+ Irodalom

Mihez kezd egy szumátrai szigetlakó a cremonai hegedűvel?

A gyarmatbirodalmakban az őslakosok másodrendű állampolgárnak számítottak, de azért voltak kivételes esetek, amikor a tehetség áthidalta az áthidalhatatlant. Ez persze akkor izgalmas, ha a szálak napjainkig érnek…

Corina Bomann: Holdfénykert [Der Mondscheingarten] – General Press, 2017 – fordította Csősz Róbert – 488 oldal, puha kötés – ISBN 978-963-452-019-1

Corina Bomann német bestseller-író tudja, hogy mitől döglik a légy, s biztos vagyok abban, hogy a kikapcsolódásra vágyó magyar olvasók között is hódítani a fog a Holdfénykert című regény, mely vitathatatlanul többet ad, mint amennyit ígér. Ha képesek vagyunk félretenni előítéleteinket, akkor egy kimondottan izgalmas élményhez jutunk.

A Holdfénykert egyrészt egy romantikus szerelmi történet – valljuk be, ilyesmivel tényleg tele a padlás – ami megmutatja, hogy egy középkorú özvegyasszony számára is van remény. Másrészt – és szerintem ez a fontosabb – egy lenyűgözően felépített detektívtörténet, mely megváltoztatja a főhősnő életét, gondolkodását és lehetőségeit.

A Németországban induló nyomozás – Lilly Kaiser régiségkereskedő kap egy hegedűt, ami állítólag őt illeti – Londonon keresztül Cremonába és Szumátrára vezet, s olyan múltban gyökerező titkokat tár fel, melyeket nem árulhatunk el az olvasónak.

A történet jelenben játszódó szála egy feszültségekkel teli nyomozás története, mely feltárja két, a huszadik század elején élt hegedűművész történetét (mindketten a történetet elindító hegedű tulajdonosai voltak). És közben Lilly Kaiserrel együtt az olvasó is ráébredhet, miféle szálak fűzik össze a a múlt és a jelen szereplőit, s mi köze lehet az ízig-vérig német régiségkereskedő egy furcsa szokásokat őrző szumátrai törzshöz, ahol a nők birtokolják a hatalmat és a földet… és ez nem a saját döntésükön, hanem az évszázados, megbonthatatlan hagyományokon alapul. Azokon a hagyományokon, melyek soha nem tekintenek egyéni élethelyzeteket, s ha mégis, akkor felülírják azokat.

A ma és a régmúltban Szumátrán játszódó fejezetek árnyalt és finom képet rajzol a gyarmati világról, a gyarmattartók – esetünkben a hollandok – és a sziget őslakosainak életéről, az értékrendek különbözőségéről és illeszkedéséről. De azt is megérthetjük, hogy egy szumátrai őslakosnak miféle kitörési lehetőséget adott/adhatott a cremonai hegedű és a zenei tehetség.

A múltban, a XX. század elején, javarészt Szumátra szigetén játszódó történetszálon haladva megismerhetjük két nő csillogó és tragédiába forduló történetét. Szerelem, csalódás, törvényen kívüli gyerek – és főleg a mindenkit összekötő cremonai hegedű – története bontakozik ki az olvasó előtt. Aki, legyen akármennyire szkeptikus a bestsellerekkel, mégis hagyja magát. Hiszen a regények csavaros történeteinél talán csak a valóság produkál valószínűtlenebb(nem tűnő) sztorikat és összefüggéseket.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top