+ Történelem

Páratlan kiterjedésű, Európát átszelő világörökségi helyszín lesz a Dunai limes

Magyarország turisztikai brandjének legyen egy római pillére!

Magyarország 2018 elején nyújtja be a Dunai Limes világörökségi nevezését három másik országgal együtt – hangzott el a Magyar Limes Szövetség (MaLimSz) által szervezett szerdai budapesti Duna-Limes konferencián.

A Dunai Limes világörökségi helyszín felső szakaszát adó Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Németország már 2018 januárjában beadja nevezését, melyről az UNESCO Világörökségi Bizottsága várhatóan 2019 nyarán hoz döntést.

Kedvező elbírálás esetén a helyszínhez egy későbbi fázisban csatlakozhat Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária.

A gyors nevezés érdekében Magyarországnak csökkentenie kellett a részhelyszínek számát: a pályázat végül 65-öt tartalmaz majd. Ezek fejlesztését már a világörökségi cím elnyerése előtt meg kell kezdeni, erre a célra a magyar kormány 2,5 milliárd forint EU-s forrást különített el.

Budapesti és Pest megyei helyszínek fejlesztésére 1 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, további 1,5 milliárdból pedig Crumerum (Nyergesújfalu), Brigetio (Ószőny), Intercisa (Dunaújváros), Lussonium (Dunakömlőd) és Altinum (Kölked) fejlesztését lehet elvégezni.

A szövetség már 2014-ben elkészítette a magyarországi limesszakasz turisztikai koncepcióját, amelynek azóta megszületett a részletes, régiókra lebontott változata is.

Karsai Árpád, az MaLimSz turisztikai szakértője hangsúlyozta: fontos, hogy Magyarország turisztikai brandjének legyen egy római pillére. A limesszakasz kisebb helyszíneire azonban nehéz odavonzani a turistákat, ebben sokat segíthet a világörökség cím.

A turisztikai koncepcióhoz részletes helyzetelemzést végeztek az érintett településeken, melyek szakembereit szintén bevonták az előkészítésbe. A Ripa Pannonica turisztikai térségeinek tervezésekor fontos szempont volt, hogy egymást kiegészítő kínálatot nyújtsanak.

Karsai Árpád szakértőkre hivatkozva úgy látja, a limes évente mintegy félmillió látogatót lenne képes Magyarországra vonzani.

A magyarországi limesszakasz a legtöbb helyen láthatatlan vagy nehezen megközelíthető, ezért az első fázisban fontos a világörökségi részhelyszínek megközelíthetőségének biztosítása és jelölése. A második lépésben uniós forrásokból mintegy tucatnyi helyszínen valósulhatnak meg komolyabb fejlesztések, majd 2018-tól az egész Duna menti részhelyszínlánc összekötését adó turisztikai fejlesztések következhetnek.

A római limes magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott. A szakasz 2009 óta szerepel a magyar világörökségi várományos helyszínek listáján Ripa Pannonica néven.

A Római Birodalmat a limes vette körül, melynek három alkotórésze volt:
1. sánc és sövénykerítés, fejlettebb formájában kőfal
2. előtte vagy mindkét oldalon árok, melyhez néha cölöpkerítés járt
3. bizonyos távolságonként őrtornyok

A limes szó eredetileg ösvényt jelentett. Utak, főleg hadiutak hálózták be a határvidékeket, melyeket összekötöttek Rómával, de átnyúltak ellenséges területre is. Természetes akadályok, például folyók) egészítették ki a mesterséges földhányásokat, akadályokat.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top