+ Színház

Elhunyt Dózsa György

Kitartó, sokszor széllel szembeni munkásságnak leglátványosabb elemét, a Szárnyas Sárkány Fesztivált, Nyírbátor városa is a magáénak érezte.

2018. július 21-én betegsége következtében elhunyt Dózsa György, nyírbátori kulturális szakember.

Nevéhez fűződik a Báthory család címerállatáról elnevezett, a Nyírség nemzetközileg is jegyzett összművészeti dzsemborija, a Szárnyas Sárkány Fesztivál, a hazai utcaszínházi közeg első és egyetlen seregszemléje.

Dózsa György 1951. szeptember 5-én Derecskén született háztartásbeli anyuka és kisiparos, villanyszerelő apuka gyermekeként. A derecskei Tóthfalussy Gimnáziumban 1970-ben tett érettségi után szíve szerint különös párosítást, a magyar–fizika szakot választotta volna, ennek híján elektronikai műszerésznek tanul. Két évet tölt a DOTE Élettani Intézetében, majd 1976 és 1981 között a művelődési ház igazgatója lesz Hosszúpályiban. Dózsa Gyuri a kultúracsinálás mellett néptáncol, rockzenekart gründol, versenytáncol, és egy színjátszó csoportban is játszik.

1981–1987 között a Balmazújvárosi Veres Péter Művelődési Központ igazgatója. 1987-ben nevezik ki Nyírbátorban a városi művelődési központ igazgatójának.

Különös, a későbbi lehetetlennek tűnő kezdeményezéseket sikerre vivő szemléletéről árulkodik, hogy a nyírbátori művelődésnek akkoriban nincs saját intézménye, ennek ellenére egyre több nívós produkcióval jelentkezik a város.

Nevéhez fűződik egy 1996-os brüsszeli ösztöndíj, ennek köszönhető, hogy két éven keresztül negyven–negyven hazai szakember sajátította el a településfejlesztés és ingatlangazdálkodás modern, európai trendjét.

Dózsa a kulturális fősodortól távol, a közművelődési törvény módosítása után megmutatta, miként lehet a kultúrát vállalkozói formában eredményesen működtetni. Városi ünnepségeket, fesztiválokat, könnyű- és komolyzenei koncerteket szervez munkatársaival. Csúcsra járatják a Szárnyas Sárkány utcaszínházi fesztivált, amit 2015-ig igazgatott.

Kitartó, sokszor széllel szembeni munkásságának leglátványosabb elemét, a Szárnyas Sárkány Fesztivált, Nyírbátor városa is a magáénak érezte.

A fesztivál erejének, hírének nem kevés része volt abban, hogy a város a kétezres évek elején százmilliós pályázat segítségével hozta rendbe a Papok rétjét, a település csodálatos zöldövezeti központját, a fesztivál helyszínét.

Dózsa György temetéséről később intézkednek.

Közművelődési tevékenysége Nyírbátorban teljesedett ki. Korábbi tapasztalatai a város művelődési hagyományaival ötvöződve a helyi jelentőségen messze túlmutató művészeti-művelődési eseményeket eredményeztek.

Megtartotta és továbbfejlesztette a Nyírbátori Zenei Napok országos ismertségű rendezvénysorozatot.
Alkalmazkodva a speciális nyírbátori adottságokhoz, ahhoz, hogy a kisvárosban 2006-ig nem épült hagyományos értelemben vett művelődési központ, 1993-ban olyan új fesztivált, helyi „ünnep”-et tervezett, amely azóta országos sőt nemzetközi ismertségre, elismertségre tett szert. A „Szárnyas Sárkány” Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál a világ minden tájáról fogad művészeti csoportokat. Az utcai műfajokkal foglalkozó hazai és határon túli színházi társulatok számára ez a fesztivál módszertani bázisműhellyé vált. Egy hetes kurzus formájában (Kurta Kurzus) a Magyar Művelődési Intézettel közösen itt több éven keresztül a határon túli pedagógusok képzése is folyt. Majd ez kiteljesedett nemzetközi projektekben való közreműködéssel, olasz, portugál, szlovák és cseh partnerek részvételével. A fesztivál segítő partnere az olaszországi FNAS (Olaszországi Előadóművészek Szövetsége), akik hatalmas, egész Európára kiterjedő show case-ket szerveznek. Ide magyarországi művészeket, társulatokat és fesztiválszervezőket juttat ki Magyarországról, akik egyben a magyar kultúra követei is. 2013-2015 között a „Szárnyas Sárkány” Hete fesztiválnak köszönhetően egy újabb nemzetközi projektet bonyolít HiStArt néven hamburgi, lutoni és aalborgi jelentős karneválokkal, fesztiválokkal közösen.

Törekedett a helyi társadalom legszélesebb rétegeinek megszólítására. Így indult útjára 1997-ben a közönség körében igen kedvelt, forráshiány miatt azonban „csupán” 11 évet megélt blues fesztivál és motoros találkozó. Ennek köszönhető többek között Nyírbátor legaktívabb, legélőbb testvérvárosi kapcsolata a lengyel Rawa Mazowiecka várossal.

A helyben végzett munkája mellett 2004 és 2009 között a Magyar Művelődési Intézet Észak-alföldi Regionális Irodájának volt a vezetője, 2013-ban pedig a Nemzeti Művelődési Intézet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei irodájának szakmai irányítását végezte.

Mindeközben generálta a Magyar Népművelők Egyesülete megyei szakmai szervezetének újjáélesztését.
2012-ben felkérésre egy 600 lelkes kistelepülésen, Cégénydányádon egy új fesztivál (SzamosFeszt) megszületésénél bábáskodott, szakmai vezetője lett, melynek célja a népi kultúra minél magasabb szintű bemutatása.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top