány újságíró sietősen elhagyja a termet).

KÉRDÉS: Schabowski úr, mi lesz most a berlini fallal?

SCHABOWSKI: Most hívták fel a figyelmemet, hogy már hét óra. Ez lesz tehát mára az utolsó kérdés. Köszönöm a megértésüket. (hm) … Hogy mi lesz a berlini fallal? Az utazással kapcsolatos változásokat már ismertettem. (hm) Az átkelés kérdése a mi oldalunkról… még nem világos, különösképpen nem, ami… (hm) … az NDK megerősített határát illeti… (hm) … mi mindig is mondtuk, hogy több tényezőt (hm) kell figyelembe vennünk. A kérdéseket a maguk bonyolultságában kell vizsgálnunk, ahogy Krenz elvtárs a beszédében sorra vette − tekintettel az NDK és az NSZK viszonyára − annak fényében, hogy (hm) biztosítsuk a békés átmenetet az új kezdeményezések közepette. És (hm) ami bizonyos, hogy az e kérdésekről folytatott vitát pozitívan befolyásolná, ha az NSZK és a NATO is úgy viszonyulna a leszerelés kérdéséhez, mint az NDK és a többi szocialista ország, azaz elfogadnának és végrehajtanának leszerelési rendelkezéseket. Köszönöm szépen.

. Günther Schabowski (1929–2015) keletnémet politikus az 1989. november 9-ei sajtótájékoztatón Kelet-Berlinben. (Mehner–Ullstein Bild/The Granger Collection, New York.)

A jelenet ikonikusnak aligha nevezhető. Csillogni sem csillogott, inkább volt szürkés, vagy még inkább szocialista fakóvörös. Schabowski bejelentése suta volt, unalmas, ráadásul hosszúra is nyúlt. A sajtótájékoztató mégis a történelem döntő momentuma lett. A kimerült és hiányosan tájékoztatott Schabowski (4.2-es ábra) óhatatlanul hibázott, de hibái közül is kiemelendő két szarvashiba. Először is nem hangsúlyozta az útlevél és vízum szükségességét, pedig ez lelassította volna a határnyitás folyamatát. Másodszor, tévesen jelentette be, hogy a rendelet azonnal, tehát a tervezett 1989. november 10-nél egy nappal előbb hatályba lép, már 1989. november 9-én. Hogyan történhetett ez? Hihetetlenül banális módon. A készületlen Schabowskit zavarba ejtette a „Mikor lép hatályba?” kérdés. Addig lapozgatott a papírjaiban, míg két hasznosnak tetsző szóra talált: „azonnal” és „haladéktalanul”. Mindkét szó szerepelt a dokumentumokban, de nem a hatálybalépés napjára vonatkoztak.

A dokumentum utolsó mondata világosan utalt a késleltetett bevezetésre (november 9-e helyett november 10-re), de Schabowski e mondatot nem vette észre. Zavaros bejelentése ma szórakoztatónak tűnhet, de akkor drasztikus hatása volt. A határellenőrzésnél nem készülhettek fel a várható tömegre. A határőröknek anélkül kellett szembenézniük a határt megrohamozó tömegekkel, hogy előre tervezhettek volna. Amikor a berlini falat Schabowski megerősített államhatárnak titulálta, tompítani akarta bejelentése szimbolikus erejét. De már késő volt. Ha maga a bejelentés nem is nyitotta meg azonnal a határokat, „teret” adott ennek az értelmezésnek.

Vajon kit terhel a felelősség a Schabowski-sajtótájékoztató zavaros, mégis felemelő végkifejletéért? Talán Riccardo Ehrmant, aki feltette az első kérdést, vagy az őt követő többieket? Netán az újságíróknak azon kis csoportját, amely szervezetlenül ám sikeresen szedte csokorba a kulcskérdéseket?

Mitől és miként omlott le a berlini fal?
1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Torma István

    2018-07-26 - 14:48

    A fenti okfejtés olyan, mintha arról beszélnénk, hogy egy futó győzelmét az utolsó előtti lépésének köszönheti. Nem! Az egész “futás” benne volt a győzelemben!

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top