A Budapesti Wagner-napok 12 éves sikertörténet. Az eredeti koncepció lényegében nem változott: a különleges akusztika segítségével új formában mutatni meg a nagy német zeneszerző operáit, a világ vezető énekeseivel és a legjobb magyar előadókkal. A mára világhírűvé vált eseménysorozat idén önálló arculatot kap, melynek vizuális elemei egy különleges hangképelemző szoftver segítségével, Wagner operáinak vezérmotívumai alapján születtek. A június 7-től 17-ig tartó Budapesti Wagner-napokon nem csak az új arculat debütál, de egy új bemutató, beszélgetések, filmvetítések is várják a nézőket a Müpában.
2006-ban páratlan nemzetközi sikerrel, két elsöprő erejű Parsifal-előadással kezdődött a Budapesti Wagner-napok története. Az elmúlt 12 év során a Wagner-rajongók ünnepévé vált eseménysorozat az úgynevezett teljes „bayreuthi kánont”, vagyis a szerző életében a Zöld Domb tetején álló Festspielhausban bemutatott mind a tíz operát színre vitte, évről-évre különleges kísérőprogramokkal – dalestekkel, beszélgetésekkel, filmvetítéssel, kiállításokkal – fűszerezve az élményt.
„Az egyik művészi cél az volt, hogy felfedezzük a Wagner-drámákban rejlő zenei és színpadi finomságokat. Wagnerről azt hiszik, hogy bombasztikus a zenéje, és minden érzelme túldimenzionált. Meg akartam mutatni, hogy ez nem igaz. Érzésem szerint a túlságosan hősies és bombasztikus előadásban elvesznek az apró emberi reakciók, amik nagyon fontosak Wagnernél”
– fogalmazott az eseménysorozat sorozat egyediségéről Fischer Ádám karmester, a Budapesti Wagner-napok művészeti vezetője.
Fischer Ádám, Fotó: Csibi Szilvia
„Vannak az úgynevezett „Ring-évek”, amikor A nibelung gyűrűje tetralógia áll a középpontban, és van, amikor más halhatatlan Wagner-remekművek kerülnek színre, ahogy idén például a Trisztán és Izolda nyitja a fesztivált, Cesare Lievi vadonatúj rendezésében„
– mondta el Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, kiemelve, hogy a Budapesti Wagner-napok a külföldi nézők számára is igen vonzó úticéllá tette Budapestet, ahogy az is hatalmas büszkeségre ad okot, hogy a New York Times egyenesen a Bayreuthi Ünnepi Játékok kiváló alternatívájaként említi az eseménysorozatot.
Fotó: Pályi Zsófia
Az idei év azért is különleges, mert a nemzetközi rangú fesztivál önálló arculatot kap. A tervezésre a Geometry cégcsoport kapott felkérést: Wagner újító szellemisége jegyében egy igazán 21. századi, modern vizuális világot képzeltek el, és a digitális technológiát hívták segítségül.
„A kreatív koncepció alapjául a wagneri életmű egyik legjellegzetesebb sajátosságát, a vezérmotívum-rendszert választottuk, mert úgy éreztük, ez egy olyan egyedi jellemzője a zeneszerző munkásságának, amelyre lehet és érdemes is építeni. Ezeket a vezérmotívumokat szerettük volna képpé varázsolni, megjeleníteni egy modern, dinamikus arculatban”
– emelte ki Tóth Andrea, a Geometry cégcsoport kreatív igazgatója. Az audiovizuális szakemberek és kreatív mérnökök által megalkotott speciális szoftver alapja a hangképelemzés, amely a vezérmotívumokban megszólaló különböző hangszereket, hangszercsoportokat egy-egy vonalnak felelteti meg. Ezek a vonalak különböző színű és irányú vektorokból épülnek fel, amelyek valós időben kapcsolódnak össze a képernyőn, így hozva létre azt a látványos animációt, amely az arculat alapját képezi. Tehát az egyszerre ad zenei és képi élményt. Ráadásul mindig be lehet táplálni a következő produkció legfontosabb dallamait, s az újabb képi motívum szinte automatikusan „előáll”.
Fotó: Pályi Zsófia
„Ez persze nem ilyen egyszerű, hosszú távon is izgalmas koncepcióban gondolkodunk, a körültekintő tervezés és folyamatos kísérletezés szerves része a Müpával való közös munkának”
– fejtette ki Tóth Andrea, kiemelve, hogy a létrehozott különleges szoftvernek köszönhetően az arculati megoldások egységesek, ugyanakkor dinamikusak lesznek.
Az animációs dallamívek, zenei-képi „vulkánkitörések” után a vonalak többé-kevésbé párhuzamossá válnak és egy laza W-t formálnak, amely világosan utal a szerző nevére. Az arculat animációs jellege utal arra is, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben nincsenek meg a hagyományos színházcsinálás kellékei, a zsinórpadlás, a süllyesztők, a kulisszák, s itt nagy mértékben a zene erejével, valamint vetítésekkel, fényjátékokkal kell megteremteni a történések keretét. Azaz újító és modern megközelítésekkel nemcsak az arculatban, hanem a színpadon is találkozhatunk.
![Stephen Gould[Foto: KAY HERSCHELMANN]](https://i0.wp.com/librarius.hu/wp-content/uploads/2018/05/Stephen_Gould.jpg?ssl=1 "Stephen Gould")
Az eseménysorozat 2018-ban Trisztán és Izolda lenyűgöző szerelmének történetével nyit, a művet ezúttal új rendezésben élvezhetjük, olyan kivételes művészekkel a főszerepben, mint az elismert Wagner-énekes Anja Kampe és a keresett német hőstenor Peter Seiffert. A szerelem és a szenvedély központi eleme a Tannhäusernek is: Matthias Oldag a ma emberéhez szóló rendezésében Erzsébetként újra a lenyűgöző Szabóki Tündét hallhatjuk, a címszerepben pedig a kitűnő amerikai tenor, Stephen Gould látható. Idén új szereposztásban tér vissza Kovalik Balázs 2015-ben hatalmas sikert aratott, rendhagyó rendezése, A bolygó hollandi, benne a népszerű svéd baritonnal, John Lundgrennel, Sentaként pedig a világ operaházaiban rendszeresen megforduló Elisabeth Striddel. Igazi ínyencségnek ígérkezik a finn Camilla Nylund Wagner-estje is, ahol a mester ritkábban hallható dalai mellett más 19. és 20. századi zeneszerzők – köztük Sibelius, Mahler és Strauss – művei is megszólalnak.
A Budapesti Wagner-napok ideje alatt a BKK Müpához érkező hajójárata rendhagyó menetrend szerint, idén először az esti előadásokat követően is közlekedik majd, ráadásul a fesztiválra érkező nézők Wagner-jegyüket bemutatva ingyenesen utazhatnak.
A Budapesti Wagner-napok új arculata és a tervezés folyamata az alábbi videóban látható:
