+ Ajánló

Élni akarás egy embertelen világban

A zene – akkor is – vigasz volt, egyetlen örömforrás, ami eljutott a katonákhoz a harctérre, a kantinokba, a filmvászonra, a rádiókba.

Különleges zenés utazást ígér Szűcs Gabi énekesnő és zenekara, valamint Hegedűs D. Géza, a Vígszínház színművészének estje május 10-én, a Zsidó Művészeti Napokon.

Az esten a hitleri Németországban betiltott swing, az „amerikai zene”, a hazáját és politikáját megtagadó művész, Marlene Dietrich, a zsidó származásuk miatt betiltott, elüldözött írók, költők, művészek, előadók idéződnek meg. Naplórészletek, dalok, versek, cikkek: az ellenállás művészi eszközei a vészkorszakban. Zenés és prózai korrajz.  Élni akarás egy embertelen világban.

Shoo Shoo Baby
Dalok a frontról, a moziból, a bárokból – a II. világháború alatt

Az esten megidézik az 1940-es évek, főként a II. világháború idején népszerű dalokat Hollywood-tól New York-ig, Londonon, Párizson át Budapestig. A swing-zene, a sanzon, a kuplé legfényesebb korszaka volt ez az időszak, mialatt a világ a legborzasztóbb hat évét élte.

A zene vigasz volt, egyetlen örömforrás, ami eljutott a katonákhoz a harctérre, a kantinokba, a filmvászonra, a rádiókba, „shoo shoo baby” dúdolták gyermekeiknek az otthon maradt anyák. A dalokon keresztül összekapcsolódtak a szétszakadt családok. Színészek, énekesek, filmsztárok bújtak egyenruhába, hogy énekeljenek a harcolóknak a fronton. Élni akarás és öröm, mellette bánat és halál, könnyes búcsúk, megható imák, és féktelen vad ritmusok, ez volt a ’40-es évek zenéje.

Az est dalban, prózában, táncban és képekben is megidézi ezt az félelmetes korszakot, az Andrews Sisters-től Marlene Dietrich-en át a Casablanca című filmig, a magyar slágerekig.  Hegedűs D. Géza és Szűcs Gabi mellett közreműködik Bóbis László és a Savoy Garden Táncstúdió.

Jegyvásárlás

(x)

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top