Húsvét előtt, húsvét után: Bach és Bartók Pécsett
Interjú Bogányi Tiborral, a Pannon Filharmonikusok vezető karmesterével
Bogányi Tibor
Gazdag, nehéz tavaszi programot bonyolít le a Pannon Filharmonikusok. Az együttes nagypénteken Bach Máté-passióját játszotta, április 25-én és 26-án pedig Bartók két egyfelvonásos táncjátékában húzza a talpalávalót a Pécsi Balettnek. Az esemény azért is különleges, mert a táncegyüttesek ma már legtöbbször konzervzenére táncolnak, az élő muzsikálás különleges élményt jelent, és érdekes feladatokat ad zenekarnak, karmesternek, táncosnak. Erről is beszélgettünk Bogányi Tiborral, a zenekar vezető karmesterével.
– Ha Húsvét, akkor egy karmesternek törvényszerűen a Máté-passió vagy a Parsifal ugrik be?
Igen, ez a mi kultúránkban pontosan így van. Bach két ismert passiója a János- és Máté-passiók elengedhetetlen ”jelenségei” az európai húsvéti ünneplésnek.
– Vezényelte már ezt a művet?
A János-passiót többször is, de a monumentálisabb Máté-passiót most dirigáltam először. Az evangélium alapján sokkal korábbról indul Máté elbeszélése, a zenemű pedig pontosan követi Máté evangelista által lejegyzett történetet. Így ez a csodálatos zenemű közel 3 órás.
– Egy ilyen hatalmas, szakrális mű előadása többet jelent, más fölkészülést igényel, mint egy ‘normál’ szimfónia vagy oratórium?
A felkészülés egy ilyen mű előadására már évekkel ezelőtt kezdődik, de a végén a konkrét zenekari próbák mentén egy hétig tartanak, ennyi idő alatt kell összeállnia a produkciónak. Maga az előadás a szakrális jellege miatt is kap egy emelkedettebb hangulatot. Általában az emberek tisztában vannak vele, milyen koncertre jönnek, így fel vannak készülve a másfajta léptékre, mint akár egy szimfóniánál. A pécsi előadás azonban minden várakozásomat felülmúlta, a közönség szinte mozdulatlanul hallgatta végig a Máté-passiót – ezúton is bizonyosságot téve magas művészeti intelligenciájáról!
– Hogyan választotta ki az énekes szólistákat?
Több szólistával dolgoztam már: az evangelista Kéringer Lászlóval Finnországban, a Jézust éneklő Kovács Péterrel Pécsett a János-passióban, de Alessandro Codeluppi tenorral is sokadszor dolgoztam együtt. A további szólistákkal viszont először találkoztam: Tóth Zsuzsi, Gavodi Zoltán és Hámori Szabolcs is új ismeretség volt számomra. Nagyon örültem az együttműködésnek velük.
– Az egyik szólamot kontratenorra, azaz férfialtra bízta. Ez a historikus előadásmódhoz való vonzódására utal?
Részben: Gavodi Zoltán elementáris előadóművész, világszínvonalú kontratenor, ami ritka. Külön kiváltság és rendkívüli szín egy előadás számára öt megszerezni. Így volt ez most is.
– Hamar Zsolt, a Nemzeti Filharmonikusok új vezetője minap azt nyilatkozta, hogy Kocsis Zoltán halála után egy ideig nem fognak Bartókot játszani. Ez a többi magyar zenekarnak pluszlehetőséget jelent?
Érdekes megközelítés, de semmiképpen sem plusz lehetőség. Bartókot játszani pedig mindig nagy kihívás bármely zenekar számára: a mai napig is vannak művei, amelyeket nem sokat játszottak, s bizony a közönségben is érezni még mindig fenntartásokat. Mindez egy karmester számára azonban másodlagos: Bartók még a mai napig is modernnek hat, elképesztő rezgésszinten alkotó zseni volt.
– A Csodálatos mandarin és a Fábólfaragott királyfi többféle változatban is létezik. Önök melyiket játsszák?
Mindkét művét teljes hosszában adjuk elő, tehát a ”nagy” verziók lesznek hallhatók.
– A két táncjáték meg is elevenedik ezen az esten. Ez különleges feladatot jelent a karmesternek? Kell kompromisszumokat kötni tempóválasztásban vagy másban?
Különleges feladat, igen, sok szempontból is. Embert próbáló feladat karmesternek, zenekarnak, és persze a táncosoknak is. Nincs kompromisszum a zenében: ez azért is lehetséges, mert a Pécsi Balett több többféle tempóban is tudja a táncjátékot, így a zenére lehet koncentrálni.
– A Kodály Központ elsősorban koncertterem. Az akusztikája kitűnő, sokan, többek között Kocsis Zoltán azt mondta, hogy a Müpáéval vetekszik. Az, hogy táncolnak a pódiumán hogyan befolyásolja a hangzást?
Ez így igaz: a legjobb akusztikával rendelkező terem ez a térségben, ami azt vonzza magával, hogy minden koncert eleve sokkal nagyobb élményt nyújt itt.
A pódium természetesen zenekarra van tervezve, de a tánc sem lesz probléma. A lábdobogás hangos, de egy balettszőnyeggel letompítható az a ”puffogó” akusztika, ami a zenekaroknak előny. Így a Pécsi Balettal közös produkció sem lesz kisebb élmény, sőt! A szerencsések talán még jegyhez juthatnak.
– A zenekar régóta játszik a Pécsi Nemzeti Színház előadásain is. A színházi gyakorlat jelent előnyt?
Természetesen igen, minél többrétű a tevékenység, annál gyakorlottabban mozognak a zenészeink műfajból műfajba.
– A két szerző, Bach és Bartók eltérő zenei világot jelent. A minőségen kívül kell-e közös vonásokat keresni bennük?
Ha csak annyit mondunk: mindkettő a világ zeneirodalmát jelentősen befolyásoló zseni, már sok mindent elmondtam róluk!
