Provokatív politikai film a Jupiter holdja, de elsősorban nem a magyar kormánynak üzen, hanem minden európainak, mert a menekültválság európai probléma – mondta pénteken Mundruczó Kornél filmrendező a magyar versenyfilm díszbemutatója előtt a 70. cannes-i fesztiválon tartott sajtótájékoztatóján.
A magyar rendező ötödik alkalommal kapott meghívást a világ legrangosabb filmfesztiváljának hivatalos programjába, ahol a Jupiter holdja 18 játékfilmmel versenyez a fődíjért, az Arany Pálmáért.
A látványos és pörgő ritmusú kétórás alkotás főhőse egy menekülő szír fiú, Aryan (Jéger Zsombor), akit meglőnek a szerb-magyar határon, de ő nem sérül meg, hanem csodálatos módon repülni kezd. A menekülttábor meghasonlott orvosa, Dr. Stern Gábor (Merab Ninidze) azonnal üzletet lát a fiú képességében és útlevelet ígérve neki kicsempészi őt, miközben az idegenrendészeti hatóság egyik vezetője (Cserhalmi György) személyesen veszi őket üldözőbe.
Mundruczó Kornél a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy nem egyszerűen egy menekültfilmet akart csinálni, hanem az előző, a Fehér Isten című filmjéhez hasonlóan különböző nézőpontokból akarta megvizsgálni ugyanazt a történetet. A Jupiter holdja saját bevallása szerint elsősorban a hittel és a megváltással kapcsolatos kérdésekre keresi a választ több szempontból.
Mundruczó Kornél rendező (b) és az Aryaan Dervishi szerepét alakító Jéger Zsombor a rendező Felesleges ember című (a kép készítése idején még ezen a címen futott) filmjének forgatásán a fővárosi Murányi utcában 2016. július 26-án. MTI Fotó: Kallos Bea
A főhős Mundruczó szerint ugyanúgy értelmezhető szuperhősként, mint angyalként, de a film nem ad rá egyértelmű választ, mert nem tudható előre, hogy a néző elhiszi-e a csodát, amit lát vagy sem. Ezért nehéz műfaji címkét is a filmre ragasztani Mundruczó szerint, akit elsősorban a gyerekkorában olvasott magyar és szovjet fantasy- és sci-fi történetek inspiráltak arra, hogy egy nagy akciófilm mögé rejtse azokat az alapvető kérdéseket, amelyek foglalkoztatták.
Jóllehet a történet Budapesten játszódik, alapvetően az európai identitás a film témája, azt a kérdést feszegeti, hogy mit jelent ma Európa és hova jutott az elmúlt évezredben.
A menekültválság szempontjából Mundruczó szerint
Magyarország rossz példa, de ez a példa bárhol elterjedhet. Magyarország ugyanakkor belülről nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek kívülről látszik,
s az igazi probléma inkább az, hogy Kelet-Európában elvesztettük a tudásunkat arról, hogy mit is jelentett valóban Európa. Szerinte azonban ez nem tipikusan magyar gond, hiszen amikor külföldön dolgozik, mindenhol ezzel találkozik.
Ez az, ami személy szerint igazán nyugtalanít.
Mundruczó újságírói kérdésre nem tagadta, hogy a film értelmezhető hazája politikai és társadalomkritikájaként, ugyanakkor nem csak ez a film célja.
Igen is meg nem is
– fogalmazott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az újságíróknak vagy a politikusoknak megvannak a menekültválságra a meggyőződésük szerint adandó bal-, jobb-, vagy szélsőjobboldali válaszaik, ő egy „politikailag inkorrekt” filmet akart csinálni, amelyben olyan dolgokat tett egymás mellé, amilyeneket nem szokás, mégpedig azért, hogy új kérdéseket tegyen fel a nézők számára.
A Jupiter holdja című filmet a magyar közönség június 8-tól láthatja a mozikban.
Az alkotás magyar-német koprodukcióban készült a Proton Cinema gyártásában, és a Magyar Nemzeti Filmalap 697 millió forint értékű támogatásával. A filmet támogatta az Eurimages, a ZDF-ARTE, a Mitteldeutsche Medienförderung, a Medienboard Berlin-Brandenburg és az NRW.
A film főszerepeiben Jéger Zsombor, Merab Ninidze, Cserhalmi György és Balsai Móni látható. A forgatókönyvet Wéber Kata írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Jancsó Dávid, a látványtervező Ágh Márton, a zeneszerző Jed Kurzel.
