Stephen Hawking nagy érdeme, hogy úgy vonta be az embereket, a nyilvánosságot a tudományba, mint talán Einstein óta senki – fogalmazott a szerdán elhunyt világhírű elméleti fizikust méltatva Wendy Freeman, a Carnegie Obszervatórium igazgatója.
„A hétköznapi halandókon túlmutató ikonikus elme volt. Az emberek nem értették pontosan, hogy miről beszél, de tudták, hogy briliáns elme. Talán küzdelmének egy emberi tényezője késztette őket arra, hogy megálljanak és odafigyeljenek rá”.
Michael Turner, a Chicagói Egyetem kozmológusa kiemelte, hogy Hawking az emberiség legnagyobb kérdéseire kereste a választ: a világegyetem születésére, a fekete lyukakra, az idő irányára.
„Az ember figyelmét először a Hawkingot tolószékhez kötő betegsége ragadta meg, de aztán mindenkit lebilincselt a gondolkodása és az öröm, amit a tudományba vetett.”
Andy Fabian, a Cambridge-i Egyetem csillagásza, a Királyi Csillagászati Társaság elnöke emlékeztetett rá, hogy Hawking rendre egy tréfával kezdte a fekete lyukakról szóló előadását.
„Gondolom, hogy mindannyian olvasták Az idő rövid története című könyvet és meg is értették”
– mondogatta, és mindig nagy derültséget váltott ki a hallgatók körében.
Fabian megjegyezte, hogy „egy átlagos csillagász” meg sem próbálja követni Hawking számos ezoterikus elméletét, amelyekkel az utóbbi 20 évében állt elő.
„Én sem tudtam követni”
– mondta.
Neil deGrasse Tyson, a New York-i Hayden Planetárium igazgatója arról beszélt, hogy miközben Hawking a matematika tanszéket vezette Cambridge-ben, a fizikusok és az asztrofizikusok is maguk közé sorolták.
Tyson szerint azonban ezek a címek nem relevánsak Hawking esetében, egyedül csodálatos elméje számít.
„Asztrofizikusnak mondjuk, mivel az univerzum volt a laboratóriuma”.
Hawking nagy formátumú elméletei kevéssé illettek személyiségéhez. Kollégái gyakran emlegették kitűnő humorát, széles mosolyát, elszánt makacsságát.
„Emberi arcot adott a tudománynak”
– hangsúlyozta Turner. Az embereket magával ragadta ez a tolószékben ülő apró férfi, akinek egészségi állapota folyamatosan romlott, valamint páratlan intellektusa, amelynek mélyére kevesen tudtak lemerülni.
„Kapcsolódtak az emberhez és sorsához”
– mondta Freedman.
Stephen Hawking milliók számára jelentett inspirációt, az egész világnak hiányozni fog – jelentette ki Stephen Toope, a Cambridge-i Egyetem kancellárhelyettese a 76 évesen elhunyt tudósról.
A Hawking életéről készült A mindenség elmélete című film főszerepét alakító Oscar-díjas Eddie Redmayne is lerótta tiszteletét a tudós előtt.
„Egy valóban csodálatos elmét veszítettünk el, egy fantasztikus tudóst és a legviccesebb embert, akivel valaha szerencsém volt találkozni”
– idézte közleményét a BBC News.
Brian Cox, a Manchesteri Egyetem fizikaprofesszora „a legkiválóbbak egyikeként” jellemezte. Mint írta: még ezer év múlva is lesznek tudósok, akik Hawking sugárzásáról beszélgetnek majd, és használni fogják a fekete lyukakkal kapcsolatos alapvető eredményeit.
Halálhíre bejelentése óta több mint kétmillió Twitter-bejegyzés született Hawkinggal kapcsolatban.
Theresa May brit kormányfő mikroblogos üzenetében „briliáns és rendkívüli elmének, nemzedéke egyik legnagyobb tudósának” nevezte.
„Bátorsága, humora és elszántsága, amellyel a legtöbbet akarta elérni az életében, ösztönző erő volt”.
„Micsoda győzelem volt az élete. Neve fennmarad a tudomány történetében, milliók kozmikus horizontját tárta szélesre bestsellerjeivel, s mi több, egyedülálló példát mutatott a csodálatos akaraterő és elszántság megnyilvánulásával”
– idézte fel emlékét Martin Rees, a Cambridge-i Egyetem kozmológiai és asztrofizikai emeritus professzora.
