Megosztottságot és nyugtalanságot okozott a bajor tartományi kormány azzal a döntésével, hogy kötelező kifüggeszteni a keresztet a németországi tartományban működő állami hivatalokban – mondta a német katolikus püspöki konferencia elnöke egy hétfői lapinterjúban. A németországi evangélikus egyház (EKD) tanácsának elnöke is bírálta a müncheni vezetés döntését, amelyet az ország lakosságának többsége is elutasít.
Reinhard Marx bíboros, München-Freising egyházmegye érseke a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a plébániák és a családok szintjéig hatoló „megosztottság, nyugtalanság, egymásnak feszülés” tapasztalható a bajor miniszterelnöki tisztségben Horst Seehofert követő Markus Söder vezette kormány első döntései között bevezetett keresztkifüggesztési kötelezettség miatt.
A „valószínűleg jó szándékú akció” nem érte el a célját, a tartomány keresztény jellegének tudatosítását és erősítését – mondta Reinhard Marx. Eegy ilyen döntés előtt vitát kellett volna folytatni az egyházakkal és a társadalmi csoportokkal, azokkal is, amelyek nem keresztények. Kellett volna beszélni arról, hogy „mit jelent nekünk annak az embernek az üzenete, akit a kereszten látunk”, és arról is, hogy mit jelentenek a keresztény értékek.
„Egyetlen párt vagy állam, bíborosként én sem határozhatom meg csak úgy, hogy mi keresztényi”
– mondta Reinhard Marx.
Arra a felvetésre, hogy Markus Söder az intézkedéssel csupán sok keresztény azon érzésére reagál, hogy a közösség egyre csak fogyatkozik, és értékei veszélybe kerültek, Reinhard Marx elmondta: valóban létezik ez az érzés, „de éppen ezért lenne fontos, hogy beszéljünk egymással”. Meg kellene vitatni, hogy „mit is jelent nekünk a kereszt egyáltalán, és mit jelent élni egy olyan országban, amelyet a kereszténység formált”. Ebbe a vitába mindenkit be kell vonni, keresztényeket, muzulmánokat, zsidókat és a vallástalanokat is.
Hozzátette: aki csak kulturális jelképnek tartja a keresztet, az nem értette meg a lényeget, és ez a felfogás az állam részéről azt jelentené, hogy „az állam nevében kisajátítják a keresztet”.
Bírálta a tartományi kormány döntését Heinrich Bedford-Strohm, az EKD tanácsának elnöke is, aki a napokban egy német hírportálokon idézett interjúban kiemelte, hogy a kereszt mindenekelőtt vallási jelkép, és nem lehet csak a nyugati keresztény kultúra jelképeként értelmezni. A bajor kormány korlátozó jellegű menekültügyi politikájára utalva hozzátette: a kereszt „a szeretet egyetemes parancsát” is jelenti, nem arra szolgál, hogy bárki is védekezzen mások ellen, hanem arra int, hogy „felelősséggel tartozunk minden ember iránt”, ami a menekültekre is vonatkozik – mondta Heinrich Bedford-Strohm.
A németek csaknem kétharmada, 64 százaléka ellenzi, hogy keresztet függesszenek ki minden állami hivatalban – mutatta ki az Emnid közvélemény-kutató társaság. A Bild am Sonntag című vasárnapi német lap megbízásából készített felmérés szerint 29 százalék ért egyet a kereszt-kifüggesztési kötelezettséggel.
A katolikusok körében 48 százalék elutasítja, 38 százalék támogatja, az evangélikusoknak pedig 62 százaléka elveti, 34 százaléka üdvözli, hogy legyen kereszt az állami hivatalokban.
A bajor kormány a legutóbbi, keddi ülésén úgy döntött, hogy „Bajorország történelmi és kulturális jellegének kifejezéseként” június 1-jétől keresztet kell kifüggeszteni a tartományban működő állami hivatalok épületeiben, a bejáratnál, jól látható helyen. A kormány közleményében kiemelte, hogy „a kereszt a keresztény-nyugati kulturális önazonosság alapvető jelképe”.
