Az ügyészség szerint a férfi, aki a vádbeli cselekmény idején egy fővárosi kórház igazgatója volt, 2013 tavaszán maszkban behatolt volt barátnője otthonába, a nőt megkötözte, injekcióval elaltatta és lúgot öntött nemi szervére, és ezzel maradandó fogyatékosságot okozott.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától. Vádlott és védője felmentésért, az ügyészség súlyosításért fellebbezett.
Idén márciusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már a súlyosabban büntetendő
életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat, és ezért kilenc év szabadságvesztés ítélte, továbbá végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától.
Csak ez után került előzetes letartóztatásba a vádlott.
Az ügyészség további súlyosításért, a védelem megalapozatlanság miatt az ítélet hatályon kívül helyezéséért és új elsőfokú eljárás lefolytatásáért fellebbezett a Kúriához. Miután az első- és a másodfokú döntés között a bűnösség kérdésében is volt eltérés, lehetőség nyílt a Kúria harmadfokú eljárására.
Kedden a Kúrián az ügyész fenntartotta súlyosításra irányuló fellebbezését.
A sértett jogi képviselője többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kriminalisztika történetében példátlan cselekmény történt, az elkövető gátlástalan és gonosz tettével tönkretette a sértett életét és sokkolta a közvéleményt. Az ügyészség viszont kezdetben nem tett meg minden az elkövető szigorú felelősségre vonása érdekében.
Az esetnek a jogász szerint rendszerszintű tanulságai is vannak: az igazságszolgáltatás alsóbb régióiban nem mindenütt érzékelik a nők elleni erőszakkal kapcsolatos ügyek speciális problémáit.
Többet kell tenni azért, hogy a hasonló ügyekben ne legyen szükség a nyilvánosságra a méltó büntetéshez.
A vádlott védője ugyanakkor felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy álláspontja szerint nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, ki a tettes. Számos bizonyítékot nem vizsgáltak meg kellő alapossággal a hatóságok, így mentő körülmények sikkadhattak el, az állítólagos terhelő adatok viszont kétségesek, mint ahogy az okozott sérülés súlyosságának foka is.
A megvádolt orvos az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét, és a Kúrián is azt kérte, mentsék fel, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor rendeljenek el új eljárást, amelyben tisztázhatja magát. A vádlott az utolsó szó jogán is felsorolt számos körülményt, amely szerinte életszerűtlenné teszi, hogy ő lett volna az elkövető.
A Kúria jövő keddre tűzte ki a harmadfokú döntés kihirdetését a megvádolt orvos perében.
Ha elítélik, sokáig konyhás marad a sitten.
Soha semmilyen esetben, névtelenül írt levél nem lehet bizonyító erejű, perdöntő meg még úgysem! Ez egy balul kitalál ügyvédi húzás a védelem részéről!