+ Irodalom

A parlament a falra ment – Megjelent a 2018-as választás könyve

A librarius.hu közéleti verspályázatára – amelynek témája a 2018-as választás volt – több mint száz pályázat érkezett. A pályázati anyagok kiértékelésekor kiderült, hogy a költemények sokszínű gondolati világa egyúttal kordokumentum is. Az írások megmutatják, mit gondolunk, hogyan gondolkodunk az országról, és benne saját helyünkről. Hogy ez a sokszínűség megmaradjon, minden olyan írás helyet kapott az antológiában, amely megfelelt a pályázati kiírásnak.

A könyvben szereplő szerzők, helyenként álnévvel:

Across, Aditi-Inana Kinga, Akli Csenge, Balázsné Kóczián Enikő, Balázs Szabolcs, Balla Olga, Bándy Krisztina, Black Ice, Császár József, Csirke Zoltán, Dombi Tinódy László, Duplabandi, Dupling B. Artúr, Demeter József, Érdeklődő Gyerek, Farkas Edit, Formarágóhód, Fricz Ádám, Gemeinvizer Zsanett, Göndics Vivien, Gräff Helga, Hancz Virág, Hegedűs Emese, Hegedűs Ilona, Horváth Szilvia, Horváth Veronika, H. Túri Klára, Joó Laura, Juhos Viktor, Kerényi Kata, Kiss Ilona, Kiss László Marcell, Kondra Katalin, Kovjoe, Kraf Szabolcs László, Leslie Kona, Kovács Nara, Logosz, Lohonyai Zoltán Mayer Barbara, Mátyus Attila, Mihala László, Mihály Csilla, Moly, Nagy Gabriella, Nagy Idu, Nagy Vendel, Németh Márta, Norbert P. László, Ötvös Németh Edit, Palkó, pandev, P. Buzogány Árpád, Pekli roberta, Pék László Piroska Gábor, Plesznivy Károly, Pongó Ottó, Pusztai Boglárka, Remete Ladi, Sánta Hajnalka, Sárfalvi Krisztina,Seres Ferenc, Sitku Róbert, Stellinda, Sütő Fanni, dr. Szalóczy Péter, Szebegyinszky Réka, Szelényi Katalin, Szécsi József, Széll Erzsébet, Szirmai Péter, Tarsoly Beke Tamás, Jolie Taylor, Tárnok Dezső, T. G. Adrienn, Tóth Dóra, Tuza s Tibor, Vajda Ferenc, Varga István, Varga Vita, Velkey Borbála, Volentér Krisztián.

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Erről lemaradtam!
    1998 Választás?

    Tűzijáték. Játék a tűzzel?
    Sötét gondot ígéret űzz el!
    Kérdéseinkre nincsen válasz.
    Közben győzködnek: Válassz!
    Te tán, bután megfontolod
    Féleszűt, kevésbé bolondot?
    Szivárványt terítenek a szikre,
    Nem bánják elhisszük-e?
    Véleményed nem is fontos.
    Te szavazz: ne gondolkozz!
    (hisz ha gondolkoznál,
    Soha, egyre se szavaznál!)
    Lelkekből gyűlik a rom,
    Mindent felver a gyom,
    Virít a gaz, nől a gyász,
    Menekül az igaz, nem vigyáz,
    Se magára, se senki másra,
    Életét így Ő elhibázza!
    Az ostobaság maga alá gyűri,
    Csak azért mert eltűri,
    Sőt Ő ki választja:
    Ki legyen a kirablója!
    A bamba örül, a bamba mulat
    Gyűlik, de lusta, az indulat.
    Nyála csordul, tátja száját,
    Kínálják néki Európát.
    (eszébe nem jut: ekkora falat,
    Biztos a torkán akad!
    Sebaj, majd lenyomják,
    Mint a választási komédiát!)
    Ád majd néki lágy kenyérkét,
    Elfelejtett „básta szekerét,”
    Tatárjárást, szpáhít, nácit,
    Gimnasztyorkát visszaáhít!
    Sötét a múlt, jelen, jövendő,
    Félni kell ma is, ami eljő!
    Sejted, tudod, mi van ott.
    Bitang urak, úri bitangok!
    Lopják a másét, lopják a tied!
    S Te ostoba azt hiszed,
    Ettől neked, mégis jó lesz?
    Lesz még sírodra kereszt,
    Nem lesz többé gondod, bajod,
    Világ bűzét nem szagolod.
    Gyereked (ha van) egyért sirat,
    Egyedül a költség miatt.
    Mibe temetésed került.
    Letaglózta, el is terült.

    Választás után 2002

    Az értelem les, bambán, szélütötten,
    A bunkó örül: mi vagyunk többen!
    Nekik vannak egyenlő elveik.
    Ki dolgozik, attól elszedik,
    Kik a napot, tyúkot lopják,
    Szegények, hát nékik adják.
    Ez ám az i(gazi)gazság!
    —hol a tolvajt jutalmazzák!
    A potyalesők ezt megszavazzák!
    (Az értelmet, most elzavarták!)
    Pár év, és beérik az ostobák vetése,
    Leszünk majd Európa zsellére!
    Moszkva küldött nékik tankokat,
    S megválasszák, ki behívta azokat!
    (Vezérli a potyaleső bendője
    Csodálkozik, nincs jövője!)
    Adott néktek vajazott kenyeret
    Elabortáltattad három-öt gyereked.
    —nem kell az, csak a jólét
    Munka nélkül, add a lóvét!
    (Ostoba, észre sem veszed,
    Hogy ellopták az életed.)
    Adott segged alá Trabantot,
    Szaros iszappal töltött Balatont.
    Ez az élet! Úgy tudtad.
    Vaddisznó dagonyáját túrtad!
    Lubickoltatott benne,
    Ki legéppuskázott októberbe!
    Számít? Te nem voltál ott
    S aki halott, az halott!
    És csak a jótevőd tudta,
    Legyen a puszta, puszta
    Ő ura e szikes pusztának
    Hű szolgája Moszkvának

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top