+ Film

Menzel a CineFesten: A filmesek félnek a vicces helyzetektől

Már szinte egyetlen filmet sem néz végig, a Saul fiából viszont nem tudott kilépni.

Jiří Menzel akkor is filmez, ha nem forgat. Viccelődve örökítette meg telefonjával az őt fényképező fotósokat – adja hírül az Euronews csatorna.

– Az elmúlt öt évben a világ fesztiváljain nem láttam egyetlen vígjátékot sem, sőt, egyetlen jelentet sem, amin mosolyoghattam volna. Az öntelt filmesek elkeserítő módon félnek a vicces helyzetektől, és pont így tud győzni az olcsó humor – magyarázta.

Arról is beszélt, hogy már szinte egyetlen filmet sem néz végig, a Saul fiából viszont nem tudott kilépni.

 

– Politikus csak az akar lenni, aki sehol máshol nem tud érvényesülni, de a politikával hatalomhoz jut: ezért van tele a kormány csupa olyan emberrel, akit nem neveznék személyiségnek, csak egyéni érdekeik vannak.

A CineFest tavaly alapított Európa-díját idén Magda Vášáryová kapta. A szlovák színésznő játszotta Menzel Sörgyári capricciójának főszerepét.

Magda Vášáryová az Euronews-nak azt mondta, érthető, hogy Közép-Európában sokan csalódtak a rendszerváltás után.

– Az emberek azt gondolták, hogy tündérmese lesz, és azonnal úgy fognak élni, mint a svájciak. A gond az, hogy néhány politikus is ezt táplálta. Szociológusként azt szoktam mondani, hogy ez a túlzott elvárások forradalma volt – magyarázta.

 

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Nem fontos ki vagyok szerint:

    70 éve múlt! Még hány bőrt húznának le a témáról? a miértről mikor láthatunk egy filmet? VIII KLEMENS PÁPA:
    „Az egész világ szenved a zsidók uzsorája miatt, monopóliumai miatt és csalásuk miatt. Sok szerencsétlen ember elszegényedett miattuk, különösen a farmerek, a dolgozó osztály tagjai és a nagyon szegények. Időnként újra emlékeztetni kell a zsidókat arra, hogy mióta Palesztínát és az arábiai sivatagot elhagyták, jogokat élveznek minden országban, következésképpen mind etikai mind erkölcsi tételeik valamint tetteik jogosan kritikát váltottak ki minden országban ahol éppen élnek.”
    THE JEWISH ENCYCLOPEDIA, Vol. VI, (1904), p. 556, 603-04. „A szellemi fogyatékosság és a visszamaradottság arányosan többször található meg zsidóknál mint nem zsidóknál. ….A mongol idioitizmus is gyakoribb zsidóknál. …Zsidóknál százalékosan nagyon magas az elmebetegek aránya. .. A zsidók hajlamosabbak fiatalkori akut elmezavarra mint nem zsidók.”
    A zsidó nép maradt vallása és kiközösítése következtében az európai népek között a leginkább beltenyészet. Ebből azonban az fakad, amit a nép már gyermekkoromban gyakran mondott: „A zsidó vagy nagyon okos, vagy nagyon buta, náluk ritkább a középút.”
    A zsidókat nagyon kézenfekvően lehet besorolni a legkellemetlenebb faj kategóriájába. Mint közismert, hiányoznak belőlük a civilizált emberre jellemző tulajdonságok: a bátorság, a méltóság, a nem megvesztegethetőség, a könnyedség, a megbízhatóság. Hiúak büszkeség nélkül, kéjsóvárak ízlés nélkül, tanulnak anélkül, hogy bölcsek lennének tőle. Állhatatosságukat, amennyi van nekik, gyerekes célokra vesztegetik, jótetteik merő magamutogatás. Mencken Am. Író XX.sz
    „Az antiszemitizmus alapos tanulmányozása és a vádak tanulmányozása nagy értékű lehet sok zsidó számára, akik nem veszik eléggé, észre hogy hogyan ingerlik környezetüket.(Levél 1933 november 13-án). „Wellsnek az volt a szokása, hogy Marx Károlyt magánlevelezésében ‘sekély harmadrangú zsidónak’ vagy ‘tetves zsidónak’ hívja. (Norman MacKenzie, H. G. Wells)

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top