+ Film

A Testről és lélekről egyensúlya lebilincselő – A The Guardian kritikája Enyedi Ildikó filmjéről

A Testről és lélekről szerelmi történet, mely egy titkos belső álmot és egy látszólagos külvilágot mutat be – ami nevetségesen irracionális. A kettősség már a címben is érezhető. De melyik a test és melyik a lélek? Hol a lélek és hol található érzékelhető valóság? Ez nem egészen világos – ezekkel a sorokkal indít a The Guardian brit hírportál filmkritikája

A Testről és lélekről szerelmi történet, mely egy titkos belső álmot és egy látszólagos külvilágot mutat be – ami nevetségesen irracionális. A kettősség már a címben is érezhető. De melyik a test és melyik a lélek? Hol a lélek és hol található érzékelhető valóság?  Ez nem egészen világos

– ezekkel a sorokkal indít a The Guardian brit hírportál filmkritikája, mely szeptember 21-én jelent meg a Testről és lélekről című magyar alkotásról. Az alábbiakban olvasható a kritika magyar fordítása:

A magyar filmkészítő Enyedi Ildikó idén megkapta az Aranymedve-díjat Berlinben. A rendezőnek ez a legfigyelemreméltóbb sikere, mióta 1989-ben megnyerte az Arany Kamera-díjat Az én XX. Századom című alkotásáért, mely egy csecsemőkorukban elválasztott ikerpárról szól. A Testről és Lélekről hasonlóan érzékeny alkotás. Az a fajta érzékiség sugárzik belőle, mint Milan Kundera cseh író műveiből. A Testről és lélekről brutális nyitójelenettel indul, megdöbbenti a nézőt: hentes szaknyelven szólva megpuhít, hogy azután alig vedd észre az emberi viselkedés furcsa megnyilvánulásait a következő jelenetekben. Helyszínünk egy vágóhíd, ahol állati maradványok képe tárul elénk, melyek a kereskedelmi célból elkövetett mindennapos erőszakot jelképezik – ez brutális, mégis teljesen mindennapos. Mindez a húsevő városlakók közvetlen tudta nélkül történik, akiknek valójában fogalmuk sincs, honnan származik az étel, ami az asztalukra kerül.

Endre (Morcsányi Géza) középkorú vezető beosztású férfi, akinek fél karja lebénult. Habár tüskés modorú és magának való, egy barátja mégis akad, Jenő (Schneider Zoltán) a tagbaszakadt HR-es férfi, akit állandóan piszkál felesége, Zsuzsa – akivel Endrének már volt egy rövid kapcsolata. Endrére szemet vet az új kolléga, a csodálatos és félénk fiatal nő, Mária (Borbély Alexandra), akinek minőségellenőrként az a feladata, hogy a leölt állatokat vizsgálja, nem voltak-e betegek. A szorongó, magányos Mária és Endre között lassan, de biztosan szövődik a szerelem. Ám a valódi érzések az alternatív valóságban, álmaikban jön létre. Mindketten ugyanazt álmodják éjjelenként: két szarvas a havas erdőben vándorol. Mi, nézők is látjuk az álmot, ami rendkívül valóságos.

De hogyan jönnek rá erre? A rendező elindít egy komikusan abszurd cselekményt, miközben valaki a vágóhídon ellop egy speciális, marhák számára készített Viagra-port. A szexis rendőr-pszichológus Klára (Tenki Réka) minden dolgozót kikérdez álmaikról. Az ötlet nevetséges és valószínűtlen, a Testről és lélekről ritmusa és egyensúlya mégis lebilincselő, a film a szerelmi szál mellett a szürreális abszurditás témáját járja körbe.

Laura Marling keserédes What He Wrote című dalát örömmel hallgatjuk a filmben. A misztikus álomvilág és a brutális állatmészárlás közti ellentét adja a Testről és lélekről lényegét. A híres rövidfilmes Georges Franju a Le Sang Des Bêtes című művében már bemutatta a háború utáni zord városi életet egy hentesbolt történetén keresztül. Nikolaus Geyrhalter dokumentumfilmes pedig a Mindennapi kenyerünk (Our Daily Bread – 2005)  alkotásában járta körbe az élelmiszergyártás kísérteties, durva és rejtélyes világát.

Ildikó vágóhídjelenetei különbözőek. Párhuzamosan látjuk a vonzó, romantikus álom pillanatait és a szarvas nemes, elegáns megjelenését. Ezek az elképzelt állatok szolgáltatják a film „lelkét”, a szétdarabolt marhák pedig a „testet” szimbolizálják. A húsfeldolgozás brutális képei minden másról elvonják a figyelmet. Endre és Mária szerelme épp annyira romantikus, mint amilyen különleges. Felhívják egymást, mielőtt elalszanak, megegyeznek, hogy megosztják egymással a szarvasról szóló álmaikat. Sőt, próbálnak ugyanabban a szobában, ugyanabban az ágyban aludni.

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. István Torma szerint:

    Sajnos nem láttam a filmet, viszont mindent elolvastam róla, meg is osztottam. Veszem a bátorságot, hogy megkérdezzem: látta a The Guardian brit hírportál filmkritikusa a filmet?
    Biztos, hogy a lényeg a vágóhíd brutalitása? A film előzetese – azt láttam – szívbemarkolóan gyönyörű, reszket az ember a gyönyörűségtől

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top