+ Képzőművészet

Magyarázd el egy ellenséges földönkívülinek, miért ne rombolja le a múzeumot!

A Láthatatlan jelenlét című kiállításon végre fellebben a fátyol az FMC múzeumpedagógiai szándékáról és szemléletéről.

Fülöp Gábor Grundufó (Játszótér része) 2011
Keresés a weben

Láthatatlan jelenlét – kísérleti kiállítás kamaszoknak (de nemcsak nekik), 2018. április 26 – május 27., Barcsay Múzeum, Szentendre

Ilyen, kifejezetten kamaszokat megszólító, kísérleti, interaktív tárlat még nem volt Magyarországon.
Célja, hogy a látogató – itt fontos megjegyezni, legyen az bármilyen idős is – közelebb kerüljön a kortárs művészethez. Három mű az utazás kezdőpontja, innen indulunk térbe, időbe és az élet nagy kérdései közé kóborolni. Ez a három alkotás: Tóth Eszter Kint a bárány, benn a farkas című, szék- videóinstallációja, Ásztai Csaba Ádám és Éva című olajfestménye, valamint Vincze Ottó Magyarázat című hanginstallációja. Mindhárom mű zavarba hozza a befogadót, és más-más módon, de hiányérzetet kelt.

Ásztai Csaba Ádám és Éva 2003

  • Tóth Eszter székére nem lehet leülni.
  • Ásztai Csaba képén szó nincs az első emberpár klasszikus megörökítéséről, csupán röntgenképszerű utalásokat vélünk felfedezni.
  • Vincze Ottó izgalmas installációjában két női torzó beszélget egymással, és képtelenek akár csak egy szót is dekódolni a másik mondandójából.  A cím ugyan Magyarázat, de helyette csak újabb kérdéseket kapunk…

Innen indulunk és Josefh Kosuth, Csontó Lajos, Fülöp Gábor, a Kis Varsó és sok más alkotó művén át jutunk el az – esetleges, remélt – felismerésekig. Amelyekben a „gáz-shit-állat-raj-kúl-dab” stb. szavak sem ördögtől valók, sőt kívánatosak, hiszen a célcsoport ezekkel – is – fejezi ki magát.

Vincze Ottó Magyarázat 1998

A kiállításban szereplő alkotások elsősorban a Ferenczy Múzeum raktáraiból kerültek ki, s unikális módon, most végre múzeumpedagógia szempontok szerint dolgozhatták fel a gyűjteményt a kurátorok.

A tárlat címe több dologra utal: egyrészt a művészetközvetítő munkára – ami csatorna, a mű a kurátor és a közönség között – s akkor működik jól, ha a látogatónak láthatatlan ez a törekvés. Másrészt arra utal, hogy segítünk feloldani a kortárs művészettel kapcsolatos ellenérzéseket, sőt megmutatjuk, mennyire közel van mindenkihez.

Harmadrészt utal az emberiség globális „jelendeficit”-ére is.

Most, a Láthatatlan jelenlétben végre fellebben a fátyol az FMC múzeumpedagógiai szándékáról és szemléletéről. A tárlat problémákat és lehetőségeket vet fel, ám a válaszokat mindenkinek magának kell megtalálnia. Ezzel egyúttal egy pedagógiai módszertant is bemutat: nem történeti szemlélettel, haladunk előre az időben komótosan és kiszámíthatóan az őskortól napjainkig, hanem a jelenből kiindulva kóborlunk, csalinkázunk visszafelé a művészettörténetben.

Toth Eszter Kinn a bárány, benn a farkas 2012

A kiállítás számtalan kapcsolódási lehetőséggel, és három szokatlan interaktív játékkal invitálja a kortárs művészet derűs terébe a látogatókat: egy asszociációs játékba, mely során a művek mellé lehet rögzíteni az alkotás lehetséges értelmezéseit.

Egy szerepjátékos társasjátékba, minek során a kiállítás művei karakterekként „kelnek életre” és egymást gátolják, segítik valamint meghökkentő feladatok elé állítják a játékosokat. (Magyarázd el egy ellenséges földönkívülinek, miért ne rombolja le a múzeumot!)

Valamint egy képalkotós játékba, mely során kész mozaikokból lehet összeállítani egyéni figurákat.

A tárlat az alkotásokkal és az interakciós lehetőségekkel vezet minket – kamaszokat és felnőtteket egyaránt – azon mágikus és mindenkinek karnyújtásnyira lévő dolog felé, amit Jelenlétnek hívunk.

Magyarázd el egy ellenséges földönkívülinek, miért ne rombolja le a múzeumot!
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top