Képes egy robot úgy gólt lőni, ahogy Mandžukić ollózta a BL-döntőben?

alföldi istván

A robotoknek lesznek-e emberi jogaik és fizessenek-e adót?

A robotok és a számítástechnika szorosan összekapcsolódtak: a robot működtetéséhez komputeres program kell. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság robotokról szóló MI és a Robot című kiállításán azon is elgondolkodhatunk, mekkora felelősségünk van abban, hogy a technika egyre elképesztőbb találmányait mire használjuk. A társaság igazgatójával, Alföldi Istvánnal a kiállítás szegedi megnyitója után beszélgettünk

A robotra mindenki úgy gondol, mint egy gépemberre. Itt, a tárlaton is bemutatunk egy alumíniumból készült gépembert, amely egykor a Szegedi Úttörőházban fogadta a vendégeket. Holott a humanoidok csak egy kis részt képviselnek. Robotnak olyan szerkezeteket nevezünk, amelyek emberi beavatkozás nélkül el tud végezni bizonyos feladatokat. Félelmetes dolgokra képesek, de előbb be kell őket programozni, azaz meg kell őket tanítani a feladatukra. Az orvosi robotok például fantasztikusan precíz műveletekre képesek, de csak arra, amire beprogramozták őket. A robot – ez emberrel ellentétben – ezt mindig hibátlanul tudja elvégezni. Nincsenek érzelmei, nem fárad el, nem remeg a keze, nem álmos.

Egy csomó munkát a robotok jobb minőségben képesek elvégezni, mint az emberek.

Az egyszerű, könnyen algoritmizálható tevékenységeket föltétlenül. Különösen a monoton munkában van nagy előnyük, mert nem unják meg. Már a mezőgazdaságban is használják őket. Talán nem mindenki tudja, hogy ma sok gazdaságban nem a traktoros szánt, vet, nem ő végzi a gyomirtást, hanem egy robot. Műholdas navigáció segítségével, önállóan, halálpontosan. És akár éjjel-nappal.

…és sokkal kevesebb emberi munkaerővel.

Kezdetben arra mozgott a tőke, ahol olcsó volt a munkaerő. Oda fektettek be, mert ott több profitra tudtak szert tenni. Ma egyre több élőmunkát váltanak ki robotokkal, mert az még olcsóbb. Rengeteg emberi energia fog fölszabadulni a következő években, aminek a becsatornázása nagyon nagy felelősség.

Milyen tevékenységeket nem tudunk átadni robotoknak?

Ha az ember fölhív egy telefonos ügyfélszolgálatot, robothang irányítja a megfelelő helyre. Több dolgot el lehet intézni a géppel, például mérőóra-állást lehet bejelenteni. Ha azonban bonyolultabb kérdésem van, akkor kapcsolják a kezelőt.

A robotizáció kicsit olyan, mint a plasztikai sebészet. Bármekkora mellnagyobbító műtétet meg lehet csinálni technológiailag, de az orvos felelőssége, mire vállalkozik és mire nem.

Ezt nehéz meghatározni. Persze fölállíthatjuk azt az elvárást, hogy olyan robotokat szerkesszünk, amelyek javítják az életminőségünket, és olyanokat ne, amelyek árthatnak. De a fejlesztőt soha nem az érdekli, hogy a találmányának mi lehet a rossz hatása, hanem meg akar oldani egy problémát. Tudománytechnikailag a fejlődés korlátai beláthatatlanok. És nincs megállás! A kontroll azonban nem a tudomány, hanem a társadalom, és főképp a politika felelőssége. Azoké, akik döntenek arról, hogy milyen fejlesztéseket támogatnak, és hogy a találmányokat mire használják. Ray Kurzweilnek van egy könyve, magyarul is megjelent, A szingularitás küszöbén. Ebben világosan leírja: új kor hajnalán vagyunk, amikor intelligenciánk nembiológiai alapokra fog átkerülni, és billiószor nagyobb lesz. Képesek leszünk meghaladni biológiai korlátainkat és ez az életünket elképzelhetetlen mértékben fogja megváltoztatni.

Ezen a területen is fontos mozgatórugó az ember játékossága.

A játékból sok érdekes fejlesztés kinőtt már. Jelenleg is van egy ilyen kézzelfogható fejlesztési cél. 2050-re olyan robotokból álló focicsapatot akarnak kifejleszteni, amely győzni tud a világbajnokságon. Ez persze egészen más győzelem lehet, mint amikor a Deep Blue nevű számítógép sakkban legyőzte Garri Kaszparovot. Az ő feljesztőinek nem volt túl nehéz dolguk, csak be kellett táplálni százezernyi adatot. Ezt a gép nagyon gyorsan földolgozta, villámgyorsan számolt, és a legjobb lépést választotta. A futballban ilyen lehetőség nincsen.

Ott mit fognak csinálni? Betáplálnak korábbi meccseket, mozgásokat, megoldásokat? Netán a játékosok mozgásának koordinátáit?

A fociban én csak néző vagyok, ezért elképzelni nem tudom, mit akarnak csinálni. Én őszintén hiszek a szingularitásban, de ez a robot-focicsapat szerintem elképzelhetetlen! Ahogy Messi cselez, vagy ahogy most a BL-döntőn Mandzukic a mellére vette a labdát, majd beollózta – ahhoz fejlett gondolkodás kell. Nem tudom elképzelni, hogy egy robot képes lesz rá, hogy teljesen újszerűen rakja össze a dolgokat.

Az elképzelhető, hogy egykor majd robotok fognak programozni robotokat?

Ha egyszer eljutunk oda, hogy a mesterséges intelligencia érzelmekre is képes lesz – és ez teljesen reális feltételezés – akkor igen. Éppen ez mutatja meg, milyen óriási a felelősségünk. Tudunk majd olyan mesterséges intelligenciát készíteni, amelyik meglát, és azt mondja, hogy nincs szükségem az emberre. A mesterséges intelligencia ma még nem igazán intelligens, bár a big data földolgozási sebessége óriási. A biológiai fejlődés, az evolúció lassú folyamat. A fajok kialakulása évmilliókig, de átalakulása is százezer évekig tartott. Egy ideig technikai fejlődés nem volt. Aztán lassan indult be, kőbaltával, lándzsával, majd megjelent a kerék. A kettő szép lassan együtt haladt. Aztán jött az első ipari forradalom, a második, jelenleg a negyedik után vagyunk. Mára a technológiai fejlődés sokkal gyorsabb, mint a biológiai. Nekünk az a dolgunk, hogy csak emberbarát fejlesztéseket csináljunk. Ezt meg is tudjuk tenni. De ez nagyon nagy feladat.

Ha viszont egy intelligens robotnak érzelmei is lesznek, akkor fölvetődik, hogy személyiségi jogai is lesznek.

Bizony! Ám ennek van egy másik érdekes vonatkozása. Ha a gyárakban az emberi munka jó részét kiváltjuk robotokkal, akkor ki fog adót fizetni és nyugdíjjárulékot? Fölvetődött már, hogy a robotok munkája után is kellene fizetni a tulajdonosaknak valamiféle személyi jövedelemadót. Az infokommunikációs technikák fejlesztése továbbra is csak egy szűk kutató körnek lesz a feladata. Ám az eredményeket milliárdok fogják használni. Az írástudók felelőssége megkerülhetetlen. A Neumann Társaság a maga eszközeivel ehhez szeretne hozzájárulni.

Amúgy ebben mi nem állunk rosszul! Magyar tudósok döntő szerepet játszottak például az atombomba kifejlesztésében. Amikor azonban látták, mire képes, aktívan részt vettek az atomfegyver-ellenes mozgalomban.

Névadónk mondása volt, hogy a fejlődés elkerülhetetlen. De hogy ezt mire használjuk, az a mi felelősségünk.



1 hozzászólás

Írd le a véleményed!

Új hozzászólás