+ Képzőművészet

Itt a héten kezdődő szentendrei Art Capital teljes programja

A programban kiállítások, filmvetítések és irodalmi beszélgetések szerepelnek. Az első film már csütörtökön!

Keresés a weben

Az Édenkert nyomában

„Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert, akit teremtett.  És az Úristen a földből mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját.  Egy Édenben eredő folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt”

(Teremtés Könyve, 8-10)

A kert (görögül: paradeiszosz) hagyományosan a Paradicsom szimbóluma. A Biblia szerint az eredendő bűn következtében, az első emberpár kiűzetésével alapvetően sérült a teremtés harmóniája: az elveszett Éden csupán az emberi vágy örök tárgyaként maradt fenn. Az ember újra és újra kísérletet tesz természet és társadalom teljes körű összehangolására, oly módon, hogy kerteket hoz létre. A kert egyszerre természetes és mesterséges – egyfajta mesterségesen teremtett természet.

A kert sokat elmond arról, hogy tervezői, művelői miképpen viszonyulnak a világmindenséghez. A kínai és a japán kert mikrokozmosza, a Korán tagolása nyomán nyolc részre osztott arab kertek, az optikai elvek szerint szerveződő francia kertek vagy éppen az angol kertek hatalmas pázsitokhoz kapcsolódó szabálytalan formájú labirintusai mind-mind erről a viszonyról tanúskodnak.

A kert menedék, ahová a rohanó világban vissza lehet vonulni. A szerelem, az érzékiség, a szépség helye. Az értelmes munka helyszíne, hiszen a növények ültetése, gondozása minden esetben tényleges eredményt hoz. Az ókori keleti kultúrák óta minden nagy történelmi korszaknak megvolt a maga kerttípusa. Alighanem a modernitás az első olyan kor, amelyhez nem társítható karakteres kert.

Az Art Capital központi témája idén a modern ember természethez való viszonya, az elveszett Paradicsom utáni vágy: a kert ideája. Az itt bemutatott művek többsége számára fontos viszonyítási pont a bibliai Paradicsom meghatározó eleme, az áramló folyó, a megtermékenyítő víz.

A természet, melyet a föld elkötelezett, kitartó művelésével lakóhelyünk szerves részévé teszünk, az általunk megteremtett szabadság jelképe is. A projektek a szabadság-eszméhez is kapcsolódnak – mindenekelőtt az éppen fél évszázaddal ezelőtt elindított Szentendrei Szabadtéri Tárlat öröksége előtt tisztelegve, amelynek alapja a mindenkori hatalommal dacoló művészet autonómiája.

Tematikus kiállítások, filmvetítések, irodalmi estek, konferenciák, színházi előadások és koncertek várják a közönséget Szentendrén, az országhatárokon átívelő régió legnagyobb képzőművészeti fesztiválján. Az alkalmi művészeti kertek és az időszaki tárlatok a programok után is látogathatóak – egészen őszig.

Gulyás Gábor

múzeumigazgató, az Art Capital főkurátora

Kiállítások

Átkelő

Mohau Modisakeng

Szentendrei Képtár

  1. június 9. – szeptember 2.

Kurátor: Muladi Brigitta

Mohau Modisakeng (1986) Dél-Afrikában, Sowetóban született és nőtt fel. A Michaelis School of Fine Art-ban diplomázott képzőművész szakon, 2009-ben. Jelenleg Johannesburgban és Fokvárosban él, itt nyílt 2010-ben első egyéni tárlata és itt kapta meg 2011-ben a Sasol New Signatures díjat. Ettől kezdve nagy sikerű kiállításokon vett részt világszerte. Kétszer volt kiállító a Velencei Képzőművészeti Biennálén, 2015-ben és 2017-ben. Művei számos hazai és nemzetközi gyűjteménybe kerültek be, köztük a Johannesburg Művészeti Galériába, az IZIKO Dél-Afrikai Nemzeti Galériába, a Saatchi Galériába és a Zeitz MOCAA-ba. Magyarországon első alkalommal állít ki.

Munkáiban Modisakeng saját testét és tudatát térképezi fel. Különösképpen foglalkoztatják az afrikai történelemből adódó közösségi súrlódások és a szociális problémák. Elsősorban a posztkoloniális afrikai államok bonyolult társadalmi viszonyaira kérdez rá. Művészetének kulcseleme egyfajta gazdag szimbolikus utalásrendszer az erőszak legkülönfélébb mechanizmusaira.

Yes, you!
Yoko Ono

Kmetty Múzeum

  1. június 9. – szeptember 2.

Kurátor: Szilágyi Zsófia Júlia

A Tokióban született Yoko Ono (1933) az ötvenes években New Yorkban tanult filozófiát, irodalmat és zenét. Sokféle művészeti ágban kipróbálta magát (zenélt, verset írt, festett), de a konceptuális művészetben talált igazán magára. John Lennon feleségeként híresült el, dinamikus kapcsolatuknak köszönhető az Imagine dal és az ikonikus Békeágy akció.

1972-ben a kasseli Documentán, 1990-ben, 1993-ban, majd 2009-ben a Velencei Biennálén állított ki. A világ legnagyobb kortárs művészeti múzeumai újra és újra bemutatják az életművét. Magyarországon a Ludwig Múzeumban volt egyéni kiállítása 1993-ban.

Yoko Ono konceptuális művészként a látogatót aktivizáló, a részvételt provokáló munkáival a művészet hatalmát, erejét, felszabadító potrenciálját helyezi a középpontba. A kiállítás bensőséges terében a látogató arra kap lehetőséget, hogy felfigyeljen a művészet agitatív dimenzióira. A művész hatvanas évekbeli konceptjeiből készült bronzba öntött, muzealizált műtárgyakat, kalligrafikus munkákat és fotókat láthatunk a szentendrei tárlaton.

A bomlás virágai

Berszán Zsolt
Kmetty Múzeum, belső kert
2018. június 9. – szeptember 2.

Kurátor: Eged Dalma

Berszán Zsolt (1974) erdélyi képzőművész Magyarországon először 2010-ben mutatkozott be önálló kiállításával a MODEM-ben, de szerepeltek már művei a Műcsarnokban, a MűvészetMalomban és a Vajda Múzeumban is. A szilikonból alkotott objektjeit az elmúlt évtizedben elsősorban a fekete szín kiemelt szerepe karakterizálta. A munkáin az ember játssza főszerepet, de nem mindent legyőző szellemi princípiumként, hanem mint húsból, sejtekből és szervekből felépülő bomlásra ítélt lény – kiszolgáltatva az időnek, szemben az emberi élettartamot sokszorosan meghaladó szilikon-vegyületekkel.

Az itt látható helyspecifikus munkái elfordulnak a művészre jellemző fekete szín kizárólagosságától. A Kmetty Múzeum kertjében a növények közé elhelyezett élénkvörös és fekete szilikonból készült művek lebonthatatlan akadályként állnak a természet útjában. A klimatikus viszonyokra és minden élettani tényezőre indifferens anyagból készült szobrok passzivitása a szerves és a szervetlen lét egyenlőtlen viszonyát hirdetik.

Judith

Rabóczky Judit

Kovács Margit Kerámiamúzeum, belső udvar

  1. június 9. – szeptember 2.

Kurátorok: Jerger Krisztina és Szabó Noémi

Rabóczky Judit (1979) szobrászművész 2007-ben végezte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, Kő Pál osztályában. Plasztikáin és installációin az elmúlt évtizedben főleg portrék, macskák, vasvirágok és legfőképp egyéni személyiség nélküli, de erős identitással rendelkező emberi alakok jelentek meg. A talált fémtárgyakból hegesztett, drótból formázott és pirogránitból kialakított expresszív figuráinak stiláris gyökere elsősorban a 20. századi szobrászat (Alberto Giacometti, Antony Gormley) hagyományaiból ered.

Az Art Capitalra készült műgyanta plasztika Rabóczky Judit első köztéri szobra. A bibliai Judit figuráját idéző erőteljes nőalak határozott terpeszállásban, összefont karokkal, felszegett fejjel tekint a Kovács Margit Kerámiamúzeum belső udvarának barokkos hangulatú kertjére. Magabiztossága provokál, ősereje különleges aurával veszi körbe alakját. A puha, zöld gyeppel borított régi kert és az erőt sugárzó kortalan nőalak izgalmas párbeszédet kezdeményez a nőiség korokon átívelő általános jelentéséről, illetve kortárs helyzetéről.

Madarak

Slow

Futó utca – Vastagh György utca sarok (a Szentendrei Képtár mögött)

  1. június 9-től az épület bontásáig

Kurátor: Véri Dániel

Az ismert street art művész, Slow vizuális kommunikációt tanult, civilben tervezőgrafikus és illusztrátor. 2005 óta foglalkozik street arttal; finom, egyszerű geometrikus formákból álló madarai számos nagyvárosban feltűntek már, egy nagyméretű alkotása 2014 óta a budapesti Trafó Kortárs Művészetek Háza homlokzatát díszíti. 2009–2010-ben Néprajz címmel a budapesti graffitiről és street artról forgatott filmet a Néprajzi Múzeum számára.

Legújabb minimalista formai megoldású madárkompozíciója egy lebontásra ítélt, már a Fő térről is láható falra került.

Stabil
Ionel Mihai
Barcsay Múzeum udvara
2018. június 9. – szeptember 2.

Kurátor: Boros Lili

Ionel Mihai (1992), a Kolozsvári Képzőművészeti és Design Egyetem hallgatója, természetes anyagokból, többnyire fából készíti szobrait. A fiatal művész munkáit az elmúlt években több jelentős romániai kortárs képzőművészeti helyszínen lehetett látni, köztük az Arcade 24 Galériában és a Bazis Project Space-ben. Grigore Bradea című szobrával 2015-ben elnyerte a Kolozsvári Kulturális Egyesület különdíját, a 2016-os Expo Marathon elnevezésű romániai művészeti szemlén pedig a Bazis különdíját.

Ionel Mihai az idei Art Capital tematikájához kapcsolódva fákká transzformálódó emberi figurákból és egy roncsolt felületű női torzóból alakított ki egy sajátos, a forma és az anyag közötti feszültségből építkező, nyugtalanító „kertet”. Az alkotás faágakból, vesszőkből s különféle – mogyoró, gyertyán és dió – faanyagokból készült. A fákat idéző, illetőleg fákká alakuló alakok alapvető karaktere egy olyan kötődés mentén érhető tetten, amely a természethez való viszonyunkkal mutat rokonságot.

Látnivalók az emberkertben

Horváth Éva Mónika

Barcsay Múzeum

  1. június 9. – szeptember 2.

Kurátor: Kigyós Fruzsina

Horváth Éva Mónika (1965) festő szakon szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd esztétikai és filozófiai tanulmányokat folytatott az ELTE-n és a szegedi egyetemen. A lírai, szürreális motívumokat alkalmazó, érzéki festészet művelőjeként vált ismertté, témái zömében csendéletek, zsánerjelenetek, szobabelsők voltak. Ugyanakkor az alkotó szerteágazó teoretikus érdeklődése egyre inkább visszaköszön művészetének sokszínűségében is: a festmények mellett ezt jelzik a grafikák és a performanszok.

Ezen a tárlaton a 2012 óta folyamatosan készülő, mozgalmakkal teli rajzai láthatóak. Az olasz futurista és az orosz kubista festészettel egyaránt rokonítható műveken keresztül Horváth Éva Mónika megrögzötten keresi az emberi tömeg dinamikájának törvényszerűségeit; lényegében a 21. századi nagyvárosi tömegmozgásokat szövi képi mintázattá. A művek többsége egyfajta „kitörés előtti” ingerrel, paroxizmussal jeleníti meg a nagyvárosi tömegben lappangó feszültséget. Egyének és tömegek dialógusát láthatjuk – állandó mozgásban.

Remix of Damage

iski Kocsis Tibor – Angelika Markul

Barcsay Múzeum

  1. június 9. – szeptember 2.

Kurátor: Kigyós Fruzsina

Angelika Markul (1977) és iski Kocsis Tibor (1972) ahhoz a fiatal művészgenerációhoz tartozik, akik nyíltan fordulnak a globális társadalmi kérdések felé. Egyszerre dolgoznak mozgó- és állóképekkel, készítenek festményeket, fotókat, videókat, rajzokat, megközelítés- és gondolkodásmódjuk azonban elsődlegesen festői: a fotó, a mozgóképből kiemelt képkocka is elsősorban a festett vagy rajzolt táblakép szemszögéből válik fontossá. Alkotói döntésüket minden esetben teoretikus előzmények után hozzák meg. Mind a lengyel, mind a magyar alkotó kiállított műveivel a természetbe beavatkozó ember esetlen pusztítására irányítja figyelmünket. A hatalmas tájképek földtani textúrái szenvedélyes érdeklődést jeleznek az anyagszerűség és a geológia iránt. Egyazon jelenség különböző művészi megfogalmazásaival szembesülünk, amely révén az ökológiai problémák az identitás alapvető kérdéseként állnak előttünk.

Mulandóság rögzítése. Lecsupaszítva

Imre Mariann

Ferenczy Múzeum

  1. május 12. – július 1.

Kurátor: Muladi Brigitta

Imre Mariann (1968) Munkácsy-díjas képzőművész, a Vajda Lajos Stúdió tagja. Munkái 2009-ben szerepeltek a Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában, számos műve található közgyűjteményekben, többek között a Magyar Nemzeti Galériában és a Ludwig Múzeumban. Installációit meghökkentő könnyedség jellemzi, mintha a súlytalanság, a lebegés állapotában lennének, kapcsolatot teremtenek az anyag és a szellem, a tömeg és a mozgás között.

A művész ferenczy múzeumbeli tárlata a következő négy téma köré szerveződik: a víz, a lecsupaszított karácsonyfa, a hárs virága és a gyöngy-rózsafüzér. Imre Mariann kivarrja a betonkavicsot s ezzel a víz nyomát rögzíti a kőben. A csontváz-karácsonyfa tűleveleit a padlóba és a falba ölti, törzséből új objektet készít. A rózsafüzér-installációban a teklagyöngyök közé igazgyöngyöket rejt. Új munkáival megmutatja a harmat finomságát, a virágszirom vagy a morzsa lenyomatát a cementben, a karácsonyfa halálon túli életét. Lényegire csupaszítja, kitakarja a létet és rögzíti a mulandóságot.

Talált pixelek

Bp Szabó György – Palotai Gábor

Ferenczy Múzeum

  1. május 12. – szeptember 2.

Kurátor: Kigyós Fruzsina

Bp. Szabó György (1953) nevével elsőként budapesti alternatív zenekarok számára készített plakátok tervezőjeként találkozhatott a közönség. Grafikusi pályáját Los Angelesben folytatta, ahonnan 2005-ben visszaköltözött Budapestre, s azóta is képzőművészként dolgozik. Palotai Gábor (1956) az Iparművészeti Főiskola után a Royal Swedish Academy of Fine Arts-on szerzett diplomát. Kimagasló szakmai munkássága mellett több svédországi design-iskola elismert vendégtanára. Munkásságát eddig 18 Red Dot Design díjjal ismerték el.

A két művész legújabb munkái a filozófus Vilém Flusser gondolatához kapcsolódnak, miszerint, ha egy várost vizionálunk, az általában házakból, egy nagy vásárteret körbebástyázó kisebb terekből áll, a távolban pedig egy domb emelkedik ki templommal. Amennyiben azonban rendelkezünk a szükséges képzelőerővel, hogy e városképet magunk előtt lássuk, feltűnő az egész kép „anyagtalansága”, nem ismerünk fel benne se házakat, se tereket, se templomokat, csak szövevényes, összefüggő hálózatokat. Az alkotók legfrissebb műveikben a város és az emberi lét ezen hálózatait mutatják be – a látvány mögötti láthatatlant.

Művészet a szabadban

Csurka Eszter – Nagy Barbara – Tóth Eszter

Bizottság-liget

  1. június 9. – szeptember 2.

Koordinátor: Vedres Ágnes

A Ferenczy Múzeumi Centrum az idei Art Capitalra nyilvános pályázatot hirdetett street art, public art, illetőleg köztéri szobrászati projektek időszaki megvalósítására a Bizottság-ligetbe. A felhívásra beérkező harmincegy pályamű közül a zsűri által kiválasztott hármat láthatja most a közönség.

Tóth Eszter (1981) a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán diplomázott 2009-ben. A Leányfalun élő alkotó rendszeresen kiállít Szentendrén. Kerti locsoló című alkotása egy lebegő, felnagyított locsolókanna. Valódi, látványos pop art-os gesztus, mely nem nélkülözi a fogyasztói társadalom kritikáját sem.

Nagy Barbara (1976) 2005-ben végezte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, majd ugyanitt kapta meg a DLA fokozatot 2009-ben. Szentendrén alkot, a város kortárs művészeti életének aktív résztvevője. Kert-hálózatok című díjnyertes alkotása egy apró üvegházakból álló, vadszőlővel befuttatott installáció – egy olyan konceptuális mű, amely a kertről készült kert ideáját valósítja meg.

Csurka Eszter (1969) elsősorban festőművészként ismert, de az elmúlt évtizedben számos plasztikai művet is alkotott – az egyik köztéri szobrát nemrég avatták fel Budapesten, a XI. kerületi polgármesteri hivatal előtti parkban. A víz emlékezete című új munkájának egyik érdekessége, hogy a szobrot az alkotó víz alatt (a szentendrei V8 Uszoda medencéjében) formázta.

Organika

Szabó Klára Petra – Szvet Tamás

Ámos Imre – Anna Margit Múzeum

  1. június 9. – szeptember 2.

Kurátor: Szabó Noémi

Szabó Klára Petra (1981) konceptuális szemléletű művészként évek óta készít önreflektív akvarell animációkat. Tanulmányait 2009-ben végezte a soproni Nyugat Magyarországi Egyetemen, azóta folyamatosan kísérletezik a legkülönbözőbb anyagok művészeti felhasználhatóságával, kutatja a hagyományos akvarelltechnika intermedializálásának lehetőségeit. Szvet Tamás (1982) a budapesti Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzett 2007-ben, ugyanitt nemrég DLA fokozatot szerzett. Művészetében alapvetően a fény, az optikai jelenségek viselkedését és a vizuális érzékelésre irányuló hatásait tanulmányozza. Holisztikus felfogású alkotó, akinek meggyőződése, hogy a szisztematikus tudományos kutatás, a művészettörténeti és -elméleti háttértanulmányok a műhöz vezető folyamat szerves részei.

A két művész első közös kiállítása a kerti munka és a művészi alkotás párhuzamba állításával foglalkozik, e két tevékenységet egyfajta visszavonulásként vagy elmenekülésként, de mindenképp a szabadság zálogaként definiálva. A kiállított alkotások mindegyike intermediális és interaktív.

Hortus conclusus – Elzárt kertek

Válogatás a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből

Ámos Imre ▪ Anna Margit ▪ Bánáti Sverák József ▪ Boromisza Tibor ▪ Czóbel Béla ▪ Deli Antal ▪ Ferenczy Béni ▪ Ferenczy Károly ▪ Ferenczy Noémi ▪ Gálffy Lola ▪ Ilosvai Varga István ▪ Jávor Piroska ▪ Kandó Gyula ▪ Kmetty János ▪ Kocsis Imre ▪ Miháltz Pál ▪ Modok Mária ▪ Schubert Ernő ▪ Szántó Piroska

Ámos Imre – Anna Margit Múzeum, Szentendre

  1. június 9. – szeptember 2.

Kurátor: Eged Dalma

A mindenkori kert legelső, lényegi eleme a fal. A fal funkciója kettős: egyrészt védettséget nyújt a kert rendje számára, másrészt kizárja a külvilágot, a zavaró hatásokat és a kemény munkát mint látványt a kikapcsolódók elől.

A hortus conclusus azaz az elzárt kert fogalma is arra utal, hogy a kert az elkerítettsége révén válik el a tájtól és lesz önálló kompozícióval rendelkező környezetté. A kifejezés az Énekek énekéből származik, a Biblia e helyén — „Húgom, mátkám akár az elzárt kert, mint az elzárt kert, a lepecsételt forrás” — megjelenő kertmotívum mint földi paradicsom az Édenkert rekonstrukciójára tett kísérletként értelmezhető. A kert azóta is olyan szimbolikus és köztes hely számunkra, ahol a föld öncélú és élettani szempontból haszontalan megművelése kizárólag egy kellemes környezet létrehozását szolgálja. Egy olyan helyét, ahol könnyű elmélkedni és együtt dolgozni; ezért is lett a kert állandó témája és táptalaja a műalkotásoknak.

A kiállítás a Ferenczy Múzeum Centrum gyűjteményéből mutat be olyan jól ismert és ritkán látott műveket, melyek a kert, mint az önfeledség, az érzékiség és a kreatív munka vagy éppenséggel a gyász dimenziót jelenítik meg. A festmények egyik legfontosabb ihletője Szentendre és a művésztelep kertje volt.

Ösvények a kertben

Baksai József – Nagy Barbara

Vajda Lajos Múzeum

  1. június 9. – szeptember 2.

Kurátor: Bodonyi Emőke

A szentendrei Régi Művésztelepen alkotó két művész egymáshoz hasonló következetességgel, mégis eltérő megközelítésben helyezi fókuszba közös kiállításukon a kertet.

Baksai József (1957) expresszív erejű, szimbolikus festészetében az 1990-es évek végén jelent meg a korsóból kiömlő vízsugárként az Édenkert fáit, növényeit öntöző négy paradicsomi folyó. Az edény, a víz, a halak ábrázolása idővel tematikai egységgé bővült, és ebbe illeszkednek a most először látható Paradicsom töredék című, finom rajzolatú, legújabb akvarellek, amelyek különleges szépségű emlékképekbe sűrítve, néhány meghatározó motívum kiemelésével idézik fel a földi Paradicsomot, illetve drámai elemeket is beleszőve utalnak az Édenkert elvesztése utáni állapotra.

Nagy Barbara (1976) régóta foglalkozik a kert elvontabb értelmezésével, amelynek részeként egy kivételes, filozofikus mélységű rendszert épített fel. Felfogásában a környezetétől elhatárolt kert a művészi lét színtere, az alkotómunkának és magának a művészetnek is a szimbóluma. Az egymást követő kiállítási terekben emblematikus művek reprezentálják a művész kertjét, a belső kertet és a művészet kertjét. Strukturált barázdájú, metszett, fekete fatáblák, Vajda Lajos 1940-ben született Örvénylő tér című szénrajza és az általa inspirált falkép, valamint keretezett térbe állított, rajzszenekből összeállított kis fa jelzik ezeket a téregységeket.

Örök kert

Németh Ágnes

Vajda Lajos Múzeum kertje

  1. június 9. – szeptember 2.

Kurátor: Bodonyi Emőke

A szabad ég alatt száradó, kiteregetett ruhák látványa bensőséges, otthonos hangulatot kelt. Ugyanakkor az egyes ruhadarabok mint viselőik sorsának kísérői, elárvultan függnek egymás mellett, megidézve a múlandóság és esendőség érzetét is. Németh Ágnes (1957) új műve ezt a kettős jelentésmezőt hozza játékba.

A változatos anyaghasználatáról ismert alkotó ezúttal színes, csillogó, merev plexilapokat alkalmazott, ezekből készítette a kötélre csíptetett, hétköznapi, egyszerű ruhadarabokat, amelyek úgy idézik meg nagyanyáink, szüleink kertjét, gyerekkorunk nyári, szellős, napsütötte hangulatát, hogy szinte érezzük a frissen mosott ruha illatát.

Németh Ágnes művészetének alapja a gyerekkorban megtapasztalt közvetlen közelség a természettel. Ezért is jelennek meg az életmű dinamikus gesztusokkal létrehozott, mágikus erejű alkotásaiban következetesen a természet kézzel fogható anyagai: a fűzfavessző, a szalma, az agyag, a homok, a föld. A művész most lemondott az anyag közvetlen alakításáról, ezúttal a spirituális tartalom fontosabb volt számára, ahogyan a természet egy apró szigetében az otthon emlékét megidézte.

Saját Éden

Boros Viola

Ilosvai-gyűjtemény

  1. június 9. – szeptember 2.

Kurátor: Bordács Andrea

Boros Viola (1966) a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán végzett 1988-ban. 1988 és 1990 között a düsseldorfi Képzőművészeti Akadémián Beate Schiff tanítványa volt. Az elmúlt évtizedekben számos jelentős német- és magyarországi kiállítóhelyen volt önálló tárlata. Új kiállításán egy hatalmas pannót láthatunk, rajta a művész minden évszakban újra megfestett kertjeivel. A képeken az évszakok nem különülnek el markánsan, folyamatosan átnyúlnak egymásba, a kopasz ágak összeölelkeznek a burjánzó indákkal. Mivel a képek több modulból állnak, egyszerre láthatjuk a részleteket és a nagy egészet is. Boros számára a kert mindig is metaforikus értelmű, mivel sohasem csak virágzó vegetáció, hanem életfelfogás, lelkiállapot is. Nem teljesen természetes, de nem is egészen mesterséges környezet; „egyfajta megkomponált, megszelídített vadon”, ahová az ember – a Paradicsomhoz hasonlóan – folyamatosan visszavágyik.

Kilátás
Mátrai Erik
Czóbel Múzeum udvara
2018. június 9. – szeptember 9.

Kurátor: Boros Lili

Mátrai Erik (1977) a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán diplomázott 2004-ben. A kétezres évek elejétől rendszeresen láthatóak a művei jelentős hazai és külföldi kiállítóhelyeken. Szívesen készít helyspecifikus installációkat, az utóbbi években ezekhez gyakran használ fényeffekteket is. Porticus című munkájával 2018 márciusában elnyerte a Fény Mestere nívódíjat.

A Czóbel Múzeum belső kertjébe készített helyspecifikus installációja egy megmászható magasles. Az építmény tetejéről a városra, annak templomtornyaira és háztetőire egészen különleges rálátás nyílik. A magaslest a művész életének egyik fontos élménye inspirálta – a Czóbel Múzeum kertjében megépített öt méter magas, felfelé törő építményből most valamennyi látogató különleges, szép élmény részese lehet.

Nincs több titok!

Válogatás Gerő László gyűjteményéből

Rita Ackermann ▪ AES+F group ▪ Monika Baer ▪ Bak Imre ▪ Batykó Róbert ▪ Birkás Ákos ▪ John Bock ▪ Braun András ▪ Günter Brus ▪ Csákány István ▪ Tim Eitel ▪ Gőbölyös Luca ▪ Hajas Tibor ▪ Halász Péter ▪ Ann Kristin Hamm ▪ El-Hassan Róza ▪ Hencze Tamás ▪ Hund und Horn ▪ Martha Jungwirth ▪ Johanna Kandl ▪ Kaszás Tamás ▪ El Kazovszkij ▪ Kicsiny Balázs ▪ Klimó Károly ▪ Konok Tamás ▪ Atelier van Lieshout ▪ Erik van Lieshout ▪ Martin Henrik ▪ Mulasics László ▪ Nádler István ▪ Németh Hajnal ▪ Natalia Nikitin ▪ Jan van der Pol ▪ Neo Rauch ▪ Anselm Reyle ▪ Daniel Richter ▪ Christoph Ruckhäberle ▪ Eva Schlegl ▪ David Schnell ▪ Rudolf Schwarzkogler ▪ Daniel Spoerri ▪ Kamen Stoyanov ▪ Christine Streuli ▪ Sugár Gyula ▪ Szabó Ottó ▪ Szarka Péter ▪ Szűcs Attila ▪ Tarr Hajnalka ▪ Várnai Gyula ▪ Matthias Weischer

MűvészetMalom

  1. április 8. – augusztus 26.

Kurátor: Muladi Brigitta

Gerő László közgazdász az egyik legizgalmasabb magyarországi művészeti kollekció tulajdonosa. Jókora ívet felölelő gyűjteményének magja a bécsi akcionizmus, amely a test szenvedéseit orgiasztikus akciók formájában jeleníti meg. A nyolcvanas években a gyűjtőt főként az európai avantgárd, ezen belül a lírai absztrakt gesztusfestészet érdekelte. Kiemelt helyet foglal el a kollekcióban a kelet-európai festészet, kiváltképp a Lipcsei iskola, amelynek meghatározó képviselőitől szintén fontos műveket találunk a gyűjteményben.

Nagy számban találhatók alkotások olyan „különutas” művészektől, akiket az utóbbi két évtizedben aktívan foglalkoztatott a művészetfogalom megújítása, s akik a konvenciókat elvetve, műfajoktól függetlenül, de a múltból építkezve, azt továbbgondolva saját utakat keresnek. A gyűjtemény plasztikai részének meghatározó vonulata az objekt műfajának átalakulásához köthető.

A kiállítás reprezentatív áttekintést ad Gerő László gondosan felépített, gazdag gyűjteményéből. Az elmúlt évtizedek kiemelkedő műveit láthatjuk a tárlaton: a közelmúlt sokszor titkok övezte, nagy hatású narratíváinak alkotásait.

Fix Flux

A nagyváradi Partium Keresztény Egyetem képzőművészet szakos hallgatói

MűvészetMalom

  1. június 9. – július 8.

Kurátor: Bartha Sándor

A kiállítás egy pillanatot rögzít abból az élet-oktatás-munka-művészet folyamatból, fluxusból, amely immár 15 éve zajlik a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti szakán. Az itt látható alkalmazott és autonóm művészeti alkotások a *fluxus* szellemiségéhez híven hirdetik az élet és művészet közötti határok lebontásának szükségességét. A látogatók plakátokat, kiadványterveket, tipográfia-gyakorlatokat, illusztrációkat, betűterveket, könyvobjekteket, installációkat és installációterveket tekinthetnek meg.

A tárlat egy ígéretes nemzedék bemutatkozása egy fontos – ám Magyarországon kevéssé ismert – alkotói műhely keretében, melyet olyan kitűnő művészek működtetnek, mint Ujvárossy László vagy Ütő Gusztáv.

Csiszolatlan gyémántok

Josef Bolf ▪ Joseba Eskubi ▪ Martin Gerboc ▪ Hajas Katinka ▪ Hajdú Kinga ▪ Folkert de Jong ▪ Svätopluk Mykita ▪ Yengibarian Mamikon ▪ Makai Mira Dalma ▪ Justin Mortimer ▪ Nemes Márton ▪ Daniel Pitín ▪ Vitaly Pushnitsky ▪ Siflis András ▪ Nicola Samori ▪ Szűcs Attila ▪ Johan Tahon ▪ Tranker Kata

MűvészetMalom

  1. június 9. – szeptember 2.

Kurátorok: Muladi Brigitta és Alexander Tinei

A kiállítás legfőbb ambíciója: feltérképezni a kortárs képzőművészet néhány aktuális aspektusát. A posztkonceptuális és posztmediális művek többsége az elmúlt években jött létre, de találunk kifejezetten erre az alkalomra készült alkotásokat is.

Az itt szereplő, nemzetközi szcénában jelenlevő középgenerációs festők művészetének fókuszában a festészeti médium és a valóság kapcsolatának újraértelmezése, aktualizálása áll. Műveik a realitásra, az ember kulturális és politikai környezetére reflektálnak, de sokszor időtlen, valóságon túli érzetet keltenek, legyen az posztapokaliptikus, utópikus, olykor embertelen, disztópikus, metafizikai töltésű vízió vagy az előadásmódra figyelő, ironikus expresszív festői kísérlet.

A térhasználat és a plasztikai formálás folytatható pozícióit mutatja be a tárlat néhány fiatalabb alkotó művein keresztül. Nézőpontjuk a posztkonceptuális hang és fényjátéktól, a vallási tapasztalat metafizikáján át a posztszkeptikus iróniáig jut el. Egészen új stratégiákat vonultatnak fel a legfiatalabb generáció tagjai – leginkább az emlékezetkultúra változásaihoz, az absztraktció különleges festészeti és téri konstrukcióihoz kapcsolódóan.

Asphyxia – Az utolsó lehelet

Žarko Bašeski
MűvészetMalom

  1. június 9–24.

Kurátor: Szilágyi Zsófia Júlia

Žarko Bašeski (1957) macedón szobrászművész, a szkopjei Egyetem Képzőművészeti Karának professzora. Gyakran állít ki jelentős nemzetközi művészeti helyszíneken. Az elmúlt évben öt szobra is látható volt Szentendrén, az Art Capital MIG 21 című kiállításán.

Bašeski absztrakt szobrászként kezdte pályafutását, fokozatosan jutott el a figurális megformáláshoz, mellyel párhuzamosan anyaghasználata is megváltozott: a fát, a fémet, a követ modern anyagok, szilikon, poliészter és a valódi haj váltotta fel. Az aprólékos, gondos megfigyelésen alapuló mimetikus szándék és a filozófiai megközelítés feszültsége jellemzi munkáit. A hiperrealista megfogalmazás rendhagyóvá avatja néző és szobor viszonyát, már-már zavaró közelségbe hozza a szereplőket. Ez történik a most kiállított, gigantikusra nagyított, agóniától eltorzult emberfejének esetében is. Az Asphyxia című új munkája nem ad fogódzót, nem segít narratívákkal, a kikerülhetetlenné monumentalizált fej egyszerre szembesít a semmibe hullás mélyen személyes pillanataival és általános emberi dimenziókkal.

Alapított Édenkert – nemzetközi videóművészeti szemle

Janet Biggs ▪ Ursula Biemann ▪ Shaun Gladwell ▪ Ali Kazma ▪ Clare Langan ▪ Violaine Lochu ▪ Gianluigi Maria Masucci ▪ Miguel Angel Ríos ▪ Frank Smith

MűvészetMalom

  1. június 19. – szeptember 2.

Kurátorok: Paul Ardenne és Barbara Polla

Egy francia és egy svájci kurátor – Paul Ardenne művészettörténész, az antopocén kori művészet alapművének szerzője és Barbara Polla író, a Genfi Egyetem Környezet és Egészségprogramjának elindítója – 2011 óta minden évben szervez egy videóművészeti szemlét a legprogresszívebb alkotások számára. Idén rendhagyó módon ennek Magyarország a helyszíne, az Art Capital keretén belül. A művek tematikus közös nevezője természet és épített környezet viszonya, az emberi beavatkozások globális hatása, az elveszett Paradicsom emlékezete és egy új éden létrehozásának az ideája.

Valamennyi Szentendre

Nádas Péter

Szerb püspöki templom Alkotmány utcai kőfala

  1. június 9. – szeptember 2.

Kurátor: Szilágyi Zsófia Júlia

A gyerekkorától kezdve írónak készülő Nádas Péter (1942) pályáját fotózással kezdte. A fényképészeti szakiskolát követően a Nők Lapja, majd a Pest Megyei Hírlap fotóriportereként dolgozott. Nemzetközi elismeréssel kísért irodalmi munkássága mellett mint fotós a kétezres évektől időnként kiállításokkal is jelentkezik. 2003-ban Budapesten és Berlinben, 2004-ben Hágában, 2012-ben a svájci Zugban, 2013-ban újra Budapesten állította ki a fényképeit.

Szentendre épületeiről, képzőművészeiről és hétköznapi lakóiról a hatvanas években több fotósorozatot is készített. A magángyűjteményekben őrzött, ritkán látható felvételekből most az ArtCapital keretében látható válogatás.

Art ante portas

1968–2018 • Tiszteletadás a Szentendrei Szabadtéri Tárlat előtt

alkalmi, pop up kiállítás 2018. június 24-én Szentendre közterein

Fél évszázaddal ezelőtt fiatal, autodidakta képzőművészek úgy döntöttek, hogy a szentendrei Templomdombon, a szabad ég alatt teremtenek maguk és sorstársaik számára kiállítási lehetőséget. Ez a döntés a korszak egyik legfontosabb gesztusa volt: a szabadság valóságos perspektívájának megteremtése a pártállami diktatúrában, amely ezt a kifejezést olyan módon tette politikai szlogenné, hogy eredeti jelentésétől megfosztotta.

Számunkra, akik az Art Capitalt szervezzük, különösen fontos ez a hagyomány: a szabadság és a művészet közösségének hagyománya. Ezért felkértünk sok-sok képzőművészt, aki osztozik abban a meggyőződésünkben, hogy bármilyen kötöttségek között is kelljen megnyilvánulnunk, azon belül mindig megteremthető a szabadság, s aki ennek megjelenítését hozzánk hasonlóan alapvető értéknek tartja, hogy ezen a napon hozza el Szentendrére és állítsa ki a szabad ég alatt valamely, általa fontosnak tartott művét – ilyen módon tisztelegve a fél évszázada indult Szentendrei Szabadtéri Tárlat előtt.

Társult kiállítás:

Expedíció – médiaművészeti kiállítás

Benkovits Balázs ▪ Csató Máté ▪ Csontó Lajos ▪ feLugossy László ▪ Magyarósi Éva ▪ Margit Szabolcs ▪ Molnár Ágnes Éva ▪ Pacsika Rudolf ▪ Roi Vaara ▪ Szirtes János ▪ Tóth Eszter ▪ ef Zámbó István

Vajda Lajos Stúdió Pinceműhely

  1. június 8. – július 1.

Programok

  1. június 7-10.

Filmek a Dunán

Szentendre belvárosa, Dunakorzó

június 7., csütörtök (-1 napi beharangozó)

20.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Ruben Östlund

A négyzet (2017)

 

június 8., péntek (0. napi beharangozó)

14.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Palásthy György

Égigérő fű (1979)

 

16.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Nagy Dénes

Másik Magyarország (2013)

 

17.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

A Vajda Lajos Stúdió filmjei

 

18.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Bódy Gábor

Nárcisz és Psyche (1980)

 

19.30

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Bódy Gábor

Psyche és Nárcisz (1980)

 

21.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Agnes Varda – JR

Arcélek, útszélek (2017)

 

június 9., szombat

10.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Fejér Tamás

Tüskevár (1967)

 

12.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Mosonyi Szabolcs

Vad Balaton (2018)

 

13.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Forgács Péter

Wittgenstein: Tractatus (1992)

 

13.30

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Bukta Imre

A kiállítást megnyitom (2016)

 

14.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Wim Wenders – Julian Riberio Salgado

A föld sója (2014)

 

16.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

fe Lugossy László

Van aki ingyen pszichedelikus (2016)

 

17.30

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Pálfi György

Final cut (2012)

 

19.00

A Duna-korzón, a Görög utcánál

Vernisszázs

A vendégeket üdvözli: Gulyás Gábor múzeumigazgató, az Art Capital főkurátora

Köszöntőt mond: Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális alpolgármestere

Az Art Capitalt megnyitja: Mohau Modisakeng képzőművész

 

19.30

Gergye Krisztián: „Ha mi árnyak…” – térinstalláció és performansz.

Rendező, koreográfus, előadó, látvány: Gergye Krisztián
Képzőművészeti konzultáns, alkotótárs: Trifusz Péter
Zeneszerző, zenei előadók: Zombola Péter / Philipp György
Fotós szereplő: Dömölky Dániel
Az előadás térinstallációjában megjelenik: Rabóczky Judit Rita Lilith című szobra
Felhasznált versek: Áfra János Rítus című kötetéből: Tömeg; A sötétség igéi
Jelmeztervező: Béres Móni
Díszlet: Zöldy Z. Gergely
Asszisztens: Mányoki-Kántor Bence
Produkciós vezető: Gáspár Anna
Produkciós menedzser: Ágoston Eszter

 

20.30

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Julian Rosefeldt

Manifesztum (2015)

 

június 10., vasárnap

10.00-18.00

Vajda Múzeum

Családi nap

 

10.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Dargay Attila

Az erdő kapitánya (1988)

 

11.30

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Pálfi Zsolt

Lengemesék (2017)

 

13.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Sarah Johansen

A kertész titka (2016)

 

14.00

Czóbel Múzeum, belső udvar

Boros Lili kurátor és Mátrai Erik tárlatvezetése a Kilátás című kiállításon

 

15.00

Kmetty Múzeum, belső udvar

Berszán Zsolt tárlatvezetése A bomlás virágai című kiállításán

 

15.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Enyedi Ildikó

Testről és lélekről (2017)

 

16.00

Szentendrei Képtár

Muladi Brigitta tárlatvezetése az Átkelő című kiállításon

 

17.00

Ámos Imre – Anna Margit Múzeum

Paksi Endre Lehel könyvbemutatója

 

17.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Jim Jarmusch

Paterson (2016)

 

19.00

A Duna-korzón, a Görög utcánál

Gergye Krisztián

„Ha mi árnyak…” – térinstalláció és performansz

 

20.00

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Michael Haneke

Happy end (2017)

 

21.30

Ingyenes filmvetítés a Duna-korzón, a Görög utcánál

Sós Ágnes

Szerelempatak (2013)

 

  1. június 12.

9.45-17.00

Ferenczy Múzeum

Kert/művészet – konferencia

 

16.00

Barcsay Múzeum

Kigyós Fruzsina kurátori tárlatvezetése a Látnivalók az emberkertben és a Remix of Demage című kiállításon.

 

17.00

Ferenczy Múzeum

A jelen időzítése – könyvbemutató

A könyvet bemutatja: Nemes Z. Márió esztéta

 

  1. június 13.

18.00

MűvészetMalom

Ne kertelj! – irodalmi est zenével

Závada Péter, Dés András

 

  1. június 14-17.

Extra muros: Bázelben az Art Capital!

Rhy Art Fair Basel

(Bázel, Muelhaustrasse 17.)

Deim Balázs kiállítása

 

  1. június 14.

17.00

Vajda Múzeum

Bodonyi Emőke kurátori tárlatvezetése az Ösvények a kertben és az Örök kert című kiállításon.

 

18.00

MűvészetMalom

Ne kertelj! – irodalmi est zenével

Grecsó Krisztián, Hrutka Róbert

 

19.00

Fő tér

London’s Global University Jazz

szabadtéri koncert

 

  1. június 15.

17.00

Ámos Imre – Anna Margit Múzeum

Szabó Noémi kurátori tárlatvezetése az Organika című kiállításon.

 

18.00

MűvészetMalom

Ne kertelj! – irodalmi est

Karafiáth Orsolya, Legát Tibor

 

19.30

P’Art Mozi

Filmvetítés

Sára Sándor

Holnap lesz fácán (1974)

A vetítést követően beszélgetés Réz András filmesztétával

 

  1. június 16.

10.00

Ámos Imre – Anna Margit Múzeum

Gerilla kertészeti workshop – Szikra Renáta művészettörténész vezetésével.

 

11.00

Czóbel Múzeum

Bordács Andrea kurátori tárlatvezetése a Saját Éden című tárlaton.

 

17.00

Bizottság-liget

Szabó Noémi tárlatvezetése A víz emlékezete, a Kert-hálózatok és a Kerti locsoló című projekteknél.

 

18.00

MűvészetMalom

Ne kertelj! – irodalmi est

Kemény István, Kemény Zsófi

 

20.00

MűvészetMalom

Tudósok

koncert

 

  1. június 17.

10.00

Ferenczy Múzeum

Világok kertje – múzeumpedagógia gyerekeknek

 

17.00

Kmetty Múzeum

Szilágyi Zsófia Júlia tárlatvezetése a Yes you! című kiállításon.

 

18.00

MűvészetMalom

Ne kertelj! – irodalmi est

Nádasdy Ádám, Térey János

 

  1. június 18-22.

Ferenczy Múzeum

Art Capital Képzőművészeti tábor gyerekeknek

 

  1. június 19.

10.00-17.00

Ferenczy Múzeum

Kortársítás – konferencia

 

17.00

Ámos Imre – Anna Margit Múzeum

Eged Dalma kurátori tárlatvezetése a Hortus conclusus című kiállításon.

 

  1. június 20.

17.00

Szentendrei Képtár

Németh Gábor író tárlatvezetése az Átkelés című kiállításon.

 

  1. június 21.

17.00

Alkotmány utca

Szilágyi Zsófia Júlia kurátori tárlatvezetése a Valamennyi Szentendre című kiállításon.

 

18.30

P’Art Mozi

Filmvetítés

Naomi Kawase

A remény receptje (2015)

A vetítést követően beszélgetés. Csákvári Géza filmkritikus vendége: Pelle Csilla.

 

  1. június 22.

18.30

P’Art Mozi

Filmvetítés

Martin Sulik

A kertben (1995)

A vetítést követően Szarka Judit filmesztéta és Schramkó Péter tanár filmelemző beszélgetése.

 

  1. június 23.

9.30-13.00

Fő tér

Jóga a szabadban (Indiai jógafesztivál az Art Capitalon)

 

9.30

Kovács Margit Múzeum

Múzeumpedagógia gyerekeknek

 

14.00

MűvészetMalom

Kertséta gyerekeknek

 

17.00

MűvészetMalom

Muladi Brigitta kurátori tárlatvezetése a Csiszolatlan gyémántok című kiállításon.

 

18.00-24.00

Valamennyi múzeumban és kiállítóhelyen

Múzeumok Éjszakája programok

 

19.00

Ámos Imre – Anna Margit Múzeum

Festői szerelem – felolvasószínház

 

20.00

MűvészetMalom

Gergye Krisztián: „Ha mi árnyak…” – térinstalláció és performansz

 

  1. június 24.

19.00

MűvészetMalom

Gergye Krisztián: „Ha mi árnyak…” – térinstalláció és performansz

 

Helyszínek

 

Anna Margit – Ámos Imre Múzeum

Szentendre, Bogdányi utca 10.

 

Barcsay Múzeum

Szentendre, Dumtsa Jenő utca 10.

 

Czóbel Múzeum

Szentendre, Templom tér 1.

 

Ferenczy Múzeum

Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.

 

Ilosvai-gyűjtemény

Szentendre, Templom tér 1.

 

Kmetty Múzeum és udvara

Szentendre, Fő tér 2-5.

 

Kovács Margit Kerámiamúzeum

Szentendre, Vastagh György u. 1.

 

MűvészetMalom

Szentendre, Bogdányi utca 32.

 

P’Art Mozi

Szentendre, Duna korzó 18.

 

Szentendrei Képtár

Szentendre, Fő tér 2-5.


Vajda Lajos Múzeum

Szentendre, Hunyadi utca 1.

 

Vajda Lajos Stúdió Pinceműhely

Szentendre, Péter Pál utca 6.

 

Kültéri helyszínek:

Alkotmány utca

Bizottság-liget

Duna-korzó

Fő tér

Templomdomb

Vastagh György utca

Belépőjegyek:

Napijegyek

Normál napijegy

Egy adott napon valamennyi kiállítás egyszeri megtekintésére jogosít.

Ára: 2000 Ft

Kedvezményes napijegy diákoknak és nyugdíjasoknak

Egy adott napon valamennyi kiállítás egyszeri megtekintésére jogosít.

(Igénybevételéhez érvényes diákigazolvány szükséges.)

Ára: 1200 Ft

Szakmai napijegy művészeti intézmények oktatóinak és hallgatóinak

Egy adott napon valamennyi kiállítás egyszeri megtekintésére jogosít.

(Igénybevételéhez érvényes diákigazolvány szükséges.)

Ára: 900 Ft

Múzeumpedagógiai foglalkozás

Érvényes egy-egy múzeumpedagógiai foglalkozáson való részvételre egy adott napon.

(Bérlettel vagy napijeggyel ingyenes.)

Ára: 900 Ft

 Bérletek

Normál bérlet (névre szóló)

Valamennyi kiállítás korlátlan számú megtekintésére jogosít és ingyenes belépésre minden társművészeti programra 2018. június 24-ig.

(Az érvényesség feltétele a személyazonosság igazolása – bármilyen fényképes igazolvánnyal.)

Ára: 6000 Ft

Kedvezményes bérlet diákoknak és nyugdíjasoknak (névre szóló)

Valamennyi kiállítás korlátlan számú megtekintésére jogosít és ingyenes belépésre minden társművészeti programra 2018. június 24-ig.

(Az érvényesség feltétele a személyazonosság igazolása – bármilyen fényképes igazolvánnyal.)

Ára: 4500 Ft

Szentendre bérlet (névre szóló, kizárólag szentendrei lakosoknak)

Valamennyi kiállítás korlátlan számú megtekintésére jogosít és ingyenes belépésre minden társművészeti programra 2018. június 24-ig.

(Az érvényesség feltétele a személyazonosság igazolása – bármilyen fényképes igazolvánnyal.)

Ára: 3000 Ft

GOLD bérlet (átruházható)

Valamennyi kiállítás korlátlan számú megtekintésére jogosít és ingyenes belépésre minden társművészeti programra 2018. június 24-ig.

(Az érvényesség feltétele a személyazonosság igazolása – bármilyen fényképes igazolvánnyal.)

Ára: 20 000 Ft

Ingyenesen látogathatják a kiállításokat:

6 év alatti gyermekek

65 év feletti nyugdíjasok

fogyatékkal élők egy-egy kísérővel

ICOM-kártyával rendelkezők

MVMSZ-tagok (érvényes szakmai belépővel)

a Pulszky Társaság tagjai

 

A kiállítások nyitvatartása az Art Capital idején

Kedden, szerdán és vasárnap 10–18 óráig, csütörtökön, pénteken és szombaton 10–20 óráig.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top
rész elé elég egyszer beilleszteni oldalanként -->