reklám
+ Irodalom

Punkbandában zúz a Hazai Attila Irodalmi Díj nyertese

Trieszt és Bukarest között sokkal több irodalom van, mint Los Angeles és New York között.

A kortárs délszláv irodalomról rendeztek kerekasztal-beszélgetést pénteken a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, ahol délután bejelentették, hogy idén Orcsik Roland veheti át a Hazai Attila Irodalmi Díjat.

A mai délszláv irodalom és az európai irodalmi hagyomány címmel meghirdetett beszélgetést az Európai Írótalálkozó keretében rendezték a szerb díszvendégség alkalmából Igor Marojević, Radoslav Petkovic, Dragan Velikic és Vladislava Vojnovic részvételével az Európa Pontban.

Igor Marojevic úgy vélte, a szerb irodalom egyik sajátossága, hogy sokkal inkább jellemző rá a politikai pluralizmus, mint például a korszellemet erősebben követő horvát irodalomra. A szerb irodalomban sok olyan elismert, neves szerző van, akik még mindig gyakran nyúlnak olyan 19-20. századi témákhoz, mint a hazafias hősiesség toposza. Mindennek hátterében az elmúlt évtizedek elvesztett háborúi állnak.

A Barcelonában élő író, aki Belgrádi csajok című novelláskötetével érkezett a könyvfesztiválra, kitért arra is: a szerb irodalom külföldi nyelvekre átültetésének egyik nehézsége, hogy tapasztalata szerint a nagy kultúrák nem nagyon hisznek a kisebb kultúráknak, a szerb könyveket nyugaton többnyire úgy olvassák, mintha Emir Kusturica valamelyik filmjét néznék.

Vladislava Vojnovic szerint a diszkrét humor, az irónia az, ami a legnehezebben átültethető szerbről más nyelvekre. Ez nem csupán nyelvi, hanem mentalitásbeli kérdés is, a szerbekhez közel áll az ironikus fogalmazásmód. Szerbiában nehéz önmagukban olyan nagy univerzális témákról írni vagy filmet készíteni, mint amilyen például a szerelem, mert a szerb közönség azt várja, hogy a saját környezetére, a szerbiai valóságra reflektáljon a művész – hangsúlyozta Vladislava Vojnovic, megjegyezve, hogy számára, aki nem érzi magát speciálisan szerb szerzőnek és kevésbé érdeklik a balkáni krízis, a háború témái, ez sokszor nehézséget jelent.

Ma, csaknem negyed évszázaddal Jugoszlávia szétesése után már értem, mit éreztek az emberek az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után

– fogalmazott Dragan Velikic, aki szerint mindenki számára hatalmas előnyökkel jár egy sokvallású, soknemzetiségű országban élni, egy írónak pedig egyenesen szükséges, hogy legyenek körülötte más kultúrák is.

Trieszt és Bukarest között sokkal több irodalom van, mint Los Angeles és New York között

– hangsúlyozta Dragan Velikic, akinek a könyvfesztviálra jelent meg a Nyomolvasó című regénye magyarul.

Radoslav Petkovic szerint sokat csökkent a többi volt jugoszláv ország irodalmának hatása Szerbiában. Ezzel szemben ma érezhetően nagyon erős az angol irodalom hatása a fiatal szerb írókra. Ám ezzel kapcsolatban van egy komoly félreértés, mert sok fiatal azt gondolja, hogy angol stílust használ, miközben többnyire rossz fordítások stílusát követik.

Pénteken délután jelentették be a könyvfesztiválon, hogy ebben az évben Orcsik Roland veheti át a Hazai Attila Irodalmi Díjat. Orcsik Roland 1975-ben született az egykori Jugoszláviában, Óbecsén. 1992 óta Szegeden él. Költeményeket, prózát, esszéket, tanulmányokat ír és délszláv nyelvekből fordít. 2004-ben Faludy-díjat, 2005-ben Tiszatáj-jutalmat, 2007-ben Sinkó Ervin-, 2010-ben Sziveri János-díjat, 2017-ben Csáth Géza-díjat kapott irodalmi munkáiért.

Alkotásait az experimentális és a klasszikus jegyek ötvözése, a zene, a térpoétika, az abszurd, valamint az identitás paródiái és groteszk jegyei jellemzik. Az experimentális punk-rockot játszó Lajka nevű zenekar tagja. Jelenleg az ötödik verseskötetén és második regényén dolgozik.

A fiatalon elhunyt Hazai Attila nevét viselő alapítvány 2012 őszén jött létre a szerző édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Célja a hagyaték gondozása mellett, hogy egy magánadományozó jóvoltából évente egymillió forint pénzjutalommal járó elismerésben részesítsen egy olyan pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság. A díjat először 2016-ban Bartók Imre nyerte el.

Az alapítvány elnöke Garaczi László, a kuratórium tagja az alapító Hazai Éva, valamint Berta Ádám, Németh Gábor, Sarankó Márta és Szegő János. A döntésben a kuratórium és az általuk felkért zsűri közreműködött, amelynek tagjai a 2017-ben díjazott Tóth Kinga, valamint Nagy Gabriella, Parti Nagy Lajos és Szilasi László. A díjat április 28-án veheti át Orcsik Roland.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top