Csinálj mesét!
Csak egyél és igyál, mindenből házit. Ha nem tudod megenni, vidd el, napközben jól lesz. Ha mégsem, este kirakhatod a medvéknek. Csak ne a kertbe. Székelyföldön jártam. Domján Vivien riportja.
– Tudod, kislány, itt az a szokás, hogy a nő megy elől a padlásra. Persze csak, ha szoknyában van – így summázta a tudnivalókat Irénke néni.
– Mi mindennel viccelünk, csak az étellel és a medvével nem. A medve nem játék – tette hozzá Gizike néni, aki egyszerre töltötte a szamócapálinkát, hozta a desszertet és szedte össze a mosatlant. – Nem kell szomorkodni, csinálj mindenből viccet, ha nem tetszik a valóság, akkor pedig mesét!
Mesékből pedig nincs hiány ezen a vidéken.
Farkas Eszter a szürkészöld szemű lány és Molnár Miklós a gyergyószentmiklósi vásárban találkozott, úgy 1830 körül. Szerelem volt első látásra, ahogy az a legendákban lenni szokott. Már az esküvőt tervezték, amikor a fiút elvitték katonának. Eszter kitartóan várta szerelmért. Egyik reggel egy zsivány vezér szemet vetett a lányra, elrabolta és a Kis-Cohárd szikla lábához vitte a tanyájára. Összes aranyát ígérte Eszternek, ha megszereti, de a lány csak Miklós után epekedett. A zsivány feldühödött és erővel házasságra akarta kényszeríteni a lányt, aki a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és hatalmas záporral, mennydörgéssel maguk alá temettek mindent. A zsiványt, az összes cinkosát és a lányt is.
A fotókat a szerző, Domján Vivien készítette.
A Gyilkos-tó napsütésben szürkészöld.
A vérszívó gróf
Erdélyben élt és tartott rettegésben mindenkit egy csúcsos fejű, dülledt szemű démon, Drakula gróf. Áldozata volt egy angol ügyvéd is, aki hivatalos ügyek rendezésére érkezett a Törcsvári kastélyba. A meghívója, a halhatatlan vérszívó gróf csapdába ejtette és kis híján meg is ölte. Az ügyvéd elmenekült, de Drakula utána ment Angliába. Útját rejtélyes halálesetek övezték. A holliwoody filmek azóta is felkapott sztárja valóban élt, egykori otthona pedig még ma is az egyik leglátogatottabb múzeum.
Hogyan keletkezett a Szent Anna tó?
Valamikor réges-régen egy égbenyúló bérc emelkedett, vele szemben pedig egy hegy kopár sziklái ostromolták az eget. A két hegy csúcsára két gonosz testvér, Gáspár és Sándor grófok építettek várat, egyikük ezüstből, a másik pedig aranyból. Az egymással versengő, civódó grófok állandó rettegésben tartották a környékbeli lakosságot.
Egy alkalommal egy gazdag utazó, gyönyörű négylovas hintón érkezett Sándor úr várához, éjjeli szállást kért. A kapzsi gróf, miután nem tudta rábeszélni vendégét az irigyelt fogat eladására, kockajátékon elnyerte tőle. Eldicsekedvén szerzeményével Gáspár grófnak, az fogadást ajánlott, miszerint, ha ő egy nap leforgása alatt sokkal szebb és drágább fogatot nem szerez, akkor vagyonát öccsének adja. Gáspár ördögi tervet eszelt ki: a környék falvaiból összeszedette a nyolc legszebb szüzet és befogta őket a legszebb hintójába. A szerencsétlen teremtések azonban meg sem bírták mozdítani a kocsit. Erre Gáspár gróf ostorával rávágott a fogat élén levő legszebb lányra, akit Annának hívtak. Isten meghallgatva Anna könyörgését, szörnyű ítéletet hozott: megmozdult a föld, megnyíltak az ég csatornái és a grófok várai a várhegyekkel együtt a mélységbe zuhantak. Helyükön másnapra egy sötét vizű tengerszem keletkezett. Szent Anna tava.
Mit is keresek én itt?
Már másodszor szálltam buszra és jöttem ide kisiskolás gyerekekkel nyári szünidő első hetében. Már másodszor győződtem meg róla, hogy székelyföld a világ egyik legszebb helye. Már másodszor akartam ezt minden barátomnak és ismerősömnek megmutatni.
Erdélyben van Európa talán leggazdagabb növényvilága, a terület nagy részét erdők borítják. Nem legenda, hanem színtiszta valóság, hogy sok itt a medve, vannak farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék.
#croatia #frenchriviera #dominicanrepublic #barcelona #italiankitchen – 2017 nyarának leggyakoribb hestegjei. Ja, még ott a #mutimiteszel, ami felett csak különleges halak, pizzák, tészták és édességet kaphatnak helyet. Sehol egy lucskos káposzta, slambuc vagy házi túróból készült kőrözött. A kemencés pityókás kenyérről már ne is beszéljünk. A huszonnégy gyerekből egy sem tudta, mi az a pityóka. Én pedig azt nem tudtam megérteni, hogyan lehet, hogy Székelyföld lemaradt a hestegtérképről.
Ahogy felébredtem a fenyőerdőtől gyanta illatú kisszobában, alig vártam, hogy lemenjek egy kávéért. Kikászálódtam egy paplan, még egy paplan és egy gyapjú ágytakaró alól. Éjszaka júniusban is kábé csak öt fok van a hegyek között. Pizsama, farmerkabát, rózsaszín srandpapucs a reggeli kávézós szettem. Ülök a hátsó kiskapu aljában, amit nem szabadott éjszakára becsukni, mert ott jár be Kati, a közepes termetű medve. Reggel az én helyem volt. Kócos hajamat tekergetve bambultam a piros bögrét, amit a kapuhoz vezető lépcső tetejére raktam. Nem volt kedvem belekortyolni a kávéba. Csak néztem a bögrét, a hegyeket, a farakást a ház mögött és arra gondoltam, hogy én ilyet még csak az interneten láttam azelőtt. Forgattam a telefonom. Egy kép állva, egy kép fekve. „Króm” vagy „átvitel” effekt és mehet Instára. Jó Facebookra is. Nem is kell rá effekt. Ezt így kell látnia mindenkinek. Nem tudom, hogy láttam-e már ilyen csodát. Biztosan láttam, csak az másképp volt ilyen gyönyörű. Nekem semmi sem csak simán szép. Gyönyörű, csodálatos, leírhatatlan, felfoghatatlan. Vagy rettenetesen ronda. Nincs olyan, hogy valami csak kicsit.
Soha ennyi fenyőfa nem volt még a telefonomban. Lentről, fentről, távolról, közelről, reggel és este. Muszáj egyfolytában fényképeznem, ezzel csillapítom az „ezt nem hiszem el” érzést.
Mi fán terem a fenyőlekvár?
– 20 lej lesz – mondja az egyik árus a Békás-szorosban. Kétkedve vettem meg egy beazonosíthatatlan kinézetű masszát tartalmazó befőttesüveget. Fenyőlekvár. Még csak nem is hallottam róla soha. Kóstoló nem volt, így megvettem belőle vagy fél kilót. Azonnal ki is bontottam. Az, hogy furcsa ízű, nem elég jó szó rá. Ahogy a nyeléssel küzdve forgattam a számban a puha tüskéket, elhatároztam, hogy amint lesz 4G a telefonomon, azonnal kiguglizom, hogy egyáltalán van-e olyan, hogy fenyőlekvár, vagy ezernégyért vettem cukros vízben főtt fenyőágakat. A Békás-szorostól pár percre, a Gyilkos- tónál megállapítottam, hogy volt értelme Farkas Eszter és Molnár Miklós beteljesületlen szerelmének. Szép a szerelem, de elmúlik, a Gyilkos-tó pedig már majdnem kétszáz éve csodálatos. A haza utat a „Hogyan készül a fenyőlekvár és mire jó?” kérdésemre adott válaszok olvasgatása töltötte ki. Ha már ennyire rossz és mégis csinálják, biztosan sok mindenre jó. Vagy legalább egyvalamire nagyon. Az egyórás lefelé vezető kanyargós út és az olvasás megviselte a gyomromat. A fenyőlekvár hányingerre nem jó. A Szorgos nő blogon reumára ajánlják.
Itt lesznek az asztalok, pogácsával, szamócapálinkával és napernyőkkel, hogy amíg fényképezkedünk, ne unatkozzanak a vendégek. Lesz üdítő is, végül is ez egy gyerekbarát helynek néz ki. Kis kápolna, nagy tér, lehet fogócskázni. Nem baj, hogy imitt-amott nagy a fű, majd megcsillan rajta a Nap és már irigylésre méltóan giccses is lesz az összkép. Szép. Rajtam valami törtéfehér, szigorúan nem abroncsos csipkeruha lesz, a kezemben és a férjem öltönyének zsebében pedig levendula. A tó mozdulatlan vizében is jól látszik majd, hogy egy igazi, boldog pár vagyunk. Fénykép a stégen, a fenyőfa aljában, a fűben heverve. Mindenhol. Egy komplett esküvő pörgött le előttem, amint megláttam a Szent Anna tavat és a mellette álló, tényleg nagyon apró kis templomot. Ez egy nemzeti park, állítólag szabadon járkálnak a medvék.
Mint egy nagy tál fenekén a víz, pihen Szent Anna tava égbenyúló hegyek aljában. Körös-körül fenyvesek koszorúzta hegyek. Járjatok be minden földet, s szebb képet ennél nem találtok.
(Benedek Elek)
Annyira hamar elment az egy hét, hogy mire felocsúdtam a képzelt lagzimból, már indultunk haza.
– Jaj, kislányom, nekem nincs internetem. Meg amúgy sem tudom használni. A fiaméknál van, de most itt, Tusnádon leszek egész nyáron – mondta hangosan Gizike néni, amikor átgondolatlanul azt mondtam elköszönésnél, hogy majd bejelölöm Facen. – Inkább, ha időd van, hívd fel Irénkét, majd ad engem. Tudod a számát, nem-e? Na, jól van, indulj csak, csomagoltam neked abból a lekvárból, amit egész héten úgy szerettél. Ne izgulj, nem fenyő!
Búcsúzásként raktam még egy képet az Instára.
#székelyföld #erdély #fenyőlekvár #szamócapálinka #pityóka #fenyőerdő #gizikenéni #slambuc #házitúró #aviszontlátásra
Domján Vivien
