Dürer – Fénybe metszett vonalak – Időszaki kiállítás a Bibliamúzeumban, (2017. június 15. – szeptember 20.)
A Bibliamúzeumról
A múzeum korábbi formájában 23 évig működött a Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti székházában, majd 2011-ben bezárták, és teljes körű átalakításon esett át. A korábbi, jóval kisebb alapterületű múzeumot kibővítették: a budapesti teológia romos pincéjét és kazánhelyiségét átépítették korszerű kiállítótérré.
Az időszaki kiállító tér
2013-tól a múzeum megüresedett, egykori helyszíne időszaki kiállítások megrendezését tette lehetővé.
A hely sajátosságaiból adódóan olyan kiállításokkal találkozhattak a látogatók az elmúlt évek során, amelyek szellemisége magában hordozza azokat az értékeket, amelyeket a Bibliamúzeum, mint az időszaki kiállítási tér megálmodója és működtetője képvisel.
A megrendezett tárlatok során folyamatosan alakultak, formálódtak a kiállítás szervezőinek elképzelései, mára a XX. századi képzőművészek munkásságának bemutatása került előtérbe.
Így került megrendezésre Udvardi Erzsébet, Borsos Miklós, Ország Lili, Bálint Endre, Konok Tamás, Egry József, Tóth Menyhért önálló tárlata.
A reformáció 500 éves évfordulója jegyében jött létre az ez évi, első nagy tárlat „Most töredékes az ismeretünk” címmel, amelyben 25 kiemelkedő magyar képzőművész bibliai ihletésű alkotásai kerültek a nagyközönség elé egy gyűjteményes kiállítás keretében.
Az új kiállítás
A megemlékezés sorozatot folytatva, a Bibliamúzeum Albrecht Dürer metszeteiből mutat be válogatást, Dürer – Fénybe metszett vonalak címmel.
A kiállítótérben elhelyezett képek túlnyomó része bibliai eseményeket felelevenítő műalkotás, láthatjuk Ádámot és Évát, a Passió eseményének történeteit: Krisztus elfogatása, kihallgatása, elitélése, megostorozása és kereszthalála, de felbukkannak a kiállításban portrék, paraszti életképek is.
Thomas Emmerling magángyűjteménye
A művek Thomas Emmerling (Németország) magángyűjteményéből érkeztek Budapestre. Egy korábbi interjú során a műgyűjtő így vallott küldetéséről:
A gyűjtők alapvetően rejtőzködő típusok, néha azért, mert félnek a versenytől, máskor azért, mert a biztonsági kockázattól tartanak. Én úgy döntöttem, a nyilvánosság elé állok, mert vallom, a művészet mindenkié. Az a tapasztalatom, hogy amikor az emberek művészettel foglalkoznak, akár művelik, akár csak nézik, jó irányba változnak.
A jelenlegi kiállításon 65 metszet látható, Albrecht Dürer után. A kollekció azokat a műveket tartalmazza, amelyeket Amand Durandt 1870 környékén nyomtatott az eredeti nyomódúcokról a Francia Nemzeti Könyvtárban, Párizsban.
A cikk fotóit Füle Tamás készítette.
A heliogravűrök
A Thomas Emmerling gyűjteményéből érkezett alkotások heliogravűrök: E. Mariot által föltalált mélynyomtatásos eljárás. Heliogravűr: kézi festékezésre és kézi sajtón való nyomtatásra szánt fotomechanikus úton készült mélynyomtató forma elkészítése. A róla való sokszorosítás, valamint a reprodukció maga is a heliogravűr nevet viseli. A heliogravűr az összes fotomechanikus sokszorosító eljárások közül a legnemesebb reprodukciókat adja. A nyomtatóforma előállításához polírozott rézlemezre, arra alkalmas szekrényben, fínom aszfaltport rétegeznek, amelyet azután ráolvasztanak. A gyantaszemcsékkel borított rézlemezre diapozitívról másolt pigmentpapirost visznek át. A másolt képet meleg vízzel zselatinképre hívják elő. A zselatinképrelief megszáradása után az aszfaltszemcsék között lévő rézfölület maratásakor a vasklorid-oldatok áthatolásával szemben a vasklorid koncentrációjától és a zselatinréteg vastagságától és cserzettségétől függően, több-kevesebb ellenállást gyakorol. A szemcsék közötti rézfelületekhez a tónusértékektől függő mennyiségű vasklorid jut és ott ugyancsak a tónusértékeknek megfelelő térfogatú mélyedéseket hoz létre. Festékezéskor e mélyedéseket tamponok segítségével, melegítés által, megfelelően hígított kencés festékkel töltik ki.
Albrecht Dürer életútja
A magyarországi Ajtósról elszármazó édesapja 1467-ben kötött házasságot Barbara Holperrel Nürnbergben, és az ifj. Albrecht harmadik gyerekként látta meg a napvilágot 1471. május 21-én.
Dürer a szabad császári város, Nürnberg, Európa egyik legnagyobb és leggazdagabb városa levegőjét lélegezte be, amelyet a humanizmus, filozófia, tudományok és képzőművészetek szelleme hatott át.
Már ifjú éveiben –aranyműves apja által támogatottan – kidolgozta saját rézmetsző technikáját. Munkássága forradalmi volt a művészetben és a nyomtatás történetében is.
Dürer kapcsolatot teremtett a gótika finom vonalai és a koncepció mélységét és a perspektívát előtérbe helyező reneszánsz között, sokat tanult a vonalvezetésről Martin Schongauer műhelyében.
Utazásai során szerzett tapasztalatait beépítette saját stílusába, egyúttal meg is újította az elsajátított technikákat.
Az asztrológia és az orvostudomány eredményei lenyűgözték. Tanulmányozta az emberi test működését is annak érdekében, hogy hiteles dimenziókat rögzíthessen. A humanizmus ideje volt ez, nem csoda, hogy az emberi testről készült rajzok és festmények kiemelkedő jelentőséggel bírtak. Bár tiltott volt, Dürer, akárcsak Leonardo, holttesteken tanulmányozta az emberi testet.
Metszeteiben megjelent a klasszikus forma, a perspektíva, a meztelen emberi test pontos anatómiai leírása és az oly sajátos, reá jellemző atmoszférikus fény.
Dürer rézmetszeteiben sok vallásos jelenettel találkozunk. Arra törekedett, hogy a hétköznapi ember számára érthető nyelven fogalmazza meg a vallást. Sokat tett azért, hogy Nürnbergben is gyökeret verjen a reformáció.
Albrecht Dürer sok tekintetben kora legkiválóbb művésze, aki megértette, hogy a változások új lehetőségeket teremthetnek, és halhatatlan műalkotásokat hozhatnak létre.
Lucas Cranach
A reformáció kapcsán ifj. Hans Holbein, Albrecht Dürer és id. Lucas Cranach nevét gyakorta egymás mellett említik a képzőművészetben. A Bibliamúzeum időszaki kiállítótere mögött, az üvegfal mögötti Ráday Műemlékkönyvtárban id. Lucas Cranach Alexandriai Szent Katalin vértanúsága című festménye látható, amely a művész korai főművének számít. A kép születésének ideje máig vitatott, 1505-1508 között készülhetett. Ráday II. Gedeon 1791-ben vásárolta meg egy lipcsei műkereskedőtől. Akkori ára nagyon olcsónak számított. Kezdetben Dürer által készített műalkotásnak vélték és nem vizsgálták meg alaposabban. Erre csak 1953-ban került sor. Fenyő Iván művészettörténésznek köszönhetjük a kép szerzőjének hiteles beazonosítást.
Támogatók
A Szépművészeti Múzeum támogatásának köszönhetően korabeli olajfestményekkel és egy német mester, ifj. Hans Holbein Haláltánc sorozata alapján készült, aranyozott bronzplakettjeivel, valamint a Ráday Gyűjtemény féltve őrzött több száz éves, Dürer korában nyomtatott könyveivel egészült ki a kiállítás. A könyvmalmot az Iparművészeti Múzeum kölcsönözte a kiállításhoz
A kiállítás megálmodói, kurátorai:
Timár Gabriella és Horváth Gyula
Nyitvatartás
A Dürer – Fénybe metszett vonalak című kiállítás szeptember 20-ig, hétfőtől péntekig 10 óra és 19 óra között, szombaton 17 óráig tekinthető meg a Bibliamúzeum kiállítótermében. A belépés ingyenes.
A kiállítás helyszíne:
A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Bibliamúzeuma, 1092 Budapest, Ráday u. 28.,Tel.: 06 1 218 0266/161, e-mail: bibliamuzeum@bibliamuzeum.com
