+ Gondolat

Hogyan lett egy extravagáns művész Albánia miniszterelnöke?

Edi Rama bátor kezdeményezéseket indított el a városban. A szocialista szürke épületeket kifestették, több ezer új fát ültettek, és teljesen új hangulatot próbáltak megteremteni a városban. A siker vitathatatlan volt.

Művészet és hatalom albán módra

Egy reneszánsz ember alkotása Európa hátsó szobájában

A történelem folyamán különböző háttérből kerültek emberek vezető pozícióba. Volt, aki a tudomány világából érkezett meg a hatalom csúcsára, volt, aki az üzleti világból, a titkosszolgálatok területéről, vagy egyéb szakmákból. Egy kis európai ország azonban egy különleges embert ültetett a hatalom székébe. Albánia a művészvilágból választott magának elnököt. Hogyan tud egyensúlyozni Edi Rama a kultúra és a hatalom eltérő világában? Művészien, mondhatnánk stílusosan, és talán nem is túlzó a kifejezés, hiszen a tiranai polgármesteri tisztség után, már a második miniszterelnöki ciklusát tölti be Edi Rama, Európa hátsó szobájában, Albániában.

A kommunista Albánia örökségének a hangulatát talán könnyen el tudja képzelni a magyar olvasó is. Nem túl felemelő érzés. Egykedvűség, szegénység, szürkeség. Aztán jött egy nehézkesebb, akadozó átmenet a demokratikus államformába, ami nem hozta el a várva várt új életet, majd a kilencvenes évek végén megjelent az ország palettáján egy reneszánsz ember.

Edi Rama Albániában nőtt fel, már gyerekként festészetet tanult, kosárlabdázott a nemzeti válogatottban, majd művészeti akadémián is oktatott. Aktívan részt vett a kommunizmus megbuktatásában, de aztán 1994-ben Franciaországba költözött. Festészettel és művészettel foglalkozott. Családi tragédia kapcsán visszatért szülőföldjére, ahol aztán magába szippantotta a politika, és 1998-ban már kulturális miniszter volt. Extravagáns, egyedi öltözködésével és stílusával, innovatív kulturális projektjeivel, lázadó politikai hangvételével hamar népszerűvé vált a fiatalok körében. Az ezredforduló környékén már polgármester lett Tiranában.

Bátor kezdeményezéseket indított el a városban. A szocialista szürke épületeket kifestették, több ezer új fát ültettek, és teljesen új hangulatot próbáltak megteremteni a városban. A siker vitathatatlan volt. Nemzetközi díjakat is besöpörtek. A változások eredményeiről és lelki hatásairól a TED-en is tartott egy nagyszerű előadást.

Az intenzív politikai élet még magasabb sebességre kapcsolt, ami aztán a 2013-as győzelemhez,  és a miniszterelnökséghez vezetett. Politikai platformjának a neve Reneszánsz volt, ami Albánia megújítását tűzte zászlajára. 2017-ben újra miniszterelnökké választották. A politikai adok-kapok csatározások, néha öv alatti ütései közepette kritikusai is sok mindent a szemére vetnek, talán nem is alaptalanul. Viszont a politikai küzdelmek közepén is, a különc Edi Rama továbbra is sok időt szán a kultúrára. Fest, galériákat látogat, irodájának falát rajzok és képek díszítik.

A Guardian egy néhány évvel ezelőtti interjúja kapcsán úgy látta Edi Rama-t, hogy ő nem is egy politikus, akinek művészi hajlamai vannak, hanem ő egy valódi művész, aki a politika kellős közepén van. A Guardian riporterének elmondta, hogy mivel fiatalkorában tiltva volt az albánoknak a külföldre utazás, csak a sportolók mehettek, ezért lett kosárlabdázó. Hiszen emiatt külföldre utazhatott, és ha már ott volt, megnézhette a híres múzeumokat is. Elmondta továbbá, hogy már kulturális miniszterként is nehezen viselte a hosszú és unalmas meetingeket, és közben rajzolgatott. Ez segített neki a koncentrálásban.

Az irodájában alkalmanként miniszterekkel találkozik, meetingeket tart, vagy éppen képeket fest. Elmondása szerint ez segíti őt a politikusi munkájában is. Stresszkezelés, koncentráció, inspiráció gyanánt is szolgál.

Ezek után mit is kívánhatna a magyar nyelvű olvasó? A harci szekerek dübörgése helyett, talán jobb lenne néha a csöndes, puha festékes ecsetek surrogását hallani, ahogy a budapesti parlament dolgozószobáiból szűrődik ki. A reneszánsz életérzés talán nemcsak Európa hátsó szobájában lehet újító, üde és kellemes hatással. Jól jöhet ez itt a Duna partján is.

A Guardian interjú végén Edi Rama azt mondta, hogy a napi politika olyan, mint egy csata. A művészet pedig olyan, mint az ima.

Szerző: A Kolostor Őre, blogger
www.meditacionk.blogspot.com

Hogyan lett egy extravagáns művész Albánia miniszterelnöke?
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top