A tikkasztó hőséggel együtt az európai turisták is megérkeztek a kaliforniai Death Valleybe (Halál-völgy), hogy emberpróbáló kalandban legyen részük az Egyesült Államok legforróbb vidékén.
A hétvégén 51 Celsius-fokot mutattak a hőmérők a Death Valley Nemzeti Parkban és a hőmérséklet várhatóan tovább emelkedik a hét közepéig az Egyesült Államok délnyugati részén.
A szélsőséges forróság a helyieket arra sarkallja, hogy az épületekben keressenek menedéket a perzselő napsütés elől, a turisták egy része azonban alig várja, hogy nekivágjon a Föld egyik legforróbb területének számító száraz, sivatagos vidéknek.
A park bejárata melletti Panamint Springs Resort üdülőben július és augusztus között indul be igazán a szezon. Az éttermet, benzinkutat és kempinget is magában foglaló üdülőt nyaranta elárasztják a német, francia, svéd és egyéb európai országokból érkező turisták, hogy megtapasztalják az Európában ismeretlen hőséget.
Néhány ember úgy véli, hogy ilyen időben a szabad ég alatt tartózkodni szenvedés. Mások azonban egészen eufórikus állapotba kerülnek tőle
– mondta Ed Carreon Los Angeles-i fotográfus, aki maga is rendszeresen felkeresi a parkot a nyári hónapokban.
A Halál-völgyben az éves csapadékmennyiség kevesebb mint 50 milliméter, mivel a völgyet az óceán felől övező hegyláncok feltartóztatják a nedves légtömegeket. Az 1994-ben nemzeti parkká nyilvánított terület változatos geológiai múltjának köszönhetően különleges természeti képződményekben is páratlanul gazdag. Ezek egyike a szikladarabokkal tarkított Racetrack Playa.
Mozgó kövek
A Halál-völgyből indul a világ egyik legkeményebb kihívásának tartott, 217 kilométeres Badwater ultramaratoni futóverseny, mely az Egyesült Államok legmélyebb pontjáról, a tengerszint alatt 81 méteres magasságon elterülő Badwaterből indul és a 2530 méter magas Whitney-hegy lábánál ér véget, a rajt idén július 10-én lesz. A résztvevőknek 60 óra alatt kell teljesíteniük a távot.
Ne csodálkozzon senki, ha a mai kor olyan „teljesítményeket” honorál (pl. Kossuth-díj, Prima Primissima stb.), amiket húsz-harminc éve még újságcikkben sem méltattak. Ezzel devalválták a valóban érdemes és kíváló művészek alakításait, piedesztálra emelve Bessenyei, Kálmán György, Sinkovits Imre, Szabó Gyula, Tolnay, Gobbi és Bulla mellé!!! Koncz Zsuzsát(?), Máté Gábort(?), Vikidált(?) Balázs Fecó(?), és a többi szocreál zsenit(?).
A klasszikus mondás, hogy a „Díjakat nem érdem szerint osztják, hanem csak úgy a d j á k, ma érvényesebb, mint valaha. Felhígultak a plecsnik és értékük megkérdőjelezhető.