+ Színház

Csak kétszer mutatják be Schilling Árpád legújabb darabját Magyarországon

Ez nem egy speciálisan montenegrói történet. Bár megemlítünk konkrét helyszíneket, még csak a Balkánhoz sem köthető kizárólagosan. A színészek által hozott élményanyagot, valamint a saját magyarországi és európai tapasztalataimat felhasználva egyfajta kelet-európaiságról, egy általános életérzésről mesélünk. – meséli Schilling Árpád.

Keresés a weben

Schilling Árpád a montenegrói királyi színházzal közös produkciója, az Ameddig a szem ellát csupán két előadás erejéig, november 3-4-én érkezik Budapestre. Az alkotók saját tapasztalataiból gyúrt történetei egyszerre beszélnek empátiáról, szolidaritásról és a hatalmi rendszerek kafkai abszurditásáról. A Trafó társadalmi témájú előadásokat összefogó Közös ügy sorozatának része Schilling ezen rendezése is, amely kelet-európai kontextusban mutatja be kisemberek történeteit.

Az Európai Unió EU Collective Plays! programjában létrejött produkció, amely program különböző országok alkotóit invitálja olyan közös színházi munkára, melyben új előadást hozhatnak létre a semmiből. Nem nyúlhatnak klasszikusokhoz, vagy már megírt szövegekhez: az alkotók saját élményeikből táplálkozva készítik a programban szereplő munkákat.

Így készült az Ameddig a szem ellát is, aminek kiindulópontjául a színészek és a rendező saját történetei szolgáltak. Az előadás formába öntésében és megszövegezésében két dramaturg is szerepet vállalt: Bíró Bence, aki állandó munkatársa volt az utóbbi időben Schillingnek, de megfordult már a Katonában, és a Vígszínházban is dolgozik, illetve Gyarmati Kata, a Szabadkai Színház társulatigazgatója. Előtanulmányaik során rengeteg interjút készítettek Montenegróban, és egy izgalmas, ellentmondásokkal teli, túlpolitizált országgal találkoztak. Annak ellenére, hogy a montenegrói színészgárdát és az ő tapasztalataikat láthatjuk a színpadon, nem kizárólag helyi mikrotörténetekkel találkozhatunk.

Ez nem egy speciálisan montenegrói történet. Bár megemlítünk konkrét helyszíneket, még csak a Balkánhoz sem köthető kizárólagosan. A színészek által hozott élményanyagot, valamint a saját magyarországi és európai tapasztalataimat felhasználva egyfajta kelet-európaiságról, egy általános életérzésről mesélünk.

 (Schilling Árpád)

Ez az életérzés pedig nemcsak realisztikus képet fest a régióról, de közösségi, politikus kérdésekhez is elvezet, miközben számot vet azzal, hogy milyen szerepe van a hatalmi rendszereknek személyes sorsunk alakulásában.

A harag napja és a bécsi Hideg szelek után Schillinget még mindig és már megint a kiszolgáltatott, szó szerint nyomorba döntött kisember kilátástalan sorsa érdekli. Meg az, hogy a magasból láthatatlan átlagembert felzabáló rendszer ad-e valódi segítséget a lózungokon kívül? És ami ennél fontosabb: a pusztulást körbeállva szemlélő embertársak vajon akarnak, mernek segítő kezet nyújtani a rászorulónak?

 (Jászay Tamás, revizoronline.hu)

Schilling Árpád, a Krétakör kultikus és nemzetközileg elismert rendezője évek óta nem dolgozik Magyarországon, utolsó hazai munkáját, A harag napját 2015-ben mutatta be a Trafó. Schilling a rendezői munkát azonban csak itthon tette parkolópályára: 2008 óta folyamatosan rendez külföldön, Franciaországban, Svájcban, Németországban, az utóbbi években pedig Bécsben, Varsóban, Zágrábban és Temesváron is mutattak be tőle előadást. Sőt, a Litván Nemzeti Színház művészeti vezetőnek kérte fel, erről jelenleg is folyik az egyeztetés. Ezt az ellentétet a következőképpen értelmezi az Indexnek: 

Nem tervezek most itthon színházrendezést. Magyarországon – fura szó, de – hazafiként inkább azt keresem, mi az istent tudnék csinálni túl azon, hogy létrehozok egy előadást. Külföldön megpróbálhatom megmozgatni a kisközösségeket az előadásaimmal, de otthon ennyivel nem elégedhetek meg.

(Schilling Árpád, index.hu)

Schilling munkáiban húsbavágó pontossággal és kertelés nélkül világít rá társadalmi, olykor politikai problémákra. Felhívja a figyelmet arra, hogy egyrészt a hatalom birtokosai felelősséggel tartoznak tetteikért, másrészt viszont mindenkinek kötelessége beleszólni a közügyekbe.

Az előadásról bővebben itt olvashat.

Kísérőprogramok az előadások után
November 3. – Kávézó
Bíró Bence, a darab dramaturgja beszélget a fellépőkkel.

November 4. – Trafóklub
A Gondolat Generátor NézőPont programjának keretében kötetlenül, drámainstruktoraink vezetésével vitatathatja meg az előadással kapcsolatos benyomásait az érdeklődők. A NézőPont programról további részletek itt.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top