+ Képzőművészet

Buszroncsokból állítottak emlékművet a Brandenburgi kapunál

A műalkotás körüli viták a többi között arról szóltak, hogy kik állították fel az aleppói buszbarikádot. A Maxim Gorkij Színház közleményében hangsúlyozta, hogy civilek voltak. Vannak viszont arra utaló nyomok – főleg fényképek -, hogy egy iszlamista lázadó csoport építhette, amelyet Németországban terrorszervezetként tartanak számon.

Fotó: Reuters

Buszroncsokból épített installációval emlékeznek Berlinben a szíriai Aleppo ostromára és a polgári lakosság szenvedésére, a vitatott alkotást pénteken állították fel a német főváros egyik jelképeként számon tartott Brandenburgi kapunál.

A gyermekkora óta Németországban élő szíriai képzőművész, Manaf Halbouni munkáját egy 2015-ben készített sajtófotó inspirálta, amelyen a mesterlövészek elleni védekezésül orra állított buszroncsok láthatók. A művész a három buszból álló aleppói utcai barikád mását először Drezda belvárosában építette meg idén tavasszal.

Az alkotás a szászországi tartományi fővárosban “részvétet és szolidaritást váltott ki, de jobboldali radikális támadások célpontja is lett” – emelte ki közleményében a berlini Maxim Gorkij Színház (Maxim Gorki Theater), amelynek szervezésében az installáció november 26-ig látható a Brandenburgi kapunál.

A helyszín a kapu előtti Március 18. tér, amely a neve révén felidézi az 1848-as forradalom idején folytatott berlini utcai harcokat, és 1945-től az ország újraegyesítéséig akkori romos formájában szüntelenül a második világháborúra emlékeztetett.

Manaf Halbouni

A tér rekonstrukciójával megszűnt a háborúra emlékeztető funkció, de Manaf Halbouni révén ismét megjelenik “a háború és a pusztítás jelenvalósága” a Brandenburgi kapunál – hangsúlyozták a közleményben.

A Monument (emlékmű) című művészeti projekt Drezdában támogatás mellett heves bírálatokat is kapott, az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű drezdai központú mozgalom számos tüntetést szervezett ellene. Az installációt rendőröknek kellett őrizniük, hogy le ne döntsék, a város liberális párti (FDP) főpolgármesterét, Dirk Hilbertet pedig halálosan megfenyegették, amiért engedte felállítani.

A műalkotás körüli viták a többi között arról szóltak, hogy kik állították fel az aleppói buszbarikádot. A Maxim Gorkij Színház közleményében hangsúlyozta, hogy civilek voltak. Vannak viszont arra utaló nyomok – főleg fényképek -, hogy egy iszlamista lázadó csoport építhette, amelyet Németországban terrorszervezetként tartanak számon.

Manaf Halbouni szerint ez a vita “értelmetlen”. Nem az a lényeg, hogy ki építette a barikádot, hanem az, hogy a civil lakosság védelmét szolgálta – mondta a művész a Der Tagesspiegel című berlini lapnak.

Hozzátette, hogy munkája állásfoglalás a háború ellen, és míg a második világháborúban szinte teljesen megsemmisített, majd az utóbbi években csaknem teljesen helyreállított drezdai belvárosban az újjáépítés jelképe is volt, Berlinben egy újabb jelentésréteg rakódik rá, hiszen maga a város és az egykori berlini fal nyomvonalán álló Brandenburgi kapu is a megbékélés szimbóluma: a háborúban lerombolták, aztán egy fallal kettéválasztották, és végül újraegyesítették.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top