Buzsáki György agykutatót és Csibra Gergely pszichológust választotta rendes, illetve külföldi tagjai közé 2017-es közgyűlésén az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia.
Ezzel a tudós testület magyar vagy Magyarországhoz kötődő tagjainak száma nyolcra nőtt.
Buzsáki György, a New York-i Egyetem Idegtudományi Intézetének professzora a világ egyik legsűrűbben hivatkozott agykutatója. Kutatásai során főleg az agykéreg és kiemelten a hippokampusz élettanával, az agyi hullámtevékenység (théta- és gamma-oszcillációk) keletkezési mechanizmusával, az agyhullámok és az agy megismerő funkciói közötti kapcsolattal foglalkozik. 2011-ben Freund Tamással, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatójával és Somogyi Péterrel együtt elnyerte a szakma legnagyobb elismerését, az agykutatók Nobel-díjaként is emlegetett, nemzetközi The Brain Prize-ot. Publikációi a Nature-ben, a Science-ben, a Neuronban és a PNAS-ben jelennek meg.
Buzsáki GyörgyForrás: (NYU School of Medicine)Csibra Gergely pszichológus a CEU egyetemi tanára, a Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont Babakutató Labor munkatársa (a laboratórium a 6–12 hónapos csecsemők fejlődési folyamataival foglalkozik). Kutatási területe a gyermekek kognitív fejlődéslélektana a térbeli tájékozódástól és a szem-kéz koordinációtól kezdve a tárgyak, arcok felismerésén át a megfigyelt cselekmények magasabb szintű interpretációjáig, valamint a megismerési folyamatok vizsgálata a gyermekek idegrendszeri fejlődésének tükrében. Tanulmányait többek között az Acta Psychologica, a Neuropsychologia és a PLoS One közölte.
Csibra Gergely (Forrás: Közép-Európai Egyetem)Az Egyesült Államokban működő Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) áprilisi közgyűlésén Buzsáki Györgyöt taggá, Csibra Gergelyt pedig társult taggá választotta. Michael Tomasello pszichológust, antropológust szintén rendes taggá választották. Tomasello az evolúciós szemléletű pszichológiai kutatás egyik legjelentősebb képviselője, 2010 óta az MTA tiszteleti tagja.
A NAS olyan közhasznú magánszervezet, amelynek célja, hogy a tagjai közé került mérnökök és tudósok hozzájáruljanak a tudomány előrehaladásához, és eredményeiket az általános jólét előmozdítására fordítsák.
Az 1863-ban alapított intézmény rendszeresen tanácsokkal látja el tudományos és technológiai kérdésekben az Egyesült Államok kormányát is (a NAS létrehozásáról szóló, az USA Kongresszusa által elfogadott jogszabályt Abraham Lincoln írta alá).
A tudós testület által 1914-ben alapított folyóirat, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) az egyik legrangosabb tudományos fórumnak számít.
A NAS tagjai évente legfeljebb 84 új tagot és 21 új társult tagot választhatnak; nem amerikai állampolgárok társult tagok lehetnek. A jelölés legfontosabb kritériuma a kiemelkedő kutatói tevékenység. A tagok száma megközelíti a 2250-et, a társult tagoké a 440-et. A NAS tagjai közül mintegy 500-an nyertek Nobel-díjat.
A NAS tagjai és társult tagjai között a mostani választással együtt összesen nyolc magyar, illetve családi gyökereit tekintve Magyarországhoz kötődő kutató szerepel: Kondorosi Éva növénybiológus, az MTA rendes tagja, Kornai János közgazdász, az MTA rendes tagja, Lovász László matematikus, az MTA elnöke, Szemerédi Endre matematikus, az MTA rendes tagja, Lax Péter matematikus, az MTA tiszteleti tagja és Kollár János matematikus, az MTA külső tagja. A NAS tagja volt továbbá Erdős Pál matematikus, Farkas Tibor biokémikus, Ferenczy Lajos mikrobiológus, Kálmán Rudolf matematikus, villamosmérnök és Szentágothai János anatómus, az MTA 1976–1985 közötti elnöke.
forrás az MTA honlapja
