Josef Mengele neve általában kétféle reakciót vált ki az emberekből: az egyik a lesütött, gyászba borult arc, a másik a szemforgatós, lerágott csont vélemények. Pedig Mengeléket mindenki ismer. A szomszéd, a telefonos ügyintéző, vagy akár világhatalmak jelenkori vezetői.
Nem mintha az a nagyra becsült XXI. századunk olyannyira büszkélkedne az emberi együttérzés, az összefogás vagy az erkölcsi határok meghúzásának képességével. Sokkal inkább jellemző, hogy egymást taposva, saját céljainkért küzdünk. Na de hogy jön ide Mengele?
A náci haláltáborok boncolóorvosának meglepő mód legnagyobb fájdalma nem az elemi rádöbbenés tetteinek következményeire, sokkal inkább az, hogy műve, az orvostudományban alkotott eredményei, sosem láttak napvilágot.
De mielőtt megsajnálnák a halál angyalát, gondolkozzunk el azon, miért is van csontvelőig hatoló aktualitása a Spirit Színházban 2017. december 16-án bemutatásra kerülő Mengele bőröndje – Josef M. két halála című műnek.
Mengelék a villamoson, a közértben, a hivatalban és a miniszteri székekben
Körbenézve a Világban, tucatjával találunk a Mengeléhez hasonló kisszabású gazembereket. Ezek a legveszélyesebbek, hiszen „nem tudja magáról, hogy gazember – nem döntötte el York napsütése kapcsán, mint III. Richárd – mondja Bányai Gábor, a darab rendezője. „Mintha Ők vinnék előre a történelmet. Ők élnek körülöttünk. Egyre többször látom, hogy Ők vezetnek, Ők irányítanak. – folytatja a rendező.
Nem kell országhatárokon átívelve a német történelmet bújnunk, elég csak szembetalálkozni egy jegyellenőrrel, aki a hatalomtól megrészegülve, dicsősége teljes fényében vágtat végig a villamoson. Velük ki foglalkozik? Ha a társadalom nem tart tükröt, kitől várhatjuk, hogy ezeket a gazembereket keretek közé szorítsák?
Önvizsgálat, miegymás
Mengelével és a többi kiskaliberű gazemberrel az a baj, hogy
„nem úgy menti fel magát, hogy végiggondolja, mentségeket keres; teljesen természetes neki az önmaga felmentése. (…) A regény lapjairól a félelem szaga is átjön, amikor erődítményt épít egy erdőszéli kunyhóból. És eközben e félelem közepette is csak az bántja, hogy megfosztják a doktori címétől. Őt! Ahelyett, hogy Nobel-díjat kapna.”
– mondja a rendező.
„Úgy vélem, hogy most is vannak közöttünk potenciális Mengelék, akiket ha szabadon engedne a környezete, vagy egy olyan státuszba kerülne, akkor bármikor megismétlődhet az, ami akkor.”
– mondja Perjés János, aki a monodrámában életre kelti Mengelét.
„Nem hiszem, hogy bármikor is megkérdezte magától, hogy ezt lehet-e még; amit lehetett, azt megtette, és ment tovább.”
– folytatja a színész-igazgató.
Nézd meg mi lesz a sorsa a kisszabású gazembereknek
2017. december 16-án Mengele életén keresztül mutatja be a Spirit Színház annak veszélyét, mi történik, ha erkölcsi gátakkal nem rendelkező, vakhitű emberek kapnak hatalmat. Nem kell hozzá különleges történelmi helyzet, elég egy kis hatalom, és a gonosz máris elszabadul.
Szereposztás:
| Josef M. | Perjés János | |
| hangfelvételről | Anga-Kakszi István | |
| hangfelvételről | Hegyi Barbara | |
| hangfelvételről | Jantyik Csaba | |
| hangfelvételről | Nagy Enikő | |
| hangfelvételről | Varju Kálmán |
Színpadra alkalmazta: Besenyei Zsuzsanna, Rendező: Bányai Gábor, Ősbemutató: 2017. december 16. Spirit Színház, További előadások: 2017. december 20., 2018. január 6., 17., 31.
